|
| (Kép forrása: EPA/GEORGI LICOVSKI) |
A 10 milliós Svédország az elmúlt két évben mintegy 200 ezer menekültet fogadott be, a lakosság nagyságához viszonyítva a legtöbbet Európában. Az ország még 2013-ban jelentette be, hogy állandó letelepedési engedélyt ad bárkinek, aki Szíriából, vagy Eritreából érkezett – annak ellenére, hogy a menekültkérők 98 százalékának nincsenek érvényes személyes okmányai. Németország mellett a vikingek állama lett a menekültek számára az Ígéret Földje.
Viszont csakúgy mint a németeknél, a svédeknél is az önkormányzatok logisztikai képességét meghaladta az áradat. Míg Németországban a rendőrség jelenleg 280 ezer személyt köröz az országban, akik vagy illegálisan utaztak be az országba, vagy ’alámerülve’ kivonták magukat a kiutasítás alól, Svédországban jelenleg 30 ezren tartoznak ebbe a kategóriába. Az ország harmadik legnagyobb városában, Malmöben a helyzet szakértők szerint már ellenőrizhetetlenné vált. Osztrák sajtóbeszámolók szerint a skandináv országban a bevándorlási krízis óta látványosan megnőtt a bűnesetek száma, a rendőrség 55 olyan „no-go” zónát tart számon, ahol mindennaposak az atrocitások, a rendőröket pedig kövekkel dobálják meg.
Elég volt az átjáróházból!
Mindez mára megágyazott a politikai földrengésnek. A svéd belpolitikában eddig tabunak számított az együttműködés a bevándorlásellenes Svéd Demokraták (SD) pártjával. A múlt héten azonban a mérsékelt jobboldali ellenzéki vezető, Anna Kinberg Batra megtörte jeget és kijelentette, hogy az SD segítségével véget kell vetni a kisebbségben kormányzó vörös-zöld koalíció hatalmának. Batra szerint nincsen érzékelhető előrehaladás a menekültek integrálásában a munkaerőpiacon, miközben sok polgár egyre bizonytalanabb a bűnözési hullám láttán. Valóban, a 20-64 éves korosztályban a svédek 82 százaléka alkalmazásban van, míg ez a menekültek és migránsok esetében csak 58 százalék.
Az SD jelenleg 21,5 százalékon áll a közvélemény-kutatások szerint. Batra bejelentette, hogy ősszel a szabadelvű-konzervatív ellenzék egy közös költségvetési tervezetet fog benyújtani a parlamentben. Ha ezt az SD támogatja – ami teljes mértékben lehetséges –, akkor az egyben a jelenlegi vörös-zöld kormány bukását jelentheti. A mérsékeltek váratlan ajánlata az SD felé egyben mutatja, hogy Batra pártja egyre nagyobb csávába került, mert a választási bázisa egyre inkább radikalizálódik és húzódik a bevándorlásellenes SD felé.
|
| Káncz Csaba |
Erőszakhullám 1975 óta
A hatvanas évek óta Svédország a nyugat-európai országokhoz hasonlóan fokozottan támogatta a külföldiek letelepedését, mert az általuk kívánatosnak tartott multikulturalitás mellett így olcsó munkaerőhöz is juthattak. Mára Svédország lakosságának durván ötöde vagy külföldön született, vagy bevándorlók gyermeke. Még elképesztőbb adat, miszerint a 42 évnél fiatalabbak több mint a felénél legalább az egyik szülő bevándorló. A hosszú távú társadalmi következményekkel azonban kevéssé vagy nem megfelelően számoltak és a súlyos árnyak rávetülnek az egész társadalomra. 1975 óta – amikor a svéd parlament úgy döntött, hogy a homogén országot multikulturálissá teszi – az erőszakos bűncselekmények 300 százalékkal, míg a nemi erőszak 1 470 százalékkal emelkedett. Az Amnesty International adatai szerint napjainkban Svédországban követik el a legtöbb nemi erőszakos bűncselekményt egész Európában.
Káncz Csaba jegyzete
Brüsszel és Tokió közös fellépést sürget. 
