Összesen 1822 milliárd dollárnak felelt meg a világ teljes katonai kiadása 2018-ban, ez 2,6 százalékos emelkedést jelent az előző évhez képest. Az öt legnagyobb költekező az Egyesült Államok, Kína, Szaúd-Arábia, India és Franciaország volt, az általuk elköltött pénz az összes kiadás 60 százalékát teszi ki.
Az USA-ban 2010 óta most először emelkedtek a költések, míg Kínában ez volt a 24. év sorozatban, amikor maradt a növekvő tendencia. A SIPRI jelentésében kiemeli, hogy a 2018-as 1822 milliárd dolláros kiadás 76 százalékkal nagyobb az 1998-as mélypontnál. A teljes globális GDP 2,1 százaléka ment hadászati célokra tavaly, ez egy főre nézve 239 dollárnyi kiadást jelentett.
Mi a helyzet Magyarországon?
A Stockholm International Peace Research Institute idei jelentése külön kiemelve nem foglalkozott Magyarországgal, de a hazai adatokat megnézve azért így is le tudunk vonni néhány következtetést.
Ahogy az a grafikonokon is látszik, ugyan az elmúlt években meredeken nőttek az Orbán-kormány katonai kiadásai, 2010 és 2018 közt 1,35 milliárd dollárról 1,642 milliárd dollárra, addig ez GDP-arányosan már egyáltalán nem jelent olyan jelentős növekedést, sőt a tavalyi év után idén is a hazai bruttó össztermék 1,1 százalékát költötték hadászatra.
Oké, de mit jelent ez a régióban?
A SIPRI szakértői is kiemelték, hogy több közép- és kelet-európai országban is jelentős emelkedést mértek a katonai költekezések alakulását tekintve. Lengyelországban 8,9 százalékkal nőttek a kiadások az előző évhez képest, összesen 11,6 milliárd dollárra, míg Ukrajnában 21 százalékkal 4,8 milliárd dollárra emelkedett ez az összeg. Szintén hasonló tendencia látszott Bulgáriában, Lettországban, Litvániában és Romániában is.
A svéd kutatóintézet emögött egyértelműen azt véli felfedezni, hogy ezekben az országokban egyre inkább elkezdtek tartani Oroszországtól még annak ellenére is, hogy Putyin kormánya már második éve egyre kevesebbet tesz a katonai kiadásokba. Oroszország 2018-ban 61,4 milliárd dollárt (ez 3,5 százalékos visszaesés az előző évhez képest) költött hadászatra, ezzel a 6. legtöbbet költő ország volt a világon.
Tényleg belehúztak a kínaiak
A kínai hadiipari költések folyamatos növekedése egészen példanélküli, hiszen 24 éve egyre többet költenek a fegyverkezésre. Az 1994-es szinthez képest 2018-ban közel 10-szer annyi pénzt fektettek ebbe a területbe, összesen mintegy 250 milliárd dollárt. A SIPRI szakértői szerint itt általánosságban az jellemző, hogy Kína tervszerűen 2013 óta a GDP 1,9 százalékát fordítja katonai kiadásokra, és az intézet adatai is ezt igazolják.
Összességében egyébként Ázsiában és Óceániában is folyamatos emelkedés látszik a kiadásokat tekintve 1988 óta, a régió 507 milliárd dolláros költése világszinten is jelentősnek számít. Kína mellett Indiában 3,1 százalékkal 66,5 milliárdra, Pakisztánban 11 százalékkal 11,4 milliárd dollárra, míg Dél-Koreában 5,1 százalékkal 43,1 milliárd dollárra emelkedtek a kiadások, ez a jelentést készítő intézet szerint egyrészt az országok közti feszültségeknek, másrészt az Amerika és Kína közti pengeváltásoknak köszönhető.
Az EU új biztonsági stratégiáját már csak azért is sürgős megalkotni, mert az USA Grönland annektálásával fenyegetőzik. 
