Mit jelentenek az adózási és szabályozási változások a befektetők számára?
Merre tart az állampapírpiac? Hogyan érdemes gondolkodni a hosszú távú megtakarításokról?
Klasszis Befektetői Klub
2026. szeptember 24., Budapest
Theresa May jó ideje egy döglött lovat próbál meglovagolni. Pedig mindenkinek jobb lenne, ha végre szembenéznénk a realitással, elfogadnánk a választói akaratot, és hagynánk békében távozni a briteket. Jegyzet.
Boris Johnson. EPA/AIDAN CRAWLEY
„Nagy-Britannia ki fog fogyni a Mars csokiból, az ivóvízből és a kertészekből. Kétségbeejtő hiány lesz sajtból, áramból és olyan létfontosságú gyógyszerekből, mint a Viagra. Az éttermeinkben nem lesz elég takarító. Sem tea. Sem répa.”
Így „figyelmeztette” honfitársait Boris Johnson január elején arra, hogy milyen „veszélyekkel” jár, ha a brit parlament alsóháza leszavazza Theresa May Brexit-dealjét (ez végül megtörtént), és az ország rendezetlen körülmények között távozik az EU-ból idén március végén (ez még megtörténhet).
A Brexit-párti volt brit külügyminiszter, London egykori polgármestere tavaly nyáron épp amiatt szállt ki May kormányából, mert szerinte a brit miniszterelnök túl sokat engedett Brüsszelnek a kilépési tárgyalások során. Az elmúlt hetekben pedig amellett kardoskodott, hogy egy no deal is jobb, mint egy rossz deal.
„Ha majd leszavazzák a megállapodást, szálljunk le a döglött lóról. Inkább csináljunk egy jó Brexitet, és használjuk ki az előttünk álló lehetőségeket”
– írta az extravagáns újságíró-politikus Facebook oldalán.
Persze tudjuk, hogy Boris Johnson álláspontja – kiválás akár megállapodás nélkül is – meglehetősen vitatott, még saját, konzervatív táborán belül is. Tudjuk, hogy elemzők hada figyelmeztet arra, milyen beláthatatlan gazdasági következményekkel járna egy rendezetlen kilépés. Tudjuk, hogy ma több mint 170 brit cégvezető követelte „az EU-ból való kaotikus kizuhanás” megakadályozását, és egy újabb Brexit-népszavazás kiírását.
Bár az aggodalmak nem alaptalanok, Boris Johnsonnak is megvan a maga igazsága. Úgy tűnik ugyanis, hogy Theresa May valóban egy döglött lovat próbál meglovagolni. Csaknem két évnyi izmozás után totális patthelyzet alakult ki, és nagyon valószínű, hogy az újabb tárgyalások után is csak aktakupacból lesz több, nem pedig megoldásból.
Wéber Balázs
Az egyre kínosabb kínlódás közben érdemes felidézni, hogy miről is szól az egész történet. Brüsszel és London között alapvető ellentétek feszülnek – a többi közt a vámunió, a kereskedelem szabadsága, az ír-északír határ szabad átjárásának megőrzését szolgáló garanciák tekintetében. De mást gondolnak bevándorlásról, az uniós közösségről és egy sor egyéb dologról is. Ha a brit kormány engedne, saját választóinak akaratával menne szembe.
Márpedig a britek 2016 júniusában már elmondták a véleményüket. 17,4 millióan szavaztak a Brexitre, 16,1 millióan ellene. Kis többség, de többség. Ez a demokrácia. Azon lehet vitatkozni, hogy mennyi tizenegyest nem adott meg a bíró, ki csúszott be kinek páros lábbal, vagy ki provokálta jobban a másikat. Az is érthető, hogy a veszteseknek nagyon fáj a vereség.
De mindez nem változtat azon, hogy a meccset már lefújták. Az újrajátszás egy vágyvezérelt követelés, amely se nem fair, se nem életszerű. A vb-döntőket sem szokták megismételni. Sőt, még a mezei meccseket sem.
Brüsszelnek (és minden EU-tagállamnak) el kellene engednie ezt a történetet. És meg kellene könnyítenie a kiválást, amennyire csak lehet. Rossz benne ragadni egy olyan kapcsolatban, amelyben a két fél nagyon mást gondol a világról. Hagyjuk menni a briteket – a többit majd az élet elrendezi.
Előfizetőink máshol nem olvasott, higgadt hangvételű, tárgyilagos és magas szakmai színvonalú tartalomhoz jutnak hozzá
havonta már 1490 forintért.
Korlátlan hozzáférést adunk az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz is,
a Klub csomag pedig a hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is tartalmazza.
Mi nap mint nap bizonyítani fogunk!
Legyen Ön is előfizetőnk!
A hazai készpénzállomány megállíthatatlanul növekszik: már átlépte a 9400 milliárd forintos határt. A mindennapi vásárlások során egyre kevesebbszer veszik elő a magyarok a papírpénzt, de szeretik felhalmozni. A Magyar Nemzeti Bank azt is elárulta, mely napokon rohanják meg a magyarok az automatákat, és milyen drasztikus átalakulás előtt áll a hazai ATM-hálózat.
Noha a kormány tagjai többször kijelentették, hogy hazahozták az uniós forrásokat, egyelőre sem az újjáépítési források (RRF), sem a kohéziós alapok pénzeit nem kezdték el még utalni. Meddig kell várni és mi lesz ezeknek a forrásoknak a sorsa? Többek között erről beszélt az ATV Start műsorában kollégánk, Király Béla.
Többéves előkészítő munka kezdődik az ukrán szénhidrogén tárolásával kapcsolatban – tudatta a Mol arra a bejelentésre, hogy kőolajtermékek magyarországi tárolásáról írtak alá memorandumot a Naftohaz vállalattal.
Az Európai Unió és Kanada között már tíz éve aláírtak egy átfogó szabadkereskedelmi megállapodást, amit azonban nemzeti szinten több tagállam, köztük Magyarország sem ratifikált még. Nekik külön is szólhatott Ursula von der Leyen üzenete, amit az Európai Bizottság elnöke a múlt heti évértékelőjében fogalmazott meg, és amiben Kanadát, mint az EU első lehetséges „társult tagját” hozta szóba – erről beszélt Imre Lőrinc, az Mfor és a Privátbankár újságírója a Trend FM hétfői adásában.
A hazai szupergazdagok vagyona soha nem látott magasságokba emelkedett. A Blochamps Capital legfrissebb szektorelemzése szerint a legfelső egy százalék kezében elképesztő, 52 000 milliárd forintos vagyon összpontosul – ám az állam hiába feni a fogát a vagyonadóra, nem lesz könnyű feladat a behajtása.
Változatlan kamatszintre számítanak az elemzők a jegybank Monetáris Tanácsának keddi ülése után. A nagy kérdés inkább az, Varga Mihályék változtatnak-e a középtávú inflációs cél jelenlegi, 3 százalékos szintjén?
A Magyarországon bevezetett üzemanyagár-támogatás az Európai Unióban bizonyos szempontból unikálisnak számít, sehol máshol nem adnak pénzvisszatérítést magánszemélyeknek úgy, ahogy azt a dízelesek számára Magyar Péterék kitalálták. Egyes szakértők szerint ugyanakkor egyáltalán nem kellene semmilyen támogatást nyújtani az autósoknak, az ellenzéki politikusok viszont még olcsóbb üzemanyagot szeretnének.