Felfüggesztette a parlament működését és leváltotta a miniszterelnököt vasárnap éjjel a tunéziai elnök, miután az országban erőszakba torkolló tiltakozások voltak az ország gazdasági helyzete és a koronavírus-járvány kezelése miatt.
Kaisz Szaíd államfő az állami médiában közzétett nyilatkozatában bejelentette: maga gyakorolja majd a végrehajtó hatalmat, és új kormányfőt fog kijelölni.
"Sokakat megtévesztett a képmutatás, a hazugság és a népet megfosztották jogaitól" - jelentette ki Szaíd. "Figyelmeztetek mindenkit, aki fegyvert akar fogni, hogy ha valaki csak egyetlen lövést is lead, arra a fegyveres erők is így fognak válaszolni" - tette hozzá. Az elnök azt is bejelentette, hogy az összes parlamenti képviselő mentelmi jogát is felfüggeszti.
A bejelentés után Szaíd támogatói autókkal lepték el a főváros, Tunisz utcáit, és dudálni kezdtek. Nap közben a tikkasztó hőség és a kijárási korlátozások dacára ezrek vonultak fel, a kormány távozását, a parlament feloszlatását és új választásokat követelve. A tiltakozók a parlament meghatározó ereje, az Újjászületés Mozgalom (En-Nahda) székházát is megrohamozták. A rendőrök könnygázt is bevetettek és több embert őrizetbe vettek.
Nem sokkal később szemtanúk arról számoltak be, hogy az éjszaka folyamán katonai járművek zárták körül a parlament épületét, hajnalban pedig a katonák megakadályozták, hogy a parlament elnöke belépjen az épületbe.
Rásid Gannúsi parlamenti elnök, az En-Nahda vezetője a azzal vádolta meg Szaídot, hogy "puccsot hajt végre a forradalom és az alkotmány ellen".
"Álláspontunk szerint intézményeink továbbra is állnak, és az En-Nahda támogatói valamint a tunéziai nép meg fogja védeni a forradalmat" - hangoztatta Gannúsi. A mérsékelt iszlamista politikus hétfő hajnalban felszólította az embereket, hogy vonuljanak az utcára, "mint 2011. január 14-én", amikor az arab tavasz kezdetét vette, amely Tunéziában elsöpörte az ottani autoriter rezsimet.
Az elnök az alkotmány 80. cikkére hivatkozva jelentette be intézkedéseit. A 80. cikk azt mondja ki, hogy az ország biztoságát, függetlenségét vagy intézményeinek működését fenyegető közvetlen veszély esetén az elnök rendkívüli intézkedéseket hozhat, miután egyeztetett a kormányfővel és a parlament elnökével és értesítette az alkotmánybíróság elnökét. Az alaptörvény értelmében ilyenkor a parlament folyamatosan ülésezik és az elnök nem oszlathatja fel, továbbá a kormány ellen sem nyújtható be bizalmatlansági indítvány.
Az országnak hét évvel az új alkotmány elfogadása után sincs alkotmánybírósága, mert nem sikerült megállapodni a bírák kinevezéséről.
2011-ben Tunéziában kezdődött az arab világon végigsöprő, arab tavasznak nevezett tüntetéshullám, amelynek során több országban felkelések kezdődtek a hatalmon lévő autoriter rezsimek ellen. Tunéziában a megmozdulások révén sikerült elmozdítani hivatalából az országot több mint 20 éven át irányító Zejn el-Abidin ben Alit, és megváltoztatni a tekintélyelvű rendszert, ám a rendszerváltás a jólétet nem hozta el, ami miatt sokan továbbra is elégedetlenek.
Hidakat romboltak le. 
