Draghiék összeülnek - fontos napja lesz az európai gazdaságnak

(Fotó: 123rf.com)

A gazdasági tevékenység lanyhulása és a fenyegető defláció miatt az elemzők túlnyomó többsége szerint az EKB további hitelkönnyítő intézkedéseket hoz, de arról megoszlanak a vélemények, hogy milyen eszközöket és milyen agresszíven vet be.

Abban nagyjából egyetértés van, hogy az EKB valamit lépni fog, ha nem is feltétlenül nagyot. A bank hónapok óta lebegteti a hitelkönnyítés lehetőségét, és Mario Draghi elnök legutóbbi nyilatkozatai után komoly hitelességvesztés nélkül nem visszakozhat.

Draghi a múlt héten egy bankárkonferencián hangsúlyozta, hogy az EKB kész bevetni stimuláló eszközeinek teljes tárházát az infláció felszítása érdekében. Az eszközök közt kiemelte az EKB negatív betéti kamatait, és azt, hogy az eszközvásárlási program erős és rugalmas, amelynek méretét, összetételét, időtartamát expanzívabb fokozatra lehet beállítani, és a körülményeknek megfelelően alakítani.

A piacokon kevesebb esélyt adnak annak, hogy az EKB a jelenlegi 0,2 százalékról 0,3 százalékra emeli az egynapos jegybanki betétek után felszámított büntetőkamatot, bár nem vetik el ennek lehetőségét. Egyes értesülések szerint az is szóba került, hogy sávos rendszert vezetnének be, vagyis azokat a bankokat, amelyek nagy összegeket parkoltatnak a jegybankban, magasabb büntetőkamattal sújtanák.

Megy tovább az eszközvásárlási program

Az viszont több mint valószínű, hogy méreteiben és/vagy időtartamában kiterjesztik az eszközvásárlási, az úgynevezett mennyiségi enyhítési programot. A március óta folyó, az eredeti tervek szerint 2016 szeptemberéig tartó program keretében az EKB havi 60 milliárd euró értékben vásárol eszközöket, túlnyomórészt államkötvényt, hogy likviditást pumpáljon a gazdaságba. A szakértők lehetségesnek tartják, hogy az összeget 75 milliárd euróra növelik, a program futamidejét pedig meghosszabbítják.

Sok a jóból?

A pénzintézet vezetése azonban megosztott, német részről egyre élesebben bírálják Mario Draghi elnök politikáját. Jens Weidmann, a Bundesbank elnöke azt hangoztatja, hogy hiba lenne még jobban kinyitni a pénzcsapot, mert minél tovább folyik az extrém laza monetáris politika, annál kevésbé hat, és annál több kockázatos mellékhatása lesz. A kormányok alkalmasint hozzászoknak az alacsony kamatokhoz, és nem hajtják végre a szükséges reformokat.