A devizatartalékok állománya 6,959 milliárd euróval csökkent a tavaly január végihez képest. A tartalékok az elmúlt évben 4,256 milliárddal csökkentek, de a múlt év első hónapjában jelentősen, 3,653 milliárddal nőttek.
A tartalékok decemberben zuhantak a legjobban, 2,818 milliárd euróval, amiből 1,6 milliárdnyi csökkenést az MNB azzal indokolt, hogy az Államadósság Kezelő Központ (ÁKK) és a Magyar Államkincstár (MÁK) devizaműveletei csaknem 1,6 milliárd euróval csökkentették a devizakészleteket. Ebből mintegy 1 milliárd euró a Prémium Euro Államkötvények (PEMÁK) lejáratához, a fennmaradó rész pedig az ÁKK MNB-nél vezetett számláján a keresztárfolyamok mozgásához kötődött.
A számok mögött
Az MNB 2014 óta a külső sérülékenység megítélésének javítása érdekében számos lépést tett, amelyekből eleve következett a devizatartalék szintjének, egyúttal a tartalékolás költségeinek csökkentése. Ezek között a két legfontosabb a külső adósság belföldi finanszírozásának erősítése és a jelzáloghitelek forintosítása volt. Az előbbivel az államháztartás, utóbbival pedig a bankszektor esetében segítette elő, hogy a finanszírozás egyre inkább hazai forrásokra támaszkodhasson. A mozgásteret az adta, hogy a tartalékok szintje érdemben meghaladja a befektetők által elvárt mértéket.
Az önfinanszírozási programból adódóan a hitelintézetek állampapír-kereslete megnőtt, ezzel az államadósság devizaaránya érdemben csökkent. A program 2014 áprilisi bejelentése óta a növekvő forint állampapír keresletnek köszönhetően az ÁKK nagyságrendileg 5,5 milliárd euró értékű devizaadósságot tudott törleszteni anélkül, hogy nemzetközi kötvénykibocsátásra került volna sor, igaz, hogy más oldalról viszont növelhette forintkibocsátását, ezáltal az államadósság devizaaránya 41 százalékról 31 százalékra csökkenhetett.
A Duna rekordalacsony vízállása miatt. 
Minden szempontból tökéletes egyensúlyi árfolyam nem létezik
