A kínai lakosság megtakarításai hatalmasak, mozgásuk világgazdaságot befolyásoló tényező lehet. Az elmúlt évtizedekben az volt jellemző, hogy mivel a kínai államtól sokan nem számíthattak jelentős egészségügyi és öregségi ellátásra, ezért jövedelmük nagy részét megtakarították a kínai polgárok. Mivel külföldre nem nagyon vihették, a tőzsde kaszinónak tűnt (ráadásul 10-15 éve nem megy sehova, mostanában meg inkább lefele), ezért megtakarításuk nagy részét - aki tehette - lakásba fektette. Így alakult ki a világ legnagyobb ingatlanbuboréka, amely részben saját súlyánál fogva, részben állami beavatkozás hatására 1-2 éve kipukkant, és azóta ereszt le - írja friss bejegyzésében Zsiday Viktor, a befektetési szakember, a Citadella Befektetési Alap portfóliókezelője.
Viszont a kínai lakosságnak továbbra is magas a megtakarítási hajlandósága, ám egyre szűkülnek azok a lehetőségek, ahova értelmesen befektethet: a banki kamat alig 1-2 százalék, az állampapír kamata hasonló, a tőzsde továbbra is kuka, és egyre jobban kezdenek kiábrándulni az ingatlanból. Külföldre még mindig nehéz kijuttatni a pénzt, így nem nagyon van választásuk: maradnak a nemesfémek.
Fotó: Depositphotos
"Úgy vélem jó esélye van annak, hogy az ingatlanbuborék leeresztése miatti szándékolt lakossági megtakarítások egy része aranyba és ezüstbe áramlik majd Kínából, és ez a folyamat már valószínűleg el is kezdődött, ezért is tűnik érzéketlennek a reálkamatszintek változására az arany árfolyama, ellentétben az elmúlt évtizedekben megszokottal. Sokan a kínai jegybank aranyvásárlását tartották a legfontosabb támasztó erőnek ezen a piacon, de azt gondolom, hogy a lakosság ennél is jelentősebb lehet. Ehhez vegyük hozzá Indiát, amely az elmúlt években komoly reformokat hajtott végre, aminek hatására egyre valószínűbb, hogy Kína, mint a világgazdaság egyik fő motorjának helyét idővel részben India veszi át. India gazdagodni fog, az indiaiak pedig hagyományosan nagy aranyvásárlók. Ha ehhez ezen túl még hozzávesszük az egyre nagyobb fejlett világbeli államadósságot, és az azokkal kapcsolatos félelmeket, nem lehetetlen, hogy az arany a következő években nagyon komolyan felértékelődik" - írja Zsiday Viktor. Hozzátéve: "Soha nem tartottam értelmes befektetésnek az aranyat, mert majdnem semmire sem jó (na jó, a Bitcoin még annyira sem), valódi értékét az adja, hogy azt hisszük, hogy ér valamit, és minél többen hiszik, annál inkább valóban ér is (a bigger fool theory klasszikus esete, amely azonban sok-sok évszázada tart már)."
Ugyanakkor az ázsiai befektetők egyre nagyobb térnyerése miatt valószínűnek látom a következő években történő jelentős felértékelődését. Ha esetleg a következő 1-2 évben még lesz egy recesszió is a fejlett világban, aminek hatására komolyabb kamatvágások lesznek, akkor pedig egész komoly árfolyammozgások is lehetségesek…
A tavaszi állampapír-lejáratok és az élénkülő infláció újra a megtakarítások felé fordította a figyelmet. A Klasszis Podcastben a részvénybefektetésekben gondolkodóknak adott támpontokat Liener Gábor, a Raiffeisen ügyvezetője. 
