Gazdaságilag az Európai Unió egy igazi nagyhatalom. Külpolitikájában azonban az EU tagállamai gyakran mutatkoznak önfejűnek és így az Unió az egész világ előtt tűnik cselekvésképtelennek.
Holott az elmúlt időszak megmutatta, hogy az Európa szomszédságában dúló konfliktusok kőkemény belpolitikai konzekvenciákkal is járnak, Az Iszlám Állam például több, mint 5000 fiatal európait tudott rekrutálni a szír és az iraki hadszíntérre. A párizsi és a koppenhágai merényletek pedig a terrort visszahozták Európába.
Asszad szír elnök jövője
A nyári menekültáradat világossá tette, hogy a világpolitikai folyamatoktól elhatárolódott Európa ötlete egy üres illúzió. A menekültválság eredményeképpen aztán több éves passzivitás után a szír konfliktus mára az európai politikai napirend prominens helyére katapultált.
Itt azonban rögtön meg is mutatkozott az EU tehetetlensége, ugyanis az Asszad elnök szerepét illető kulcskérdésben messzemenő ellentétek mutatkoznak. A hétfői EU külügyminiszteri tanácskozáson csupán abban sikerült egyetértésre jutni, hogy Asszad rezsimje nem jelenthet fenntartható megoldást. De míg Párizs mindenfajta tárgyalást elutasít Asszaddal, addig London rugalmasnak mutatkozik, már ami Asszad távozásának időpontját illeti.
Asszad rezsimjét mérhetetlenül frusztrálja Brüsszel. Fayçal szír külügyi államtitkár szerint „komoly politikai problémánk van az EU-val, amely nem érti, hogy mi folyik az országban. Európa ideológiai okokból még mindig a rezsimváltást szorgalmazza, amely pedig egy nagyon hibás értelmezése a szír helyzetnek.”
Brüsszel tehetetlenül áll az orosz katonai beavatkozással kapcsolatban is, mialatt az EU külügyminiszterek Moszkvát felszólították a mérsékelt ellenzékiek bombázásának befejezésére. Valójában négy és fél év szír polgárháború után az EU még mindig egy zavarodott politikai álláspontot képvisel, a katonai dilemmát pedig nem hajlandó megoldani.
A német belpolitikai válság fölébreszti a külügyminisztert
Ebben a konfúz helyzetben indul az eddig Csipkerózsika álmát alvó Frank-Walter Steinmeier német külügyminiszter négynapos útra a térségbe, amelynek során Iránt, Szaúd-Arábiát és Jordániát látogatja végig. Az út céljáról kifejtette, hogy szeretné hidakat építeni Teherán és Rijád között, amelynek eredményeképpen regionális partnerek lehetnek egy tárgyalóasztalnál. Az ilyen kijelentés egyben egyfajta elhatárolódás is Washingtontól, amely sorozatosan azt az álláspontot hangsúlyozta eddig, hogy Iránt ki kell zárni a Szíria jövőjéról szóló tárgyalásokból.
Káncz Csaba jegyzete
A szemben álló felek ezer-ezer fős hadifogolycserében állapodtak meg Isztambulban. 
