EPA/Chris Kleponis / POOL

Egy hétfőn kiszivárgott jelentésből kiderült, hogy az FBI és a Belbiztonsági Minisztérium már májusban közösen figyelmeztette a Fehér Házat a fehér felsőbbrendűséget hirdetők növekvő veszélyére. Az anyag szerint 2000 és 2016 között a neonácik 49 gyilkosságot követtek el, többet, mint bármely más belföldi szélsőséges szervezet, beleértve a muszlim fundamentalistákat.

A jelentés napvilágra kerülése rendkívül kényelmetlen a Fehér Háznak, ugyanis a figyelmeztetés idején az a John F. Kelly nyugalmazott tábornok vezette a Belbiztonsági Minisztériumot, aki az utóbbi hátom hétben már Trump kabinetfőnökeként szolgált – tehár pontosan tudnia kellett a lopakodó veszélyről.

Felkorbácsolt érzelmek

Trump közben tovább folytatta pávatáncát az ügyben és keddi nyilatkozatában a bal és a jobboldali csoportokat egyaránt hibáztatta a Charlottesville-ben történt incidensekért.

Csakhogy ezzel közvetve megvédte a szélsőjobboldali felvonulókat, amely nem kerülte el David Duke, a Ku-Klux-Klan volt vezetőjének figyelmét sem. Percekkel Trump bejelentése után melegen üdvözölte az elnök bátorságát, amellyel a „balos terroristákat” elítélte.

Káncz Csaba

Megfigyelők mindenesetre nemigen tudják elképzelni, hogy Trump ezek után a fegyveres erők főparancsnokaként hogyan folytathatja tevékenységét a világ legdiverzifikáltabb és legsokszinűbb fegyveres erejének vezetői pozíciójában.

Azt sem nagyon fér a szakértők fejébe, hogy a republikánus pártot miként tudja a jövőben ellenőrzése alatt tartani.

A felkorbácsolt indulatokra jellemző, hogy kedden az észak-karolinai Durham városában a baloldali tömeg ledöntötte a konföderációs katonák emlékművét. Az elkövetők azt kiabálták: "Mi vagyunk a forradalom!".

Egyes városokban a vezetés egy emberként mozdult meg: tegnap reggelre, egy éjszaka alatt hivatalosan eltávolították az összes konföderációra, vagyis a polgárháborús Délre emlékező szobrot, emlékművet Baltimore városából.

Amerikai katarzis

De polgárháború felé sodródik-e a multi-etnikumú Egyesült Államok? A New Yorker ezt a kérdést járta körül, megszólaltatva Keith Mines szakértőt, aki 16 éven keresztül a helyszínen figyelte a polgárháborúk kialakulását Iraktól Kolumbiáig és Szomáliától Szudánig. Mines szerint 65 százalékos a valószínűsége, hogy az elkövetkező 10-15 évben polgárháború tör ki hazájában – és ezt Mines még a charlottesville-i incidens előtt nyilatkozta!

Mines 5 körülmény egybeesésével támasztja alá borús jóslatát hazájáról:

• a mélyen beivódott nemzeti polarizáció;

• az egyre megosztóbb sajtó-tudósítások;

• az egyre gyengülő intézmények, különös tekintettel a kongresszusra és a bíróságokra;

• a politikai vezetés felelőtlensége és megvásárolhatósága;

• az erőszak elfogadottsága, mint a viták megoldásának eszköze.

A lap szintén megszólaltatta David Blightot, a Yale egyetem történészét, aki szerint akárcsak az 1850-es években, úgy jelenleg is az amerikai pártok szétesését látjuk. (Valóban, mi már tavaly júniusban figyelmeztettünk arra, hogy a republikánus párt nagy valószínűséggel nem éli túl Trump fölemelkedését.) Blight szerint onnan lehet felismerni egy közelgő polgárháború veszélyét, amikor egy választási eredmény vagy egy kormányzati lépés teljesen elfogadhatatlanná válik egy másik párt, vagy egy nagyobb népcsoport számára.

Az Egyesült Államok tektonikus társadalmi és politikai mozgást élt át az 1850-es évek polgárháborújának előestéjén, az emberjogi mozgalmak és a Vietnámi Háború idején. Blight szerint nem elképzelhetetlen, hogy a nemzet most egy hasonló, katarktikus helyzetbe került.

Káncz Csaba jegyzete