A Lehman Brothers csődje 2008 őszén alapjaiban rázta meg a globális pénzügyi rendszert. Az Európai Unió számos periférikus országában az akkori pénzügyi válság mostanra politikai és társadalmi krízissé transzformálódott. 

Ennyit bírt az EU intézményrendszere

Mindez megfejelve egy görög adósságválsággal, egy biztonságpolitikai kihívással Ukrajnában és egy humanitárius válsággal menekültügyben oda vezetett, hogy az EU intézményrendszere mostanra működőképességének határára sodródott. A görög dezintegráció fényében pedig megkérdőjeleződik az Uniós alapszerződésnek az a fő alapvetése, miszerint az EU „az európai népek egyre szorosabb uniója”.

Ezen súlyos kihívások tükrében a jelenlegi intézményi struktúra túlterheltsége azzal a veszéllyel jár, hogy erodálódik az EU legitimitása. Az Unió polgárai megoldásokat követelnek olyan komplex és nehézsúlyú kérdésekben, amelyet az EU nyilvánvalóan képtelen – és részben nem is hajlandó – megoldani. Ennek egyik fő következményeként csökken Brüsszel tekintélye és az eurószkepticizmus helyet követel magának számos tagállam politikai centrumában.

A régi narratíva, miszerint az európai integráció békét és jólétet teremt a kontinensen, már egy lejárt sláger sokak szemében. Ez különösen igaz azon országok – így Görögország, Olaszország, Spanyolország és Portugália - fiatal választóinak a szemében, ahol az ifjúkori munkanélküliség már évek óta 40% körül tanyázik. 

Az euró hitelességi válsága

A görög adósságválság újra a figyelem középpontjába hozta az euró születési rendellenességeit. Sokak szemében most a görög válság azt igazolja, hogy a politikának nem szabad felülírnia a közgazdaságtan szabályait. 

Ha Athén elhagyja a valutaövezetet, az euró imázsán jóvátehetetlen sérülés keletkezik. Joggal kerül napirendre számos országban, hogy érdemes-e oda egyáltalán bekerülni annyi erőfeszítés árán? Éppen manapság, amikor a világgazdaság újra a valutaháború időszakában van és a hatóságok célzottan erodálják valutájuk erejét Magyarországtól Japánig, hogy exportjukat versenyképesebbé tegyék.

A görög drachma újonnani bevezetése – hacsak nem jár teljes felfordulással - precedenst is teremthet egyes országok számára a Mediterráneumban, amelyek a jövőben inkább leértékeléssel óhajthatják kezelni gazdaságuk problémáit, ahelyett, hogy állandó megszorításokkal zaklatnák a választóikat. 

Káncz Csaba jegyzete