Johnsonra - aki az elmúlt hónapokban több okból is szinte példátlan belpolitikai botránysorozatba keveredett - a héten újból egyre nagyobb nyomás nehezedik saját közvetlen politikai hátországa, a kormányzó Konzervatív Párt részéről is lemondása érdekében.
A legutóbbi botrányt az robbantotta ki, hogy kiderült: Johnson úgy nevezte ki februárban a konzervatív frakció szavazási és pártfegyelmének biztosításáért felelős kabinetiroda helyettes vezetőjévé Chris Pincher képviselőt, hogy korábban tájékoztatták a Pincher ellen szexuális molesztálás gyanújával tett bejelentésekről.
A brit miniszterelnök elismerte, hogy ez súlyos hiba volt, de már nem tudta elejét venni annak, hogy tiltakozásként lemondási hullám induljon el kormányának tagjai körében.
A két legnagyobb horderejű lemondást Rishi Sunak volt pénzügyminiszter és Sajid Javid, az egészségügyi tárca volt vezetője jelentette be, de szerda délutánig összesen 18 kormánytisztviselő távozott, főleg államtitkári és helyettes államtitkári, illetve parlamenti és kereskedelmi képviseleti posztokról.
A képviselői kérdések és azonnali miniszterelnöki válaszok szokásos szerda délutáni alsóházi órájában is többen felszólították Johnsont a távozásra. A kormányfő azonban kijelentette: a 2019-es parlamenti választáson "kolosszális" mandátumot kapott a választóktól, és ez azt jelenti, hogy "a jelenlegi nehézségek" ellenére folytatnia kell munkáját.
A három éve tartott választáson a Johnson vezette Konzervatív Párt negyven éve nem látott arányú győzelmet aratott, és 80 fős, a brit parlamenti rendszerben rendkívül kényelmesnek számító alsóházi többséggel alakíthatott új kormányt.
A szerdai alsóházi vitában Johnson hangsúlyozta azt is, hogy nem a mostani helyzetben jött el az ideje a kormány távozásának, hiszen Európában 80 éve nem látott méretű háború dúl és ez megélhetési válságot okoz Nagy-Britanniában is.
A szerdai alsóházi vitanapon mindazonáltal a Konzervatív Párt több rendkívül befolyásos tagjai is távozásra szólította fel Johnsont. Köztük volt David Davis volt Brexit-ügyi miniszter, aki kijelentette: nem szolgálná az ország érdekét, ha Boris Johnson maradna a miniszterelnök.
Felszólalt Sajid Javid is, aki előző nap nyújtotta be lemondását az egészségügyi tárca éléről. Szerdai alsóházi nyilatkozatában Javid úgy fogalmazott: a személyes integritás és a kormányfő iránti lojalitás közötti kötéltánc az elmúlt időszakban teljesen lehetetlenné vált, és a számára "ebből elég volt".
Johnson ellen június elején saját pártjának alsóházi frakciója terjesztett be bizalmatlansági indítványt, miután az elmúlt hónapokban kiderült az is, hogy a londoni miniszterelnöki hivatalban és más kormányintézményekben a koronavírus-járvány megfékezésére korábban elrendelt szigorú korlátozások idején több kerti partit, ivászatokkal kísért társasági összejöveteleket tartottak, nem egyszer Johnson részvételével.
A közkeletűen "partygate" néven emlegetett ügy Johnson 2019-ben kezdődött miniszterelnöki időszakának eddigi legnagyobb belpolitikai botrányává fajult.
Johnson a bizalmi szavazást megnyerte ugyan, de az alsóházi konzervatív pártcsoport tagjainak 41 százaléka ellene szavazott.
A jelenlegi pártszabályzat alapján 12 hónapon belül nem kezdeményezhető a frakciótagok részéről újabb bizalmatlansági indítvány a kormányfő ellen, de az alsóházi pártcsoport illetékes bizottságának vezetője szerda este ülésre hívta össze a testületet, és napirenden lesz e szabály esetleges módosítása is.
Az Eurasia Group nevű londoni politikai-gazdasági kockázatelemző csoport szerda délutáni gyorselemzésében közölte: immár 90 százalékosra taksálja annak az esélyét, hogy Johnson ellen újabb bizalmi szavazást tart az alsóházi tory frakció, valószínűleg a parlament július 21-én kezdődő nyári szünete előtt.
Az Eurasia közölte azt is: alig 10 százalék esélyt lát arra, hogy a 2024-ben esedékes következő parlamenti választáson is még Boris Johnson áll a Konzervatív Párt élén.
Az amerikai elnök adminisztrációjának akár a vészhelyzeti tartalékot is fel kell használnia az élelmiszersegélyek folyósítására. 
