125 éve mérjük az időjárást. Az év első kilenc hónapjában még soha nem hullott olyan kevés csapadék Magyarországon, mint 2026-ban. Van vízstratégiánk a következő évtizedekre?
Ne csak olvasson a problémáról – legyen ott, ahol a megoldásokról beszélünk!
Klasszis Fenntarthatóság 2026 Konferencia
2026. november 5.
Theresa May jó ideje egy döglött lovat próbál meglovagolni. Pedig mindenkinek jobb lenne, ha végre szembenéznénk a realitással, elfogadnánk a választói akaratot, és hagynánk békében távozni a briteket. Jegyzet.
Boris Johnson. EPA/AIDAN CRAWLEY
„Nagy-Britannia ki fog fogyni a Mars csokiból, az ivóvízből és a kertészekből. Kétségbeejtő hiány lesz sajtból, áramból és olyan létfontosságú gyógyszerekből, mint a Viagra. Az éttermeinkben nem lesz elég takarító. Sem tea. Sem répa.”
Így „figyelmeztette” honfitársait Boris Johnson január elején arra, hogy milyen „veszélyekkel” jár, ha a brit parlament alsóháza leszavazza Theresa May Brexit-dealjét (ez végül megtörtént), és az ország rendezetlen körülmények között távozik az EU-ból idén március végén (ez még megtörténhet).
A Brexit-párti volt brit külügyminiszter, London egykori polgármestere tavaly nyáron épp amiatt szállt ki May kormányából, mert szerinte a brit miniszterelnök túl sokat engedett Brüsszelnek a kilépési tárgyalások során. Az elmúlt hetekben pedig amellett kardoskodott, hogy egy no deal is jobb, mint egy rossz deal.
„Ha majd leszavazzák a megállapodást, szálljunk le a döglött lóról. Inkább csináljunk egy jó Brexitet, és használjuk ki az előttünk álló lehetőségeket”
– írta az extravagáns újságíró-politikus Facebook oldalán.
Persze tudjuk, hogy Boris Johnson álláspontja – kiválás akár megállapodás nélkül is – meglehetősen vitatott, még saját, konzervatív táborán belül is. Tudjuk, hogy elemzők hada figyelmeztet arra, milyen beláthatatlan gazdasági következményekkel járna egy rendezetlen kilépés. Tudjuk, hogy ma több mint 170 brit cégvezető követelte „az EU-ból való kaotikus kizuhanás” megakadályozását, és egy újabb Brexit-népszavazás kiírását.
Bár az aggodalmak nem alaptalanok, Boris Johnsonnak is megvan a maga igazsága. Úgy tűnik ugyanis, hogy Theresa May valóban egy döglött lovat próbál meglovagolni. Csaknem két évnyi izmozás után totális patthelyzet alakult ki, és nagyon valószínű, hogy az újabb tárgyalások után is csak aktakupacból lesz több, nem pedig megoldásból.
Wéber Balázs
Az egyre kínosabb kínlódás közben érdemes felidézni, hogy miről is szól az egész történet. Brüsszel és London között alapvető ellentétek feszülnek – a többi közt a vámunió, a kereskedelem szabadsága, az ír-északír határ szabad átjárásának megőrzését szolgáló garanciák tekintetében. De mást gondolnak bevándorlásról, az uniós közösségről és egy sor egyéb dologról is. Ha a brit kormány engedne, saját választóinak akaratával menne szembe.
Márpedig a britek 2016 júniusában már elmondták a véleményüket. 17,4 millióan szavaztak a Brexitre, 16,1 millióan ellene. Kis többség, de többség. Ez a demokrácia. Azon lehet vitatkozni, hogy mennyi tizenegyest nem adott meg a bíró, ki csúszott be kinek páros lábbal, vagy ki provokálta jobban a másikat. Az is érthető, hogy a veszteseknek nagyon fáj a vereség.
De mindez nem változtat azon, hogy a meccset már lefújták. Az újrajátszás egy vágyvezérelt követelés, amely se nem fair, se nem életszerű. A vb-döntőket sem szokták megismételni. Sőt, még a mezei meccseket sem.
Brüsszelnek (és minden EU-tagállamnak) el kellene engednie ezt a történetet. És meg kellene könnyítenie a kiválást, amennyire csak lehet. Rossz benne ragadni egy olyan kapcsolatban, amelyben a két fél nagyon mást gondol a világról. Hagyjuk menni a briteket – a többit majd az élet elrendezi.
Előfizetőink máshol nem olvasott, higgadt hangvételű, tárgyilagos és magas szakmai színvonalú tartalomhoz jutnak hozzá
havonta már 1490 forintért.
Korlátlan hozzáférést adunk az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz is,
a Klub csomag pedig a hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is tartalmazza.
Mi nap mint nap bizonyítani fogunk!
Legyen Ön is előfizetőnk!
Bár az egy hónappal korábbi zuhanáshoz képest kisebb mértékben, de szeptemberben is visszaesett a belföldi és a külföldi turisták, illetve az általuk eltöltött vendégéjszakák száma Magyarországon. Az év első kilenc hónapjának adatai alapján egyre biztosabbnak tűnik, hogy az ágazat közel sem fogja tudni megismételni a 2025-ös teljesítményét.
Változatlanul hagyta az irányadó kamatokat az amerikai jegybank szerepét betöltő Federal Reserve szerdán. A kétnapos kamatdöntő ülés végén a jegybank 3,75–4 százalékos sávban tartotta az alapkamatot, miután szeptemberben még 25 bázispontos emelésről határozott. A döntés megfelelt a piaci várakozásoknak, ugyanakkor két jegybanki döntéshozó további kamatemelést sürgetett.
A vagyonadó tervezetéhez képest a benyújtott törvényjavaslat több ponton könnyítéseket, másutt szigorításokat, megint más helyeken pontosításokat tartalmaz. A 100 millió forintnál alacsonyabb saját tőkéjű cégek tulajdonosai örülhetnek, magasabb adóteherrel számolhatnak viszont a külföldön is jelentős vagyonnal bíró milliárdosok. Ha pedig valaki jelentős vagyonnal elhagyná az országot, akkor egy úgynevezett exit tax is a nyakába zúdul.
Az iráni háború gazdasági következményei és Donald Trump megítélése is meghatározó szerepet játszhat a november 3-i amerikai félidős választásokon. Martin-Kovács Miklós külgazdasági szakújságíró szerint a magas üzemanyagárak és az ezekből fakadó drágulás egyre nagyobb politikai terhet jelentenek a republikánusok számára, ezért több jelölt is igyekszik távolságot tartani az amerikai elnöktől.
Benjámin Netanjahu miniszterelnök politikai tömbje vezet az izraeli parlamenti választáson, de egyelőre egyik nagy politikai oldal sem rendelkezik a kormányalakításhoz szükséges többséggel. A központi választási bizottság adatai szerint a hagyományos szavazókörökben leadott voksok összesítése után Netanjahu szövetségesei 53, a Gadi Ejzenkot vezette ellenzéki tömb pártjai pedig 48 mandátumra számíthatnak. Az arab pártok együttesen 19 képviselői helyet szerezhetnek a 120 tagú parlamentben.
A munkavállaló béréből levont személyi jövedelemadóból a minimálbér kétszereséig adójóváírás lesz érvényesíthető 2027-től, ennek mértéke havi körülbelül 20 ezer forint is lehet. Viszont nem lép hatályba a 40 és 50 év közötti kétgyermekes anyák adómentessége, sőt havi 1 millió forintos jövedelem felett korábban teljes adómentességet élvező csoportok is személyi jövedelemadót fognak fizetni.
Jelentősen megváltozott a magyarországi politikai helyzet az áprilisi országgyűlési választás óta Sophie Wilmès, az Európai Parlament alelnöke szerint. A politikus szerdai budapesti sajtótájékoztatóján hangsúlyozta, hogy a Tisza-kormány jelentős parlamenti többsége lehetőséget teremt az átfogó reformokra, ugyanakkor komoly felelősséggel is jár.
A kormány a társadalmi egyeztetés során megfogalmazott kritikákat is figyelembe véve kedd este a kisadózó vállalkozók tételes adójáról (kata) szóló törvényjavaslatát is benyújtotta a parlamentnek.