Durvul a vádaskodás: oroszgyűlölőnek tituláják Rice-t
Condoleezza Rice amerikai külügyminiszter példátlanul élesen bírálta Oroszországot, amikor többek között azzal vádolta, hogy politikájában, s különösen augusztusi grúziai fellépésében paranoid agresszív indíttatás érhető tetten - írta szombaton a Kommerszant című orosz üzleti lap.
A cikk részletesen ismertette Rice csütörtökön elhangzott beszédét, amelyben az amerikai külügyminiszter egyebek között azt állította, hogy a kaukázusi konfliktust nem Tbiliszi provokálta ki, hanem Moszkva, "amely már régen ürügyet keresett arra, hogy hosszabb előkészítés után behatoljon a szomszédos ország területére".
Vaszilij Lihacsov, a parlamenti felsőház külügyi bizottságának helyettes vezetője a lapnak nyilatkozva kijelentette: Moszkvának nem szabad kemény retorikára ragadtatnia magát, válaszként a Rice-beszédre, amely azt jelzi, hogy Washington nem képes felülemelkedni a külpolitikáját átható russzofóbia (oroszgyűlölet) filozófiáján.
A lapok emlékeztettek arra is, hogy pénteken a moszkvai külügyminisztérium a beszéd kapcsán a tények "durva elferdítésével" vádolta meg az amerikai vezetést.
A Komszomolszkaja Pravda úgy vélekedett: Rice nem tudja lenyelni Miheil Szaakasvili grúz elnöknek, az Egyesült Államok védencének bukását. Szaakasvili veszélybe sodorta a NATO "lopakodó stratégiáját", azt, hogy lassanként minél közelebb kerüljön Oroszország határaihoz, ezért "nem takarékoskodott a kemény szavakkal, illetve az Oroszország címére intézett sértésekkel".
A lap szintén példátlanul keménynek minősítette Rice kijelentéseit, s úgy vélte: e mögött az áll, hogy a távozó amerikai kormányzat úgymond meg akarja őrizni "azt a képet, hogy határozott és kemény politikusok, akik készek elvezetni az emberiséget az általános demokrácia korába".
Ugyanakkor a lap szerint a beszédből az is kiderült, hogy Washington nem szándékozik megszakítani a politikai párbeszédet Moszkvával, vagy valamennyire is komoly szankciókat meghirdetni.
"Grúziáról kezdenek megfeledkezni, a figyelem a gazdasági válságra irányul. Oroszországnak nem kell idegeskednie, hanem meg kell őriznie nyugalmát és szünetet kell tartania" - mondta a lapnak Alexander Rahr német politológus. Anatolij Utkin, a tudományos akadémia Nemzetközi Kutatások Központja intézetének igazgatója szerint "nem szabad hagyni, hogy az amerikaiak a fejünkre üljenek. Ha most hallgatunk, holnap mindent elveszítünk. Azokkal az államokkal kell bővíteni az együttműködést, amelyek nem akarnak Washington utasításai szerint élni" - mondta.
NATO-reform: ki fizesse a számlát?
Terjeszkednek az oroszok Latin-Amerikában
A cikk részletesen ismertette Rice csütörtökön elhangzott beszédét, amelyben az amerikai külügyminiszter egyebek között azt állította, hogy a kaukázusi konfliktust nem Tbiliszi provokálta ki, hanem Moszkva, "amely már régen ürügyet keresett arra, hogy hosszabb előkészítés után behatoljon a szomszédos ország területére".
Vaszilij Lihacsov, a parlamenti felsőház külügyi bizottságának helyettes vezetője a lapnak nyilatkozva kijelentette: Moszkvának nem szabad kemény retorikára ragadtatnia magát, válaszként a Rice-beszédre, amely azt jelzi, hogy Washington nem képes felülemelkedni a külpolitikáját átható russzofóbia (oroszgyűlölet) filozófiáján.
A lapok emlékeztettek arra is, hogy pénteken a moszkvai külügyminisztérium a beszéd kapcsán a tények "durva elferdítésével" vádolta meg az amerikai vezetést.
A Komszomolszkaja Pravda úgy vélekedett: Rice nem tudja lenyelni Miheil Szaakasvili grúz elnöknek, az Egyesült Államok védencének bukását. Szaakasvili veszélybe sodorta a NATO "lopakodó stratégiáját", azt, hogy lassanként minél közelebb kerüljön Oroszország határaihoz, ezért "nem takarékoskodott a kemény szavakkal, illetve az Oroszország címére intézett sértésekkel".
A lap szintén példátlanul keménynek minősítette Rice kijelentéseit, s úgy vélte: e mögött az áll, hogy a távozó amerikai kormányzat úgymond meg akarja őrizni "azt a képet, hogy határozott és kemény politikusok, akik készek elvezetni az emberiséget az általános demokrácia korába".
Ugyanakkor a lap szerint a beszédből az is kiderült, hogy Washington nem szándékozik megszakítani a politikai párbeszédet Moszkvával, vagy valamennyire is komoly szankciókat meghirdetni.
"Grúziáról kezdenek megfeledkezni, a figyelem a gazdasági válságra irányul. Oroszországnak nem kell idegeskednie, hanem meg kell őriznie nyugalmát és szünetet kell tartania" - mondta a lapnak Alexander Rahr német politológus. Anatolij Utkin, a tudományos akadémia Nemzetközi Kutatások Központja intézetének igazgatója szerint "nem szabad hagyni, hogy az amerikaiak a fejünkre üljenek. Ha most hallgatunk, holnap mindent elveszítünk. Azokkal az államokkal kell bővíteni az együttműködést, amelyek nem akarnak Washington utasításai szerint élni" - mondta.
NATO-reform: ki fizesse a számlát?
Terjeszkednek az oroszok Latin-Amerikában
MTI
Digitális cenzúra a válság közepén.
