Theresa May jó ideje egy döglött lovat próbál meglovagolni. Pedig mindenkinek jobb lenne, ha végre szembenéznénk a realitással, elfogadnánk a választói akaratot, és hagynánk békében távozni a briteket. Jegyzet.
Boris Johnson. EPA/AIDAN CRAWLEY
„Nagy-Britannia ki fog fogyni a Mars csokiból, az ivóvízből és a kertészekből. Kétségbeejtő hiány lesz sajtból, áramból és olyan létfontosságú gyógyszerekből, mint a Viagra. Az éttermeinkben nem lesz elég takarító. Sem tea. Sem répa.”
Így „figyelmeztette” honfitársait Boris Johnson január elején arra, hogy milyen „veszélyekkel” jár, ha a brit parlament alsóháza leszavazza Theresa May Brexit-dealjét (ez végül megtörtént), és az ország rendezetlen körülmények között távozik az EU-ból idén március végén (ez még megtörténhet).
A Brexit-párti volt brit külügyminiszter, London egykori polgármestere tavaly nyáron épp amiatt szállt ki May kormányából, mert szerinte a brit miniszterelnök túl sokat engedett Brüsszelnek a kilépési tárgyalások során. Az elmúlt hetekben pedig amellett kardoskodott, hogy egy no deal is jobb, mint egy rossz deal.
„Ha majd leszavazzák a megállapodást, szálljunk le a döglött lóról. Inkább csináljunk egy jó Brexitet, és használjuk ki az előttünk álló lehetőségeket”
– írta az extravagáns újságíró-politikus Facebook oldalán.
Persze tudjuk, hogy Boris Johnson álláspontja – kiválás akár megállapodás nélkül is – meglehetősen vitatott, még saját, konzervatív táborán belül is. Tudjuk, hogy elemzők hada figyelmeztet arra, milyen beláthatatlan gazdasági következményekkel járna egy rendezetlen kilépés. Tudjuk, hogy ma több mint 170 brit cégvezető követelte „az EU-ból való kaotikus kizuhanás” megakadályozását, és egy újabb Brexit-népszavazás kiírását.
Bár az aggodalmak nem alaptalanok, Boris Johnsonnak is megvan a maga igazsága. Úgy tűnik ugyanis, hogy Theresa May valóban egy döglött lovat próbál meglovagolni. Csaknem két évnyi izmozás után totális patthelyzet alakult ki, és nagyon valószínű, hogy az újabb tárgyalások után is csak aktakupacból lesz több, nem pedig megoldásból.
Wéber Balázs
Az egyre kínosabb kínlódás közben érdemes felidézni, hogy miről is szól az egész történet. Brüsszel és London között alapvető ellentétek feszülnek – a többi közt a vámunió, a kereskedelem szabadsága, az ír-északír határ szabad átjárásának megőrzését szolgáló garanciák tekintetében. De mást gondolnak bevándorlásról, az uniós közösségről és egy sor egyéb dologról is. Ha a brit kormány engedne, saját választóinak akaratával menne szembe.
Márpedig a britek 2016 júniusában már elmondták a véleményüket. 17,4 millióan szavaztak a Brexitre, 16,1 millióan ellene. Kis többség, de többség. Ez a demokrácia. Azon lehet vitatkozni, hogy mennyi tizenegyest nem adott meg a bíró, ki csúszott be kinek páros lábbal, vagy ki provokálta jobban a másikat. Az is érthető, hogy a veszteseknek nagyon fáj a vereség.
De mindez nem változtat azon, hogy a meccset már lefújták. Az újrajátszás egy vágyvezérelt követelés, amely se nem fair, se nem életszerű. A vb-döntőket sem szokták megismételni. Sőt, még a mezei meccseket sem.
Brüsszelnek (és minden EU-tagállamnak) el kellene engednie ezt a történetet. És meg kellene könnyítenie a kiválást, amennyire csak lehet. Rossz benne ragadni egy olyan kapcsolatban, amelyben a két fél nagyon mást gondol a világról. Hagyjuk menni a briteket – a többit majd az élet elrendezi.
Előfizetőink máshol nem olvasott, higgadt hangvételű, tárgyilagos és magas szakmai színvonalú tartalomhoz jutnak hozzá
havonta már 1490 forintért.
Korlátlan hozzáférést adunk az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz is,
a Klub csomag pedig a hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is tartalmazza.
Mi nap mint nap bizonyítani fogunk!
Legyen Ön is előfizetőnk!
A közgazdász, egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja november 26-án, csütörtökön 15 óra 30 perckor lesz a vendége a Klasszis Média egyórás élő adásának. Amelyben szokás szerint nemcsak mi kérdezünk, hanem ezt olvasóink, nézőink is megtehetik, akár előzetesen, akár a Klasszis Média YouTube-csatornáján, illetve az Mfor és a Privátbankár Facebook-oldalán közvetített adás során.
A kereskedelmi akadályok csökkentését és a gazdasági együttműködés erősítését sürgette Hszi Csin-ping kínai elnök a csütörtöki APEC-csúcson, miközben Donald Trump amerikai elnök a mesterséges intelligencia túlzott szabályozása ellen szólalt fel. A sencseni találkozó diplomáciai szempontból is fontos eseményt hozott: hét év után először tárgyalt személyesen japán miniszterelnök orosz államfővel.
Az Európai Uniónak fel kell gyorsítania és jelentősen növelnie kell hadiipari termelését, a drága, egyedi gyártás helyett pedig az olcsóbb, nagy mennyiségben előállítható fegyverekre kell helyeznie a hangsúlyt – jelentette ki Andrius Kubilius védelemért felelős uniós biztos szerdán, az Európai Üzleti Csúcstalálkozónak nevezett konferencián Brüsszelben.
A globális és hazai makrogazdasági várakozásait ismertette a CIB Bank szerdai budapesti háttérbeszélgetésén. Trippon Mariann vezető elemző nem számít a geopolitikai feszültségek csökkenésére, ennek ellenére a piaci bizalom miatt a magyar gazdaság kilátásai jók. Az euró bevezetéséről elmondta, „az euróvonatról nincs leszállás”, és hozni kell a várt eredményeket. A szakértő elárulta, szerinte mikor lesz ismét pozitív értékű a hazai élelmiszer-infláció, és mekkora hatással lesz a pénzromlás ütemére az árrésstop eltörlése.
Az Egyesült Államokban sorban négy heti csökkenést követően emelkedett a 30 éves jelzáloghitelek kamata a november 13-án végződött héten – derült ki az amerikai jelzáloghitelező bankok szövetsége (Mortgage Bankers Association of America – MBA) szerdán közzétett adataiból.
Az Eurostat friss közlése megerősítette a Privátbankár Európai Inflációs Körkép prognózisát: az európai uniós metodika alapján számított infláció, a harmonizált fogyasztóiár-index októberben a 27 tagország közül csak négyben volt alacsonyabb a magyarországinál.