Brexit-párti és Brexit-ellenes tüntetők a brit parlament előtt Londonban. EPA/ANDY RAIN

Simon Coveney, aki a külügyminiszteri tisztséget is betölti az ír kormányban, a BBC brit közszolgálati televízió vasárnapi politikai magazinműsorában kijelentette ugyanakkor azt is, hogy nem képzelhető el olyan kilépési megállapodás, amelynek nem része a backstop-mechanizmus, vagyis az ír-északír határ újbóli fizikai ellenőrzésének elkerülésére kidolgozott tartalékmegoldás.

Ragaszkodnak a backstophoz

E mechanizmus alapján az Egyesült Királyság, beleértve Észak-Írországot, közös vámuniós szabályozási rendszerben maradna az Európai Unióval, ha nem sikerül időben olyan átfogó kétoldalú kereskedelmi megállapodást elérni, amely feleslegessé teszi e tartalékmegoldás alkalmazását.

Simon Coveney szerint ha a brit parlament ezt a mechanizmust kiszavazná a Brexit-megállapodásból, az Európai Parlament nem ratifikálná a kilépési egyezményt.

Támogatnák a halasztást

Az ír politikus határozott igennel válaszolt arra a kérdésre, hogy Dublin támogatná-e a március 29-én  esedékes brit kilépés dátumának elhalasztását, ha a brit parlament megszavazná az erre irányuló képviselői módosító indítványokat.

Mint arról beszámoltunk, a londoni alsóház január közepén hatalmas többséggel elvetette a Brexit-megállapodást, nem kis részben a backstop-mechanizmust ellenző keményvonalas Brexit-párti képviselők voksaival.

Kedden tárgyalja a parlament

Az alsóház kedden veszi napirendre ismét az egyezményt. A megállapodáshoz azonban a január 15-i elutasítás óta számos módosító indítvány érkezett, köztük a legnagyobb ellenzéki erő, a Munkáspárt részéről egy olyan, amelynek értelmében ha február végéig nem sikerül elfogadni valamilyen formában a kilépési megállapodást, akkor kilenc hónapra el kell halasztani a kilépést az EU-ból.

Ehhez mindazonáltal az EU-ban maradó 27 ország egyhangú hozzájárulására is szükség lenne.

Visszaállíthatják a határellenőrzést

Eközben Leo Varadkar ír miniszterelnök a davosi világgazdasági fórumon kijelentette: megállapodás nélküli kilépés esetén ismét rendőri, sőt akár katonai ellenőrzés is hatályba léphet az Ír Köztársaság és Észak-Írország határán.

"Ha a dolgok nagyon rossz irányt vesznek, (a határ) úgy fog kinézni, ahogy húsz évvel ezelőtt kinézett, vámellenőrző posztokkal, egyenruhás emberekkel"

- fogalmazott az ír kormányfő. Hozzátette: az ír politikatörténet összefüggésében vizsgálva ezzel az a probléma, hogy "mindezek célponttá válhatnak".

Kulcskérdés a határ

A Brexit után a 499 kilométeres ír-északír határszakasz lesz az Egyesült Királyság és az EU egyetlen közös szárazföldi vámhatára tekintettel arra, hogy London ki akar lépni az EU egységes belső piacáról és vámuniójából is.

E határ szabad átjárhatóságának fenntartása kulcsfontosságú kérdés. A korábbi évtizedekben katonai szigorral felügyelt határon 1998-ban szűnt meg teljesen a fizikai ellenőrzés a történelmi horderejű nagypénteki megállapodásnak köszönhetően. Ez a megállapodás indította el az észak-írországi megbékélési folyamatot.

A Brexit gazdasági hatásairól szóló háttéranyagunkat itt, a lehetséges politikai forgatókönyveket bemutató elemzésünket itt, véleménycikkünket pedig itt olvashatja.