|
| Carles Puigdemont belépőkártyáját mutatja az Európai Parlament akkreditációs központjánál Brüsszelben. EPA/STEPHANIE LECOCQ |
Most vagyunk azon a helyen, ahol hat hónappal ezelőtt kellett volna lennünk
- ezekkel a szavakkal ünnepelte Carles Puigdemont december 20-án az Európai Parlament akkreditációs központjánál Brüsszelben, hogy ha háborút nem is, de legalább csatát nyert a spanyol hatóságok ellen folytatott küzdelemben.
Javukra döntött a bíróság
A katalán függetlenségpárti politikus, Katalónia egykori elnöke és társa, Toni Comin – mindketten megválasztott európai parlamenti (EP) képviselők – egyúttal büszkén mutatták akkreditációs csomagjukat, amellyel végre beléphetnek az EP brüsszeli épületébe.
Puigdemont és Comin azért örülhettek, mert az Európai Unió Bírósága előző nap úgy döntött: a megválasztott képviselőknek, így nekik is minden esetben joguk van mandátumuk betöltéséhez. A határozatot David Sassoli, az EP elnöke hivatalos bejelentésben is megerősítette a parlament plenáris ülésen.
Börtönre ítélve
A májusi EP-választáson összesen három függetlenségpárti katalán politikus – Puigdemont és Comin mellett Oriol Junqueras volt katalán elnökhelyettes – került be az EP-be, azonban mindeddig nem foglalhatták el a helyüket, mivel nem vehettek részt a spanyolországi beiktatási ceremónián a katalán függetlenségpárti mozgalomban játszott szerepük miatt.
Oriol Junquerast októberben a spanyol legfelsőbb bíróság 13 év börtönbüntetésre ítélte. A vezető jelenleg is börtönben van. Az Európai Bíróság mostani ítéletében ugyanakkor a politikus azonnali szabadlábra helyezésére szólította fel a spanyol hatóságokat, mivel mentelmi joga már érvényben volt, amikor a spanyol legfelsőbb bíróság börtönbüntetésre ítélte őt.
Puigdemont ellen a spanyol hatóságok 2017 végén emeltek vádat lázadás miatt. A politikus Brüsszelbe menekült, hogy elkerülje a letartóztatást, és azóta sem térhetett vissza hazájába. Szintén Belgiumban keresett menedéket Toni Comin, aki egészségügyi miniszter volt a Puigdemont-kormányban, és szinrtén részt vett a függetlenségi mozgalomban.
Beülnek a parlamentbe
Az uniós bíróság döntése nagy valószínűséggel hatással lesz majd a Puigdemont kiadatásáról szóló ítéletre is, amelyet jövő február 3-ra időzített egy belga bíróság.
A Financial Times szerint a volt katalán elnök ugyanakkor már januárban szeretné elfoglalni a helyét az EP-ben, azaz részt szeretne venni a jövő évi első plenáris ülésen.
A helyzetet bonyolítja, hogy a spanyol választásokat megnyerő szocialista párt tárgyalásokat folytat a függetlenségpárti katalán pártokkal kormányalakítás ügyében. Pedro Sánchez ügyvivő kormányfő, a szocialisták vezére arra próbálja rávenni őket, hogy ne akadályozzák meg a kisebbségi kormánya megalakulását.
A bíróság döntése nem akasztja meg a tárgyalásokat. Ne csináljunk akadályokat olyan dolgokból, amelyeket a bíróságokon kell rendezni. A kormány nem adta fel, hogy még az idén szavazásra vigye a kormányalakítást a parlamentben
- idézte a brit lap Sánchezt.
Fellázadt Katalónia
Mint arról beszámoltunk, idén ősszel tömegtüntetések törtek ki számos katalán városban, miután a spanyol legfelsőbb bíróság 9 és 13 év közötti börtönbüntetésre ítélt kilenc katalán függetlenségi vezetőt zendülés, gyakorlatilag a 2017-es függetlenségi népszavazásban játszott szerepük, valamint a függetlenségi nyilatkozat elfogadása miatt.
A spanyol kormány akkor azt közölte, hogy elfogadja és tiszteletben tartja, a katalán kormány viszont elutasította, igazságtalannak és antidemokratikusnak tartotta az ítéletet.
A feszültség miatt még az FC Barcelona – Real Madrid örökrangadót is el kellett halasztani a spanyol labdarúgó-bajnokságban. A meccset végül december 18-án rendezték meg, az eredmény 0:0 lett – azaz a két szemben álló fél a pályán sem bírt dűlőre jutni egymással.
Szakértői interjúnk a témában: Lehet-e független Katalónia? Lázadás, foci és harminc év börtön. Mi áll a spanyol-katalán balhé hátterében? Videókommentárunk a témában:
Évi 2-3 százalékkal leértékelődő forint mellett vonzó a devizabefektetés
