Mit jelentenek az adózási és szabályozási változások a befektetők számára?
Merre tart az állampapírpiac? Hogyan érdemes gondolkodni a hosszú távú megtakarításokról?
Klasszis Befektetői Klub
2026. szeptember 24., Budapest
Theresa May jó ideje egy döglött lovat próbál meglovagolni. Pedig mindenkinek jobb lenne, ha végre szembenéznénk a realitással, elfogadnánk a választói akaratot, és hagynánk békében távozni a briteket. Jegyzet.
Boris Johnson. EPA/AIDAN CRAWLEY
„Nagy-Britannia ki fog fogyni a Mars csokiból, az ivóvízből és a kertészekből. Kétségbeejtő hiány lesz sajtból, áramból és olyan létfontosságú gyógyszerekből, mint a Viagra. Az éttermeinkben nem lesz elég takarító. Sem tea. Sem répa.”
Így „figyelmeztette” honfitársait Boris Johnson január elején arra, hogy milyen „veszélyekkel” jár, ha a brit parlament alsóháza leszavazza Theresa May Brexit-dealjét (ez végül megtörtént), és az ország rendezetlen körülmények között távozik az EU-ból idén március végén (ez még megtörténhet).
A Brexit-párti volt brit külügyminiszter, London egykori polgármestere tavaly nyáron épp amiatt szállt ki May kormányából, mert szerinte a brit miniszterelnök túl sokat engedett Brüsszelnek a kilépési tárgyalások során. Az elmúlt hetekben pedig amellett kardoskodott, hogy egy no deal is jobb, mint egy rossz deal.
„Ha majd leszavazzák a megállapodást, szálljunk le a döglött lóról. Inkább csináljunk egy jó Brexitet, és használjuk ki az előttünk álló lehetőségeket”
– írta az extravagáns újságíró-politikus Facebook oldalán.
Persze tudjuk, hogy Boris Johnson álláspontja – kiválás akár megállapodás nélkül is – meglehetősen vitatott, még saját, konzervatív táborán belül is. Tudjuk, hogy elemzők hada figyelmeztet arra, milyen beláthatatlan gazdasági következményekkel járna egy rendezetlen kilépés. Tudjuk, hogy ma több mint 170 brit cégvezető követelte „az EU-ból való kaotikus kizuhanás” megakadályozását, és egy újabb Brexit-népszavazás kiírását.
Bár az aggodalmak nem alaptalanok, Boris Johnsonnak is megvan a maga igazsága. Úgy tűnik ugyanis, hogy Theresa May valóban egy döglött lovat próbál meglovagolni. Csaknem két évnyi izmozás után totális patthelyzet alakult ki, és nagyon valószínű, hogy az újabb tárgyalások után is csak aktakupacból lesz több, nem pedig megoldásból.
Wéber Balázs
Az egyre kínosabb kínlódás közben érdemes felidézni, hogy miről is szól az egész történet. Brüsszel és London között alapvető ellentétek feszülnek – a többi közt a vámunió, a kereskedelem szabadsága, az ír-északír határ szabad átjárásának megőrzését szolgáló garanciák tekintetében. De mást gondolnak bevándorlásról, az uniós közösségről és egy sor egyéb dologról is. Ha a brit kormány engedne, saját választóinak akaratával menne szembe.
Márpedig a britek 2016 júniusában már elmondták a véleményüket. 17,4 millióan szavaztak a Brexitre, 16,1 millióan ellene. Kis többség, de többség. Ez a demokrácia. Azon lehet vitatkozni, hogy mennyi tizenegyest nem adott meg a bíró, ki csúszott be kinek páros lábbal, vagy ki provokálta jobban a másikat. Az is érthető, hogy a veszteseknek nagyon fáj a vereség.
De mindez nem változtat azon, hogy a meccset már lefújták. Az újrajátszás egy vágyvezérelt követelés, amely se nem fair, se nem életszerű. A vb-döntőket sem szokták megismételni. Sőt, még a mezei meccseket sem.
Brüsszelnek (és minden EU-tagállamnak) el kellene engednie ezt a történetet. És meg kellene könnyítenie a kiválást, amennyire csak lehet. Rossz benne ragadni egy olyan kapcsolatban, amelyben a két fél nagyon mást gondol a világról. Hagyjuk menni a briteket – a többit majd az élet elrendezi.
Előfizetőink máshol nem olvasott, higgadt hangvételű, tárgyilagos és magas szakmai színvonalú tartalomhoz jutnak hozzá
havonta már 1490 forintért.
Korlátlan hozzáférést adunk az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz is,
a Klub csomag pedig a hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is tartalmazza.
Mi nap mint nap bizonyítani fogunk!
Legyen Ön is előfizetőnk!
Az Európai Parlament (EP) strasbourgi plenáris ülésén jóváhagyta szerdán az uniós vámkódex reformját, amely szigorúbb szabályokat vezet be az e-kereskedelemben, és új vámhatóságot hoz létre.
Az Egyesült Államokban tavaly május óta a legmagasabb szintre emelkedett a 30 éves jelzáloghitelek kamata a szeptember 11-én végződött héten – derült ki az amerikai jelzáloghitelező bankok szövetsége (Mortgage Bankers Association of America – MBA) szerdán közzétett adataiból.
2026 júliusában a teljes munkaidőben alkalmazásban állók bruttó átlagkeresete 745 500, a nettó átlagkereset 523 300 forint volt a bruttó átlagkereset 7,5, a nettó átlagkereset 9,1, a reálkereset pedig 7,8 százalékkal múlta felül az egy évvel korábbit. A nettó átlagkereset emelkedése többek között a családi kedvezmény, illetve az anyákat érintő kedvezmények bővülésének köszönhetően haladta meg a bruttó átlagkereset növekedését. A bruttó kereset mediánértéke 618 200, a nettó kereset mediánértéke 437 900 forintot ért el, 8,5, illetve 9,7 százalékkal magasabb értéket mutatott az előző év azonos időszakánál.
Szabó-Tóth Kinga 25 éve járja a mélyszegény telepeket, és arról beszélt: nem lehet lemondani az ott élő gyerekekről. Az államtitkárral lapunk újságírója, Vámosi Ágoston beszélgetett a kristályhelyzetről, hajléktalanságról, és arról, miben fog különbözni az általa vezetett államtitkárság az elődjétől.
A közpénzügyi keretreform előkészítésével, végrehajtásával összefüggő feladatok ellátására a pénzügyminiszter közpénzügyi munkacsoportot hoz létre, az erről szóló utasítás kedden jelent meg a Hivatalos Értesítőben.
Bár a feldolgozóipari alágak többségében csökkent a termelés, a járművek, illetve a számítógépek, elektronikai termékek gyártása bőven a vonal felett tartotta a magyar ipar teljesítményét júliusban. Az élelmiszeripar kilátásait a nyári aszály súlyosbítja, míg az akkumulátorgyártás berobbanására még mindig hiába várunk.
Emelkedéssel indult a szerdai kereskedés a vezető amerikai részvénypiacokon, miközben az olajárak csökkentek, az arany jegyzése emelkedett. 
