Az UniCredit Bank szakértői a kockázatok ellenére is a potenciális növekedést meghaladó bővülést várnak a kelet-közép-európai régióban 2016-ban és 2017-ben is, Magyarországon mindkét évre 2,8 százalékos bruttó hazai termék növekedéssel számolnak.
A bank negyedévente megjelenő előrejelzéséből kiderül: a gazdasági környezet kedvező marad a régióban az eurózóna stabil növekedése, az alacsony olajárak és az Európai Központi Bank mennyiségi lazításának köszönhető rendkívül alacsony kamatok miatt.
Mi lassulni fogunk?
Míg a növekedés Bulgáriában és Lengyelországban erősödhet, lassulás várható Magyarországon, Csehországban és Romániában az idei évhez képest. Ennek oka az uniós források átmeneti visszaesése a támogatási ciklusok váltása miatt, valamint az, hogy a nettó export várhatóan a korábbinál kisebb mértékben járul majd hozzá a gazdaság bővüléséhez az import exportot meghaladó növekedése miatt. Az import nagyobb arányú növekedése ugyanakkor jelzi a belső kereslet további gyorsulását, amely a növekedés fő hajtóereje marad az UniCredit elemzői szerint.
Ennél csak lazább lesz
Az infláció jövőre is alacsony marad az eurózónából importált alacsony inflációnak és a nyomott olajáraknak köszönhetően az elemzők szerint. Ennek következtében a monetáris politika várhatóan laza marad az egész régióban, változatlan, vagy még alacsonyabb kamatlábakkal. Az UniCredit elemzői további lazítást várnak Magyarországon, Romániában és Lengyelországban is.
Azért problémák így is lesznek
A kedvező kilátások ellenére számos kockázat is fennmarad, amelyek közül az egyik legfontosabb az európai növekedés lassulása. A kínai gazdasági növekedés lassulása leginkább Oroszországot és Ukrajnát érinti, míg az egyesült államokbeli jegybank szerepét betöltő Federal Reserve kamatemelése elsősorban Törökország, Horvátország és Szerbia számára jelent kockázatot.
A politikai feszültségek 2016-ban is terhet jelentenek Ukrajnában és Oroszországban, és számos kelet-közép európai országban lehet kedvezőtlen hatása, hogy a hazai politika egyre nagyobb jelentőségű tényezővé válik a gazdaságpolitikában.
A német kormány alaposan megvizsgálja a Nemzetközi Büntetőbíróság elfogatóparancsát, amelyet Benjámin Netanjahu izraeli miniszterelnök és volt védelmi főnöke ellen adott, de nem tesz további lépéseket addig, amíg ők nemterveznek németországi látogatást. 
