Lezárult a francia elnökválasztás első köre, amelyben végül bejött a korábbi papírforma, így végül a 39 éves független, Európa-barát Emmanuel Macron és a 48 éves szuverenista, bevándolrás- és Európa-ellenes Marine Le Pen jutott tovább a május 7-i második fordulóba. A Reuters cikke szerint ráadásul ha a vasárnapi eredményeket nézzük, Macron gyakorlatilag a farzsebében érezheti a győzelmet, igaz, a küzdelem végül szoros volt: a volt szocialista vezetés egykori gazdasági minisztere a szavazatok 23,9 százalékát tudhatta magáénak, szemben Le Pen 21,4 százalékával – legalábbis ezek voltak az arányok a szavazatok 96 százalékos feldolgozottsága mellett.
A botrányos Francois Fillon számára - nem meglepő módon - óriási bukta volt az elnökválasztás, a szavazatok 19,9 százalékát tudta bezsebelni, míg a szélsőbaloldali Jean-Luc Melenchonra az emberek 19,5 százaléka szavazott. Ezzel gyakorlatilag hivatalosan is elvérzett a 60 éven át uralkodó jobbközép-balközép páros, a továbbiakban az a kérdés, hogy a két tábor szavazói kikre teszik le a voksukat a következő fordulóban.
A történelem ismétli magát?
Ahogy arról már korábban írtunk, nem volt egyszerű dolga a franciáknak, hiszen gyakorlatilag a két szélsőség közül kellett választaniuk, ráadásul a lakosság közel fele (41 százalék) valamelyik szélsőség felé hajlik. Bár nem valószínű, hogy a szélsőségesek hirtelen átfordulnának a másik oldalhoz, a kommünikéket elnézve kísértetiesen hasonlít az eset a 2002-es francia választásokra.
|
| Marine Le Pen, a francia ellenzéki szélsőjobboldali Nemzeti Front elnöke köszönti támogatóit Henin-Beaumont-ban 2015. december 6-án, a kétfordulós regionális választások első fordulója után. A France2 közszolgálati televízió által ismertetett exit poll eredmények szerint a Nemzeti Front a szavazatok 30 százalékával megnyerte a francia regionális választások első fordulóját. (MTI/EPA/Julien Warnand) |
Ekkor Le Pen apja, Jean-Marie Le Pen ugyan maga is eljutott a második fordulóig, ám ekkor jobb és baloldal összefogva szavazott ellene, mivel az ő politikáját túlságosan xenofóbnak találták, és inkább a konzervatív Jaques Chirac-ot választották. Bár Marine Le Pen jóval enyhébb politikát folytat, ráadásul rengeteg támogatója van a fiatal szavazók körében - amellett, hogy hosszú ideje ő az első női induló, ami szintén sokak számára szimpatikus - az ő esetében is kinéz, hogy Fillon és a többi kieső jelölt szavazói végül inkább Macront támogatják majd.
Macron ellenszélben
Bármelyik jelölt is nyer két hét múlva, biztosak lehetünk abban, hogy forradalmi hangulat lesz egy darabig Franciaországban. Amennyiben Le Pen győz, úgy biztosak lehetünk abban, hogy folytatja apja be nem végzett harcát a globalizmus, az Európai Unió és a külföldi bevándorlás ellen, hisz kampányszövegeiben is ezek és a szabad áramlású terrorizmus ellen szólalt fel. Számára ugyanakkor ott lebeg annak lehetősége, hogy akárcsak az apja esetén, most is érvényesül a "sok lúd disznót győz" érve, és egyszerűen leszavazzák az emberek, józanságra hivatkozva.
|
| Forrás: Wikimedia Commons |
Macronnak ugyanakkor mindenképpen meg kell küzdenie majd a lakosság nacionalista érzésű táborával, akikből, hasonlóan az Európában érzékelhető nemzeti érzelmek erősödéséhez, Franciaországban sincs kevés. A politikus saját elmondása szerint ráadásul le akarja bontani az országot "30 éve fogságban tartó", az "összes probléma melegágyául" szolgáló rendszert, emellett komoly figyelmet szentelne a munkaügyi reformoknak, amivel szintén széles körben lehet nemtetszést kiváltani. Bárhogy is alakul, nem fogunk unatkozni Európában.
Az év bankja az OTP lett. 
