Úgy tűnik, az Egészségügyi Világszervezet (WHO) szép csendben feladta a Covid-19 világjárvány eredetét vizsgáló, régóta várt tudományos vizsgálatának második szakaszát. A szervezet arra hivatkozik, hogy állandó kihívásokkal kell szembenézniük a döntő fontosságú kutatások során a Kínában végzett kísérletek miatt.
A kutatók csalódottak, hogy a vizsgálat nem halad előre, hiszen annak megértése, hogy a SARS-CoV-2 koronavírus először fertőzte meg az embereket, igen fontos a jövőbeli járványkitörések megelőzése miatt.
"Ha Kína nem teljesen partner, a WHO keveset tud tenni a tanulmányok előrehaladása érdekében. Valósággal meg van kötve a kezük" – mondja Angela Rasmussen, a kanadai Saskatchewani Egyetem virológusa.
2021 januárjában a WHO nemzetközi szakértői csoportja a kínai Vuhanba utazott, ahol először észlelték a Covid-19 vírust. A csapat az eredetkutatás első fázisaként a kínai kutatókkal együtt áttekintette a bizonyítékokat, hogy mikor és hogyan jelenthetett meg a vírus. Még abban az évben márciusban kiadtak egy jelentést, amely négy lehetséges forgatókönyvet vázolt fel, amelyek közül a legvalószínűbb az, hogy a SARS-CoV-2 denevérekről terjedt át az emberekre, valószínűleg egy köztes fajon keresztül. A WHO az első fázist úgy tervezte, hogy megalapozza a mélyreható tanulmányok második szakaszát, amivel pontosan meghatározzák, mi történt Kínában és másutt.
Ám két évvel a nagy horderejű utazás óta, a WHO feladni kényszerül a második fázis terveit.
„Nincs második fázis, a terv megváltozott. Valójában a világpolitika gátolta az eredetvizsgálat előrehaladását” – mondta a Nature- nek Maria Van Kerkhove, a svájci WHO genfi epidemiológusa.
A kutatók azt tervezték, hogy meghatározzák a vírus kezdeti terjedését. Ez magába foglalta a denevérek csapdába ejtését a Kínával határos régiókban a SARS-CoV-2-vel szorosan összefüggő vírusok után kutatva, majd kísérleti vizsgálatokat akartak, amelyek segítségével leszűkíthető, mely állatok érzékenyek a vírusra, és mely állatok lehetnek gazdaszervezetek, ezek a tervek kiterjedtek a 2019 végén és 2020 elején világszerte begyűjtött és archivált szennyvíz- és vérminták vizsgálatára is.
A kutatók szerint azonban most már túl sok idő telt el ahhoz, hogy összegezzék a vírus eredetének meghatározásához szükséges adatokat.
(Mindeközben Kína a lakosság lázadására feloldotta a zéró-Covidot, aminek köszönhetően brutális nagyságú fertőzéshullám indult el, az erről szóló személyes beszámolót egy kint élő magyartól az Mfor.hu oldalán olvashatják).
Feszült idők
Sok kutató nem is csodálkozik azon, hogy a WHO tervei meghiúsultak. 2020 elején Donald Trump akkori amerikai elnök adminisztrációja megalapozatlan állításokat tett, miszerint a vírus egy kínai laboratóriumból származott, az amerikai titkosszolgálatok pedig később azt mondták, hogy megkezdték a vizsgálatot. A Vuhan városában található a Vuhan Institute of Virology, egy koronavírusokkal foglalkozó, magas szintű biztonsági laboratórium vezetői azonban megkérdőjelezték, hogy a vírus az ország határain belülről származik-e.
A két szuperhatalom közti forrongó ellenségeskedés közepette a tagállamok 2020 májusában arra kérték a WHO-t, hogy próbáljon meg tudományosan utánajárni a világjárvány kezdetének beazonosításában. Noha Kína beleegyezett a küldetésbe, óriási volt a feszültség, ezért miután a WHO-csoport elutazott Vuhanból, a Kínával való kapcsolat is megszakadt.
2021 márciusi jelentésében a csapat arra a következtetésre jutott, hogy „rendkívül valószínűtlen”, hogy a vírus véletlenül szabadult volna ki egy laboratóriumból.
"Mégis, ez a feltételezett laboratóriumi incidens végig kulcsfontosságú vitatéma maradt a kínaiak számára" – mondja Dominic Dwyer, a Sydney-i New South Wales Health Pathology virológusa, aki a WHO csapatának tagja volt.
Júliusban a WHO körlevelet küldött a tagállamoknak, amelyben felvázolta, hogyan mozdítaná elő az eredetkutatásokat. A javasolt lépések közé tartozott a vadállat-piacok felmérése Vuhanban és környékén, az ezeket a piacokat ellátó farmok, valamint a laboratóriumok auditálása azon a területen, ahol az első eseteket azonosították.
A kínaiak azonban elutasították a WHO terveit, különös tekintettel a laboratóriumi jogsértések kivizsgálására irányuló javaslatukra. Zhao Lijian, a kínai külügyminisztérium szóvivője azt mondta, hogy a WHO javaslatával nem minden tagállam ért egyet, és a második szakasznak nem szabad olyasmikre összpontosítania, amelyeket a misszió már rendkívül valószínűtlennek ítélt.
2021 augusztusában az eredeti WHO-csapat tagjai egy cikket jelentettek meg a Nature-ban, amelyben sürgették a vírus eredetének felkutatását célzó tanulmányokat.
„Azért írtuk ezt a cikket, mert attól tartottunk, hogy a második fázis nem fog lezajlani. Sajnálom, hogy ezt kell mondanom, de ez meg is történt” – mondja Marion Koopmans, a hollandiai Rotterdami Erasmus Egyetem Orvosi Központjának virológusa és a vuhani misszió tagja.
Elakadt munka
Gerald Keusch, a Massachusetts-i Boston Egyetem társigazgatója szerint az eredetvizsgálatot nemcsak Kína, a WHO, de az egész világ rosszul kezelte. A WHO-nak határozottan ki kellett volna alakítania egy pozitív munkakapcsolatot a kínai hatóságokkal.
Bár Van Kerkhove azt mondja, hogy a WHO főigazgatója, Tedros Adhanom Ghebreyesus továbbra is közvetlen kapcsolatban áll a kínai kormány tagjaival, hogy Kínát nyitottabbá tegye, és adatai megosztására ösztönözze. A WHO munkatársai pedig felvették a kapcsolatot a pekingi Kínai Betegségellenőrzési és Megelőzési Központtal, hogy megpróbáljanak együttműködést kialakítani.
A kínai külügyminisztérium azonban nem válaszolt a lap e-mailben küldött megkereséseire, miért akadtak el a második fázisú tanulmányok.
2021 novemberében a WHO megalakította az új kórokozók eredetével foglalkozó tudományos tanácsadó csoportot (SAGO) – egy állandó szakértői team-et, akik azóta javaslatot tettek arra, hogyan végezzenek eredetvizsgálatokat a jövőbeli járványkitörések esetére. A SAGO a SARS-CoV-2 eredetére vonatkozó bizonyítékokat is értékelte.
Véradók tanulmánya
Azért a WHO által vezetett formális folyamaton kívül néhány, a második fázisra készült tanulmány elkészült. Tavaly májusban pekingi és vuhani kutatók közzétették 2019 decembere előtt a vuhani Vérközpontba szállított donovérelemzések eredményeit. A kutatók olyan SARS-CoV-2 antitesteket kerestek, amelyek a legkorábbi fertőzésekre utalhatnak
A csapat több mint 88 000 plazmamintát vizsgált meg, amelyeket 2019. szeptember 1.- 2019. december 31. között gyűjtöttek, de a mintákban nem találtak SARS-CoV-2-blokkoló antitesteket.
Michael Worobey, a Tucsonban található Arizonai Egyetem evolúciós virológusa szerint ez a munka a kínai tudósok fontos hozzájárulása, amivel alátámasztják a korábbi genomikai elemzéseket, miszerint a vírus valószínűleg nem jelent meg még 2019 szeptemberében.
Egy másik kínai tanulmány 2020 januárjában és februárjában a SARS-CoV-2 nyomait találta a vuhani Huanan piac tenger gyümölcsei részlegén, amelyet a legelső Covid-fertőzöttek közül sokan meglátogattak. Mintákat vettek többek között a szennyvízből, a lefolyókból, az ajtók és piaci bódék felületéről, valamint a talajról. A kutatók arra a következtetésre jutottak, hogy a vírust valószínűleg az emberek terjesztették, de Rasmussen és mások is szeretnék alaposabban megvizsgálni a nyers adatokat.
„Továbbra is azt remélem, hogy lesz még előrelépés” – mondja Thea Fischer, a Koppenhágai Egyetem közegészségügyi virológusa, aki a vuhani misszió tagja volt, és a SAGO tagja.
Drágult a dollár és a svájci frank. 
Nagy a zaj az AI körül, de hova érdemes a pénzünket rakni?
