Ebben az országban már eljött a Messiás

A mexikói Messiás, amint győzelmét ünnepli. (EPA/Alex Cruz)

„A mexikói Messiás” – ezzel a címmel jelent meg 2007-ben könyv López Obradorról.  A radikális baloldali politikust már akkor a latin-amerikai kontinens általában baloldali populistának nevezett elnökeihez, a bolíviai Evo Moraleshez, az argentin Néstor Kirchnerhez és az azóta elhunyt venezuelai elnökhöz, Hugo Chávezhez hasonlították. Ők általában azt hirdették, hogy szembeszállnak a neoliberalizmussal és az imperializmussal, valamint kiállnak a szegények és az elnyomottak mellett.

A „Messiás”, ha némi késéssel is, most meghódította Mexikót. López Obrador ugyanis fölényesen nyerte a vasárnapi választásokat. A Juntos Haremos Historia (Együtt Történelmet Csinálunk) pártszövetség jelöltje a szavazatok több mint 53 százalékát szerezte meg az előzetes eredmények szerint. Ezzel gyakorlatilag agyonverte vetélytársait: a konzervatív Ricardo Anaya, az Előre Mexikóért pártkoalíció jelöltje 22 százalékot, a kormányzó Intézményes Forradalmi Párt által vezetett pártszövetség vezetője, José Antonio Meade pedig mindössze 16 százalékot kapott. A BBC szerint ez a legnagyobb választási győzelem Mexikóban a nyolcvanas évek óta. Adódik persze a kérdés, hogy miért tudott most Obrador ilyen fölényes győzelmet aratni két elbukott választás, 2006 és 2012 után.

Gyökeres változást akarnak

„Mexikóban hasonló folyamat játszódott le, mint amit manapság sok, főleg európai országban látunk: a választóknak elegük lett a régóta egymást váltó, nagy, hagyományos pártokból, és bizalmat szavaztak egy új politikai formációnak” – mondta a Privátbankár.hu-nak Lénárt András. A Szegedi Tudományegyetem Hispanisztika Tanszékének egyetemi adjunktusa szerint Mexikó a gyökeres változásra szavazott, az elnökjelölt egyik legfőbb ígérete éppen egy teljesen új irány volt. Győzelme egyúttal a nagy pártok csődjét jelenti.

A Frankfurter Allgemeine Zeitung szintén úgy véli, hogy Obrador győzelme elsősorban a mexikóiak frusztrációjának köszönhető. Az eddigi kormányok nem tudták megoldani az ország problémáit: a drogháború okozta erőszak egyre növekszik, csakúgy, mint a korrupció. Eközben a szegénységet és a társadalmi egyenlőtlenséget nem sikerült csökkenteni.

„Ide figyelj, Trump!”

Obrador győzelme nem csak a mexikói politikai elitnek rossz hír, hanem Donald Trumpnak is - még akkor is, ha a republikánus politikus 2016-ban hasonló, elitellenes szólamokkal nyerte meg a választást, csak éppen a jobboldalról.  Lénárt András szerint nem valószínű, hogy a két politikus konstruktívan tud majd együttműködni.  A mexikói politikus eddig élesen elítélte az amerikai elnök politikáját, köztük a mexikói bevándorlók elleni fellépést és az amerikai-mexikói határra tervezett fal építését. „Tavaly még egy könyvet is írt Ide figyelj, Trump! címmel” – jegyezte meg a Szegedi Egyetem tanára.

Egyelőre persze mindegyikük a békülékenyebb arcát mutatja. Trump gratulált Obradornak, és bízik benne, hogy együtt tudnak működni. A mexikói politikus győzelmi beszédében annyit mondott, hogy Mexikó új kapcsolatokat szeretne kialakítani az Egyesült Államokkal. Ennek alapja a kölcsönös tisztelet, valamint az Egyesült Államokban becsületes munkát végző mexikói bevándorlók védelme kell, hogy legyen – tette hozzá.

Mire számíthat Magyarország?

Az egyelőre kérdéses, hogy Európának mit jelent majd Obrador sikere. „Az Európai Unió és Magyarország viszonya Mexikóval rendkívül jó, fejlődő, ezt mexikói diplomatákkal folytatott beszélgetéseim is alátámasztják. Főleg a gazdaságban, a kultúrában és a felsőoktatásban vannak együttműködések” – mondja Lénárt András.

Szerinte az új elnöknek is érdeke a kapcsolatok fejlesztése. Obrador mindenesetre cáfolta azokat a vádakat, hogy radikális baloldali gazdaságpolitikát akar bevezetni – például államosítaná a külföldi cégeket –, egyúttal kiszámíthatóságot és nyugalmat ígért a befektetőknek.

Véres kampány 130 halottal

Jóval nehezebb feladatnak ígérkezik a korrupció és az erőszak elleni harc. Mexikóban 2006 óta dúl drogháború az egymás ellen küzdő drogbandák, valamint a bandák és a rendőrség között, ami becslések szerint 200 ezer halálos áldozatot követelt. Beszédes tény, hogy a mostani választási kampányban 130 jelöltet vagy politikai aktivistát öltek meg. „Mexikó legfőbb problémái a mindennapokat behálózó korrupció és a bűnözés: mindkettő átszövi a politikai és kormányzati struktúrákat. A drogháború ezzel összefonódik” – véli Lénárt András. Az eddigi kormányok ezt nem tudták orvosolni, Obrador viszont valódi változást ígér. A mögötte álló politikai erő, a Nemzeti Újjászületési Mozgalom „a Kongresszusban, a Szenátusban és az önkormányzatokban is nagy sikert ért most el, így talán lehet esélye arra, hogy megtisztítsa a politikai és hatósági intézményeket a bűnözői csoportokkal együttműködő személyektől” – mondja Lénárt András.

Nem tér vissza a chavizmus

A Latin-Amerika-szakértő összességében úgy véli, hogy Obrador győzelme nem jelenti Latin-Amerika balra tolódását: „Amikor legutóbb, a 2000-es évek elején ez történt, az olyan markáns, radikális baloldali politikusokhoz kötődött, mint Hugo Chávez, Fidel Castro vagy Evo Morales. Előbbi kettő már nem él, és utódaik helyzete is megváltozott. Venezuela gyakorlatilag csődbe ment, és Kuba is változások előtt áll. Egyelőre egy meggyengült baloldalt látunk Latin-Amerikában.” Lénárt András szerint a chávezi vagy castrói baloldal visszatérése nem várható, még mérsékelt változatban sem.