Összesen 1822 milliárd dollárnak felelt meg a világ teljes katonai kiadása 2018-ban, ez 2,6 százalékos emelkedést jelent az előző évhez képest. Az öt legnagyobb költekező az Egyesült Államok, Kína, Szaúd-Arábia, India és Franciaország volt, az általuk elköltött pénz az összes kiadás 60 százalékát teszi ki.
Az USA-ban 2010 óta most először emelkedtek a költések, míg Kínában ez volt a 24. év sorozatban, amikor maradt a növekvő tendencia. A SIPRI jelentésében kiemeli, hogy a 2018-as 1822 milliárd dolláros kiadás 76 százalékkal nagyobb az 1998-as mélypontnál. A teljes globális GDP 2,1 százaléka ment hadászati célokra tavaly, ez egy főre nézve 239 dollárnyi kiadást jelentett.
Mi a helyzet Magyarországon?
A Stockholm International Peace Research Institute idei jelentése külön kiemelve nem foglalkozott Magyarországgal, de a hazai adatokat megnézve azért így is le tudunk vonni néhány következtetést.
Ahogy az a grafikonokon is látszik, ugyan az elmúlt években meredeken nőttek az Orbán-kormány katonai kiadásai, 2010 és 2018 közt 1,35 milliárd dollárról 1,642 milliárd dollárra, addig ez GDP-arányosan már egyáltalán nem jelent olyan jelentős növekedést, sőt a tavalyi év után idén is a hazai bruttó össztermék 1,1 százalékát költötték hadászatra.
Oké, de mit jelent ez a régióban?
A SIPRI szakértői is kiemelték, hogy több közép- és kelet-európai országban is jelentős emelkedést mértek a katonai költekezések alakulását tekintve. Lengyelországban 8,9 százalékkal nőttek a kiadások az előző évhez képest, összesen 11,6 milliárd dollárra, míg Ukrajnában 21 százalékkal 4,8 milliárd dollárra emelkedett ez az összeg. Szintén hasonló tendencia látszott Bulgáriában, Lettországban, Litvániában és Romániában is.
A svéd kutatóintézet emögött egyértelműen azt véli felfedezni, hogy ezekben az országokban egyre inkább elkezdtek tartani Oroszországtól még annak ellenére is, hogy Putyin kormánya már második éve egyre kevesebbet tesz a katonai kiadásokba. Oroszország 2018-ban 61,4 milliárd dollárt (ez 3,5 százalékos visszaesés az előző évhez képest) költött hadászatra, ezzel a 6. legtöbbet költő ország volt a világon.
Tényleg belehúztak a kínaiak
A kínai hadiipari költések folyamatos növekedése egészen példanélküli, hiszen 24 éve egyre többet költenek a fegyverkezésre. Az 1994-es szinthez képest 2018-ban közel 10-szer annyi pénzt fektettek ebbe a területbe, összesen mintegy 250 milliárd dollárt. A SIPRI szakértői szerint itt általánosságban az jellemző, hogy Kína tervszerűen 2013 óta a GDP 1,9 százalékát fordítja katonai kiadásokra, és az intézet adatai is ezt igazolják.
Összességében egyébként Ázsiában és Óceániában is folyamatos emelkedés látszik a kiadásokat tekintve 1988 óta, a régió 507 milliárd dolláros költése világszinten is jelentősnek számít. Kína mellett Indiában 3,1 százalékkal 66,5 milliárdra, Pakisztánban 11 százalékkal 11,4 milliárd dollárra, míg Dél-Koreában 5,1 százalékkal 43,1 milliárd dollárra emelkedtek a kiadások, ez a jelentést készítő intézet szerint egyrészt az országok közti feszültségeknek, másrészt az Amerika és Kína közti pengeváltásoknak köszönhető.
Az ÁKK kismértékben átalakította a 2025-re tervezett kibocsátás szerkezetét, a korábbinál nagyobb összegre számít az intézményi piacról, kevesebbre a lakosságtól. 
