Drámai fejlemények a világ legnagyobb szigetén

A klímaváltozás elképesztő ütemű változásokat okoz a Grönlandon. 2002 és a 2016 között a sziget évente 280 milliárd tonna jeget vesztett el, és ez a mennyiség aztán 2019-re megnégyszereződött. Grönland jégtakarójának leolvadása jelenleg a legfontosabb okozója a világtengerek szintemelkedésének. Tavaly ráadásul tovább gyorsult az olvadás - és csupán a Grönlandon elolvadt jég miatt globálisan 1,5 milliméterrel nőtt a tengerek vízszintje. Ha a grönlandi jégtakaró egésze elolvad, a világtengerek szintje 7,4 méterrel emelkedik majd.

Visszafordíthatatlan folyamatok

Egy augusztus 29-én közzétett tanulmány első ízben bizonyítja, hogy Grönland jégtakarója annyira nincs egyensúlyban az uralkodó sarkvidéki éghajlattal, hogy már nem tudja fenntartani jelenlegi kiterjedését. Visszafordíthatatlanul, legalább 59 ezer négyzetkilométerrel húzódik majd vissza, ami jóval nagyobb, mint Dánia területe – amely Grönland protektorátusa.

Még ha a globális felmelegedést előidéző ​​összes üvegházhatású gázkibocsátás meg is szűnne ma, Grönland jégvesztesége a jelenlegi hőmérséklet mellett legalább 27,4 centiméterrel fogja megemelni a globális tengerszintet. Ez több, mint amit a jelenlegi modellek előre jeleznek, és ez egy nagyon óvatos becslés.

Ha minden év olyan lenne, mint 2012, amikor Grönlandon hőhullám volt, akkor a tengerszint-emelkedéshez való hozzájárulása megháromszorozódna. Ez baljós előjel, tekintve, hogy ezek olyan éghajlati körülmények, amelyeket már megtapasztaltunk, nem pedig egy feltételezett jövőbeli forgatókönyv.

Hogyan jutott el Grönland idáig?

A grönlandi jégtakaró egy hatalmas, fagyott víztározó, amelynek alakja egy felfordított tálra hasonlít. A jég folyamatos áramlásban van, és a belsejéből – ahol több mint 3 kilométer vastagságú – áramlik a szélei felé, ahol a jég megolvad.

Összességében a jégtakaró elegendő édesvizet zár el ahhoz, hogy teljes leolvadás esetén a globális tengerszintet 7,4 méterrel megemelje. Grönland szárazföldi jege körülbelül 2,6 millió éve létezik, és mintegy kéttucatnyi „jégkorszaki” ciklussal bővült és zsugorodott.  Ezek 70 ezer vagy 100 ezer évig tartanak, és körülbelül 10 ezer éves meleg interglaciálisok tarkítják.

Minden glaciálist a Föld pályájának eltolódásai vezérelnek, amelyek befolyásolják, hogy mennyi napsugárzás éri el a Föld felszínét. Ezeket a változatokat azután a hóvisszaverő képesség erősíti, emellett légköri üvegházhatású gázok, és az óceáni keringés is, amely újraelosztja ezt a hőt a bolygón.

Jelenleg egy interglaciális időszakot élünk – a holocént. Az elmúlt 6 ezer évben Grönland, a bolygó többi részéhez hasonlóan, az enyhe és stabil éghajlat előnyeit élvezte, egyensúlyban lévő jégtakaróval – egészen a közelmúltig. 1990 óta, amikor a légkör és az óceán elkezdett felmelegedni a gyorsan növekvő üvegházhatású gázok kibocsátása miatt, Grönland tömegmérlege mínuszba ment. A fokozott olvadás, eső és jégáramlás miatti jégveszteség mára messze meghaladja a hó felhalmozódásából származó nettó nyereséget.

Mit hoz a jövő?

A kritikus kérdések azok, hogy Grönland milyen gyorsan veszíti el jegét, és mit jelent ez a jövőbeni tengerszint-emelkedés szempontjából? Grönland jégvesztesége az elmúlt évtizedben mintegy 1 milliméterrel járult hozzá a globális tengerszint emelkedéséhez.

Az ENSz éghajlatváltozással foglalkozó kormányközi testülete (IPCC) által használt modellek Grönland 10 centiméteres tengerszint-emelkedési hozzájárulását jósolják 2100-ra, a legrosszabb forgatókönyv szerint 15 centiméterrel.

Ez a jóslat azonban ellentmond annak, amit a helyszíni tudósok a jégtakaróban látnak: például a megnövekedett esőzés felgyorsítja a felszín olvadását és a jégáramlást. Úgyszintén, a meleg, szubtrópusi eredetű óceáni áramlatok behatolnak Grönland fjordjaiba, és gyorsan erodálják a kilépő gleccsereket, alávágva és destabilizálva a frontjaikat.

Geopolitikai csatározások

A klímaváltozás miatt a csupán 56 ezer lakosú Grönland már évekkel ezelőtt a geopolitikai csatározások középpontjába került. Peking aktívan dolgozik Grönland becserkészésén, de Dánia – amely országnak vétójoga van grönlandi nemzetbiztonsági kérdésekben – eleddig keményen áthúzta a kínaiak számításait. 2017-ben Koppenhága biztonsági aggodalmakra hivatkozva elutasította a kínai General Nice Group bányavállalat ajánlatát egy elhagyott grönlandi haditengerészeti kikötő megvételére. 2018 szeptemberében pedig 3 grönlandi reptér felújítását Nuuk (a grönlandi főváros) inkább a dánokra bízta, mint a kínaiakra.

Nem volt véletlen, hogy Trump elnök 2018 nyarán kérte Koppenhágától a 2 166 000 négyzetkilométeres Grönland eladását – általános felháborodást okozva Dániában. Nem igazán ismert széles körben, de miután a náci Németország lerohanta Dániát, az amerikai csapatok birtokba vették Grönlandot, megelőzve, hogy ott Berlin repteret építhessen, és onnan esetleg amerikai városokat bombázhasson. A háború végén Truman elnök 100 millió dollárnyi (mostani áron 1,3 milliárd dollárnyi) aranyat ajánlott Grönlandért, amelyet Koppenhága elutasított.

De a két ország Grönland északi részén már a világháború alatt létrehozta a Thulei Légibázist, amely napjainkban főképp űrvédelmi feladatokat lát el, köztük az ellenséges ballisztikus rakéták észlelését. A légibázis az USA legészakibban fekvő támaszpontja és egyben az egyetlen, amely az Északi Sarkkör fölött helyezkedik el.

S noha Trump ajtóstól akart a házba rontani, Washingtont természetesen nem tántorítja el az elképedt dán visszautasítás. 2020 júniusában hét fővel újranyílt az amerikai konzulátus a szigeten (1940 és 1953 között működött korábban). Dánia akkorra végre felébredt, és 2019-ben első alkalommal helyezte Grönlandot a nemzetbiztonsági stratégiájának legkiemeltebb helyére.