6p

Az elemzők már azt találgatják, milyen újdonságot hozhat a jövő tavaszi oroszországi elnökválasztást megelőző politikai kampány, illetve meggyengülhet-e Vlagyimir Putyin államfő hatalma.

  • Az ukrán hadsereg Robotinétől délre, illetve a front másik szakaszán, Avgyijivkától északra indított kisebb támadásokat válaszul az orosz nyomásra. Az előbbinél kihasználták a rossz időt, ami akadályozza a drónok tevékenységét.
  • A herszoni fronton Krinki település előtt egy erdőért folynak a harcok napok óta. Az amerikai Institute for the Study of War (ISW) intézet szerint az orosz gyalogságnak gondot okoz, hogy nem kap kellő tüzérségi, légi és elektronikai elhárító támogatást, továbbá rossz a csapatok koordinációja. A rossz idő miatt a harcok szünetelnek. Orosz források szerint az ukránok kihasználva ezt a helyzetet erősítéseket juttatnak a hídfőbe.

Az ukránok kihasználják a rossz időjárásból adódó lehetőséget. Fotó: EPA/KATERYNA KLOCHKO
Az ukránok kihasználják a rossz időjárásból adódó lehetőséget. Fotó: EPA/KATERYNA KLOCHKO

  • Több háborús videóforráson megjelent egy felvétel, amelyen arcukat eltakaró orosz katonák panaszkodnak parancsnokukra Olekszandr Vladko ezredesre. Elmondásuk szerint július óta folyamatosan harcolnak Krinki térségében. Vladko állítólag kozmetikázza a helyzetükről a felső vezetésnek küldött helyzetjelentéseket, ezért nem kapnak kellő támogatást. Zászlóaljuk állományának 80 százaléka elesett vagy megsebesült. Nemrégiben megtagadták a parancsot néhány sziget megtámadására, mondván: csak akkor hajtják végre az öngyilkos akciót, ha az ezredes személyes vezeti őket.
  • Vlagyimir Putyin célja a háborúban az, hogy az orosz fél ne veszítsen, azaz a lehető legtöbb megszállt területet megtartsa. Az emberveszteség nem érdekli – mondta Rupert Jones nyugdíjas vezérőrnagy, a brit hadsereg korábbi iraki parancsnoka.

A katonai szakértők sem tudják megítélni, hogy az ukrán hadvezetés valójában, hol akar nagyobb teret nyerni – mondta a vezérőrnagy. Például a herszoni hídfőről szóló bejelentések célja lehet az is, hogy felhajtást keltsenek a siker körül, vagy az is, hogy rábírják az oroszokat erőik átcsoportosítására erre a frontszakaszra, ami meggyengítheti a védelmüket máshol.

  • Az ukrán ellentámadás haditengerészeti része jól sikerült: anélkül, hogy flottájuk lett volna kiszorították az orosz hadihajókat a Krím félszigetről – mondta Philip Breedlove extábornok az ukrán hadvezetés teljesítményét értékelve. Az ATACMS rakéták régebbi, korlátozott hatótávolságú változatait okosan használták fel az orosz légierő bázisainak támadására. A helikoptereket kiszorították a megszállt területeken lévő repülőterekről, így rövidebb hatótávolságuk miatt azok nem tudják a korábbi hatékonysággal támogatni az orosz csapatokat. A szakértő egyetért azokkal vezető tisztségben lévő katonatisztekkel, akik szerint olyan nagy hatótávolságú, precíz rakétákat kell adni az ukránoknak, amelyekkel távolról kiszoríthatják az orosz hadsereget a Krím félszigetről. Szerinte ez fordulatot hozna a háborúban. Hosszú távon lehetetlenné tenné az oroszoknak, hogy katonailag ellenőrizzék a Fekete-tenger északnyugati részét.
  • Büntető lyukba zárták Ilja Andrejevet, az egyik állami sajtóorgánum tudósítóját, aki 2022. február végén, nem sokkal az orosz invázió elindulása után lépett ki a cégtől. Ezután szerződést írt alá a  hadsereggel, barátai szerint azért, mert nem talált munkát. Büntetését azután kapta, hogy tíz nap eltávozást kért Luhanszk megye megszállt részén állomásozó egysége parancsnikától lejárt útlevele meghosszabbítására. A családtagoktól származó információk szerint sok besorozott orosz katonát büntetnek pincébe vagy gödrökbe zárással azért, mert elutasítják, hogy a fronton harcoljanak.
  • A háború nagy kérdése jelenleg, hogy Vlagyimir Putyin rászánja-e magát egy újabb mozgósításra, és ha igen, akkor az milyen ellenreakciót vált ki a társadalomban, amely rosszul viseli, ha a háború közvetlenül érinti – mondta Mark Galeotti brit Kelet-Európa-szakértő. Ezzel a lehetőséggel láthatóan legfeljebb az elnökválasztás után élne. A szavazást nyilván ő nyeri, de ehhez a szokásosnál is nagyobb csalásokra lesz szükség. Kérdés, hogy lesz-e ennek utórezgése az orosz társadalomban. Bizarr kapcsolat jöhet létre az orosz szélsőjobboldali Igor Girkin és a baloldal között – véli a szakértő. Ennek az lehet az alapja, hogy bár a baloldaliak szemben állnak a radikális jobboldal nézeteivel, úgy látják, közös bennük hogy elítélik a regnáló kleptokrata elitet. A börtönben ülő Girkin indulni akar a jövő tavaszi elnökválasztáson.
  • Több mint 13,5 ezer ukrán tért haza Oroszországból július óta a két ország között egyetlen nyitva lévő határátkelőhelyen az északkeleti Sumy megyében – jelentették be az ukrán hatóságok.
  • Nikol Pashinyan, Örményország miniszterelnöke azzal vádolta Oroszországot, hogy nem szállított le olyan fegyvereket országa hadseregének, amiket már kifizettek. Azt is kifogásolta, hogy az orosz propaganda próbálja destablizálni országát. A nyilatkozat tükrözi a két ország megromlott viszonyát azt követően, hogy az orosz fél nem tudott az örmények segítségére sietni, amikor Azerbajdzsán a nyáron elfoglalta a területén lévő Nagorno-Karabah örmény enklávét.
  • Az orosz jegybank az állami vagyonalapon keresztül a jövő év elejétől felújítja kereskedését a külföldi valutákkal. A tranzakciókat azt követően állították le, hogy az orosz valuta a nyáron a 100 rubel/dolláros szintre gyengült. Miután október elején visszaállították a devizaátváltás ellenőrzését, megemelték az alapkamatot és leállították a piaci valutavásárlásokat, 14 százalékkal erősödött a rubel.
  • Az orosz állami televízió vezető megmondóembere üdvözölte Geert Wilders holland szélsőjobboldali politikus választási győzelmét. Szerinte ez Oroszország kezére játszik az Ukrajna ellen folyó háborúban. Wilders korábban nagyra becsüléséről biztosította Vlagyimir Putyint, és kiállt amellett, hogy országa szüntesse meg Ukrajna katonai támogatását.
  • Ortodox ikonok és a szovjet nosztalgia utalta a 49. Antique Salon rendezvényt, a legnagyobb oroszországi régiségkiállítást Moszkvában. A bemutatót 1996 óta rendezik meg minden évben. Összesen 7000 kiállító vett rajta részt és 1,5 millióan millióan látták a kiállított tárgyakat.
  • Oroszországban körözési listára tették Jamalát, azaz Susana Jamaladinva tatár-örmény származású ukrán énekesnőt, aki 2016-ban megnyerte az Eurovíziós Dalfesztivált. Az a vád ellene, hogy valótlanságokat terjeszt az orosz hadseregről. Jamala éles bírálója Oroszország hazája elleni agressziójának. Az énekesnő jelenleg Ausztráliában él.

Források: BBC, Guardian, Moscow Times, Times Radio

A rovat támogatója a 4iG

LEGYEN ÖN IS ELŐFIZETŐNK!

Előfizetőink máshol nem olvasott, higgadt hangvételű, tárgyilagos és
magas szakmai színvonalú tartalomhoz jutnak hozzá havonta már 1490 forintért.
Korlátlan hozzáférést adunk az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz is, a Klub csomag pedig a hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is tartalmazza.
Mi nap mint nap bizonyítani fogunk! Legyen Ön is előfizetőnk!

Makro / Külgazdaság Az oroszok hajlandóak eladni a Szerbiai Kőolajipari Vállalatban lévő részesedésüket
Privátbankár.hu | 2025. november 19. 17:13
Az orosz tulajdonos hajlandó eladni 56,15 százalékos részesedését a Szerbiai Kőolajipari Vállalatból (NIS) – jelentette be Dubravka Djedovic Handanovic szerb energiaügyi miniszter szerdán.
Makro / Külgazdaság Váratlan meglepetés az Egyesült Államokban
Privátbankár.hu | 2025. november 19. 16:55
Az amerikai külkereskedelmi hiány az elemzők által vártnál jelentősebben csökkent augusztusban – derült ki az amerikai kereskedelmi minisztérium szerdán közzétett adataiból.
Makro / Külgazdaság Hónapok óta nem mozdul az inflációs ráta a szomszédunkban
Privátbankár.hu | 2025. november 19. 15:19
Ausztriában a fogyasztói árak éves növekedési üteme az előző havival megegyezően 4,0 százalék volt októberben – derült ki az osztrák statisztikai hivatal (Bundesanstalt Statistik Österreich – STAT) szerdán közzétett adataiból.
Makro / Külgazdaság Megint bezsebelt 30 milliárdot az Orbán-kormány
Privátbankár.hu | 2025. november 19. 13:44
Pedig csak 20 milliárdot akartak volna.
Makro / Külgazdaság Mi és ki ránthatja ki a gödörből a magyar gazdaságot? Petschnig Mária Zitát erről is kérdezzük a Klasszis Klub Live-ban
Privátbankár.hu | 2025. november 19. 12:58
A Pénzügykutató Zrt. tudományos főmunkatársa november 26-án, szerdán délután 15 óra 30 perckor lesz a vendége a Klasszis Média egyórás élő adásának. Amelyben szokás szerint nemcsak mi kérdezünk, hanem ezt olvasóink is megtehetik, akár előzetesen, akár a Klasszis Média YouTube-csatornáján, illetve az Mfor és a Privátbankár Facebook-oldalán közvetített adás során.
Makro / Külgazdaság Csütörtöktől megint drágul a tankolás
Privátbankár.hu | 2025. november 19. 12:02
Nem jöttek jó hírek.
Makro / Külgazdaság Kiderült, mit kért Ursula von der Leyen Orbán Viktortól
Privátbankár.hu | 2025. november 19. 07:43
Olyat, ami Orbán Viktor szerint nincs.
Makro / Külgazdaság Ursula von der Leyenék lerántják a leplet – és ennek aligha fogunk örülni (frissítve)
Csabai Károly | 2025. november 19. 05:44
Szerda délelőtt teszi közzé az Európai Bizottság statisztikai hivatala, az Eurostat a 27 uniós tagország októberi éves harmonizált fogyasztóiár-indexeit. Bár Magyarország neve mellett a négy hónapja stagnáló éves inflációs számnál – ha csak egytized százalékponttal is, de – alacsonyabb érték szerepel majd, a Privátbankár Európai Inflációs Körkép friss becslése szerint a szeptemberi rangsorhoz képest még így is egy helyet rontottunk. Így már csak három EU-s államban magasabb az infláció, mint itthon: Lettországban, Észtországban és Romániában.
Makro / Külgazdaság Most az utolsó szalmaszálat is elveheti a magyar kormány Ukrajnától?
Litván Dániel | 2025. november 18. 19:24
Egy hónapja van átvágnia a gordiuszi csomót Ursula von der Leyennek, különben tényleg elfogyhat Ukrajna pénze. Orbán Viktor most tényleg célhoz érhet? Nagyító alatt ezúttal Ukrajna uniós támogatása.
Makro / Külgazdaság Még mindig kétszer nagyobb inflációt érzünk, mint amit a KSH mér
Imre Lőrinc | 2025. november 18. 17:41
Továbbra sem fűződik kamatcsökkentés Varga Mihály nevéhez, a Magyar Nemzeti Bank immár több mint egy éve 6,5 százalékon tartja az irányadó rátát. A jegybankelnök a döntés háttere mellett az amerikai védőpajzsról és a bankokat sújtó terhek megemeléséről is beszélt keddi sajtótájékoztatóján.
hírlevél
Ingatlantájoló
Együttműködő partnerünk: 4iG