A miniszter szerint az áfacsökkentés hatására érezhetően fehéredett az ágazat: növekedett a tisztességes vállalkozások versenyképessége, emelkedett a sertéshús fogyasztása, a sertéshús árának csökkenése pedig megtakarítást eredményezett a fogyasztóknak. Hozzátette: az áfakulcs módosítása pozitívan hatott a baromfihúsfogyasztásra is, január 1-jétől pedig a hal áfája is csökkent.
|
Kiderült, hány disznó él Magyarországon |
Kedvező folyamatként említették meg a növekvő külpiaci keresletet is a sertéshús iránt: 2017 első tíz hónapjában éves összehasonlításban 13 százalékkal bővült a kivitel értéke. A sertéságazatban véget ért a nemzetközi piaci válság, kezd visszaállni a korábbi állatlétszám - fűzte hozzá.
Fazekas Sándor elmondta, az őshonos mangalica fajta természetes magyar élelmiszer, amely népszerű a belső és a külső piacokon egyaránt. Magyarországon jelenleg 220 gazdaságban foglalkoznak mangalicával, míg 2011-ben csupán 136 tenyészet volt – a hatezres tenyészkoca-állomány pedig mintegy tízezerre nőtt az elmúlt években. Prémiumterméknek számít a mangalicahús a távoli piacokon, például Japánban, Koreában, Hong-Kongban és Kínában is.
Dietetikusok szerint ez a mennyiség már egészségtelennek is számíthat, mivel a sertéshús fogyasztását inkább csak előétel-mennyiségben, hetente körülbelül kétszer, alkalmanként 8-10 dekagramm mennyiségben javasolják – írja az Index. Ez éves szinten 10 kilót jelentene, vagyis most átlagosan 2,5-szer annyi sertést eszik a magyar, mint a javasolt mennyiség.
|
Újabb horrorhentest találtak – ettől mára elmegy a kedved a húsevéstől Nem elég, hogy botrányos körülmények közt készült a hús, még az állatokat is lopta. Tovább >>> |
Ha az Európai Unió nem védi meg őshonos nemzeti közösségeket, nem különbözteti meg őket a bevándorló közösségektől, „akkor Európa saját sírját fogja megásni”. 
Vámháború, zuhanó dollár és AI-őrület – mihez kezdjen egy magyar kisbefektető?
