|
| Fotó: Wikimedia Commons |
A havi átlagfizetés 20 órányi internetre elég
Az ország bő 11 millió lakója egyébként csak a nyilvános wifi-hotspotoknál férhet hozzá az internethez, óránként 1,50 amerikai dollárért (mintegy 440 forintért), ami az átlagos havi fizetés 5 százaléka. Otthoni internete csak a lakossák 5 százalékának van, bevezetéséhez kormányzati engedély kell. Ilyet jellemzően akadémikusok, orvosok, értelmiségiek kaphatnak.
A Reuters egy 67 éves nyugdíjas egyetemi professzor példáját említi, aki frissen a kiválasztottak között van - 80 éves nővérével együtt most használják először az internetet életükben. Az első két hónapot ingyen kapják, márciustól fizetniük kellene a szolgáltatásért. Bár az elmúlt években csökkent a netezés ára, a legtöbb kubai még mindig nem engedheti meg magának a havidíjat.
Az embargó és a diktatúra nem tesz jót az internet-penetrációnak
A kubai kormány szerint egyébként azért halad ilyen lassan az infrastruktúra fejlesztése, mert az amerikai embargó miatt csak nagyon drágán fértek hozzá a szükséges technológiától - felmerül persze a gyanúja annak is, hogy ez kapóra jött a külvilág híreit szívesen megszűrő rezsimnek is.
Kuba és Amerika viszonyában 2014 decemberében változott meg minden. Barack Obama és Fidel eléggé reformbarát testvére, Raúl Castro bejelentette a diplomáciai kapcsolatok helyreállítását. Először lazítottak a kereskedelmi és utazási embargón, majd újranyitották a nagykövetségeket, és az Egyesült Államok leszedte Kubát a terrorizmust támogató országok listájáról. Obama aztán el is látogatott Kubába, majd újraindult a rendszeres légi forgalom is a két ország között.
A Magyar Nemzeti Bank (MNB) összesen 103 millió forint bírságot szabott ki kilenc biztosítóra. 
