2025 első negyedévében 12,1 százalékkal esett vissza a beruházások volumene az egy évvel korábbi szinthez képest – közölte a Központi Statisztikai Hivatal. A szezonálisan kiigazított adatok szerint a csökkenés 11,8 százalékos volt, az előző negyedévhez viszonyítva pedig 3,4 százalékos visszaesést mértek. A legnagyobb zuhanás a feldolgozóiparban, valamint a szállítás és raktározás területén következett be, miközben az ingatlanügyletek és az energiaipar mutatóinak növekedése némileg ellensúlyozta a negatív tendenciát.
A gyenge adatok nem lepték meg az elemzőket. Molnár Dániel, a Magyar Gazdaságfejlesztési Ügynökség vezető elemzője szerint „az év elején sem következett még be a fordulat a beruházásoknál”, és a visszaesés „jelentősen hozzájárult a vártnál gyengébb gazdasági teljesítményhez”. Úgy véli, már az előzetes adatokból is kirajzolódik, hogy „a két leginkább érintett ágazat a feldolgozóipar és a szállítás, raktározás, vagyis azok, amelyek leginkább függenek a külső kereslettől”.
Regős Gábor, a Gránit Alapkezelő vezető közgazdásza szintén folytatódó visszaesést lát: „az első negyedévben tovább folytatódott a beruházások mélyrepülése”. Noha az éves alapú visszaesés várható volt, „legalább negyedéves alapon reménykedni lehetett a növekedés beindulásában – nem így történt”.
Hozzátette: „egy vállalkozás nem most kezd beruházásba, amikor nem tudja, hogy az megtérül-e, lesz-e kereslet a termékei iránt – pláne egy esetleges kapacitásnövelés után”.
Fotó: Pexels
Mindkét szakértő kiemelte a feldolgozóipar jelentőségét. Molnár szerint „a német gazdaság versenyképességi problémái, a magas energiaárak és a túlszabályozottság begyűrűznek az exportorientált hazai feldolgozóiparba”, és ez a túlkínálattal, valamint a vámpolitikai bizonytalansággal együtt visszafogja a beruházási hajlandóságot. Regős szerint az ipar gyengélkedése „érzékenyen érinti a logisztikai ágazatot is”, amely erősen beruházásigényes terület.
A gyenge beruházási teljesítmény hátterében a szakértők szerint a hazai támogatási rendszer problémái is állnak. Regős szerint „a hazánknak járó uniós források egy jelentős részének visszatartása is a visszaesés irányába hatott”, mivel sokan csak akkor hajlandók fejlesztésbe fogni, „ha valamilyen – lehetőleg vissza nem térítendő – támogatás rendelkezésre áll”. A források hiánya pedig nemcsak a vállalkozásokat, hanem az állami és önkormányzati projekteket is érinti a szűkös költségvetési mozgástér miatt.
A KSH szerint ugyanakkor voltak pozitívabb fejlemények is: az ingatlanügyletek és az energiaipar beruházási aktivitása nőtt. Regős ezt azzal magyarázta, hogy az ingatlanpiacon „a több szegmensben megjelenő erőteljes kereslet miatt” tarthat ki a kedvező trend. Molnár hozzátette, hogy a statisztikákban már „a Demján Sándor Program hatása is megjelenhet, amely elsősorban a hazai kkv-k körében lendítheti fel a beruházási aktivitást”.
A hosszabb távú trendek sem adnak okot optimizmusra: a szezonálisan kiigazított adatok szerint 2023 óta folyamatosan csökken a beruházások volumene, és bár a visszaesés üteme enyhébb a korábbi mélypontokhoz képest, a tendencia továbbra is negatív. A 2024-es év mind a négy negyedévében negatív tartományban maradt az index, és a friss számok szerint a kedvezőtlen folyamat 2025-ben is folytatódik.
Lehet jobb?
A kilátásokat illetően a szakértők óvatos derűlátással tekintenek előre. Molnár szerint a pozitív fordulathoz szükséges „a külső kereslet élénkülése, a kereskedelmi megállapodások megszületése, illetve az orosz–ukrán háború lezárása”. Regős ehhez hozzátette: „jó lenne először legalább a negyedéves volumenindexben pozitív számokat látni”, ám a jelenlegi adatok alapján „mérsékelt a valószínűsége annak, hogy éves alapon a beruházások növekedni tudjanak”.
A témában Virovácz Péter, az ING elemzője is megszólalt. Úgy látja: „A beruházási fordulatra az üzleti bizalom tartós javulására van szükség.” Szerinte ezt jelenleg nem segíti „a globális bizonytalanság, például a vámháború ki- és bekapcsolása, valamint az európai politikai problémák sem”. Hozzátette:
„Magyarországon belül nem támogatja a bizalom visszaépülését, hogy a kormányzat gyakorlatilag folyamatosan beavatkozik az üzleti szféra működésébe különböző árszabályozásokkal vagy egyéb adóintézkedésekkel.”
Virovácz szerint a magyar gazdaság gyakorlatilag 2022 közepe óta stagnál, és egyre többen gondolják úgy, hogy „az üzleti kilátásokat a kereslet hiánya fogja vissza”. Egy ilyen környezetben szerinte „nehéz eladni és megvalósítani a növekedéshez szükséges beruházási ötleteket”. Úgy véli: „Azt már eddig is sejtettük, hogy zsinórban a harmadik év lehet 2025, amikor a bruttó állóeszköz-felhalmozás, vagyis a beruházások változása negatív irányú lesz. Látva a mostani első negyedéves számot biztossra vehető, hogy az idén is mínuszos eredmény lesz. Kérdés, csak a hanyatlás mértéke.”
Virovácz Péter is ott lesz a Klasszis Média május 27-i konferenciáján:
Ukrajnáról eddig nem is igazán volt szó. 
