|
| A külső finanszírozási képesség komponenseinek alakulása (négy negyedéves értékek a GDP arányában) |
2015 I. negyedévében a GDP 9 százalékára emelkedett a magyar gazdaság négy negyedéves külső finanszírozási képessége. A folyó fizetési mérleg 4,9 milliárd eurós többlete és a főleg EU-transzfereket tartalmazó tőkemérleg 4,5 milliárd eurós többlete dobta meg az adatot - a nagyon erős külkertöbblet és az uniós források növekvő lehívása áll a háttérben.
|
| A nettó EU-transzferek szektorális megbontása (négy negyedéves érték) |
Csökkent a külső adósság, mégsem ment lejjebb a ráta
A finanszírozás oldali folyamatok továbbra is a nettó külső adósság jelentős csökkenését mutatják, miközben az I. negyedévben a hazánkba érkező közvetlentőke befektetések kisebb mértékben emelkedtek, mint a belföldiek külföldi befektetései. A közel 1,4 milliárd euróval csökkenő nettó külső adósság a konszolidált államháztartáshoz, főként az EU-transzferek beáramlása miatt emelkedő devizatartalékhoz kötődött, miközben a negyedév során az állam egy jelentősebb mértékű devizakötvényt is törlesztett.
|
| A nettó külső adósság változásának összetevői (kumulált, tulajdonosi hitel nélküli GDP-arányos érték, 2007 vége = 0) |
A finanszírozási adatok alapján csökkent a külső adósság, azonban a dollár erősödése és a hozamok mérséklődése miatti átértékelődés hatására a külső adósságráták az első negyedévben nem csökkentek. Az ország GDP-arányos bruttó külső adóssága – az előző negyedévhez hasonlóan – a GDP 87 százalékát, a nettó külső adósság pedig a GDP 33 százalékát tette ki.
Hízik a tartalék, ugrott a háztartások megtakarítása
Az ország tartalék-megfelelése javult, ugyanis a jegybank devizatartaléka a negyedév végére 37 milliárd euró közelébe emelkedett, ami számottevően meghaladja a befektetők által elvárt szintet.
|
| Egyes szektorok nettó finanszírozási képessége (négy negyedéves GDP-arányos értékek) |
A magánszektor pénzügyi megtakarítását számottevően átrendezte a devizahitelekkel kapcsolatos elszámolás: a háztartások nettó megtakarítását átmenetileg növelte, míg a bankokét csökkentette.
A grafikonok forrása az MNB fizetési mérleg jelentése.
A vezető devizákkal szemben nagy amplitúdóval mozgott a hazai fizetőeszköz, de volt egy pont, amikor mindegyikhez olcsón lehetett hozzájutni. 
