A Jelentés az átalakulásról című idei elemzés - amely az EBRD tevékenységi területéhez tartozó 29 kelet-európai és közép-ázsiai ország éves haladását méri fel - felidézi az EBRD és a Világbank közösen végzett térségbeli felmérését, amely kimutatja, hogy az átalakuló országok háztartásainak 29,3 százalékában csökkentek a jövedelmek a válság hatására, a háztartások 19,8 százalékában legalább egy családtag elveszítette állását, 38 százalékuk pedig az alapvető élelmiszerek fogyasztását is kénytelen volt csökkenteni. Az EBRD ez utóbbi adattal kapcsolatban megjegyzi, hogy Nyugat-Európában a háztartásoknak mindössze a 11 százalékában esett vissza az élelmiszerfogyasztás a válság elhatalmasodása óta.
Jelentősen csökkent a demokrácia támogatottsága
A válság másik feltűnő hatása az EBRD-jelentés szerint a demokratikus állami berendezkedés és a piacgazdaság támogatottságának jelentős eróziója. A bank a 39 ezer fő bevonásával elvégzett térségi felmérés adatai alapján kiemeli, hogy ez a jelenség különösen érzékelhető a fejlettebb, szabadabb közép-kelet-európai térségben, mint a gazdasági-politikai átalakulás kevésbé előrehaladott szakaszában járó egykori szovjet köztársaságokban.
A londoni bank elemzése szerint azoknak az aránya, akik előnyben részesítik a demokráciát minden más politikai rendszerrel szemben, a közép-kelet-európai új EU-tagállamok mindegyikében alacsonyabb volt tavaly, mint 2006-ban. Ez alól csak Bulgária kivétel, ahol a demokrácia támogatottsága már 2006-ban is alacsony volt. Az EBRD külön kiemeli, hogy az euróövezeti tag Szlovákiában ebben az időszakban a korábbi 70 százalék körüli szintről több mint 20 százalékponttal zuhant a demokráciát pártolók aránya, de Magyarországon és Szlovéniában is jelentősen csökkent a demokráciapártiak tábora.
Nyugatot okoljuk a válság kialakulásáért
A jelentéshez fűzött grafikus kimutatás alapján Magyarországon a demokratikus államforma híveinek aránya a 2006-ban mért, 60 százalékot meghaladó szintről négy év alatt jóval 60 százalék alá zsugorodott.Az EBRD szerint ennek egyik magyarázata az lehet, hogy a válság által érintett közép-kelet-európai háztartások jelentős része a nyugati piacgazdasági demokráciákat okolja a pénzügyi-gazdasági válságért. A bank felmérése szerint ebben a szlovákok járnak az élen, akiknek több mint a 70 százaléka hibáztatja a Nyugatot a válságért, de az így vélekedők aránya Magyarországon, Csehországban és Szlovéniában is eléri, illetve meghaladja a 60 százalékot.
Forrás: EBRD
A EBRD-jelentés Magyarországgal foglalkozó gazdasági értékelő fejezete szerint Magyarországnak meg kell őriznie a külföldi befektetésekkel szembeni nyitott, egyenlő bánásmódra alapozott megközelítést. Hiteles intézkedésekre van szükség az egyes szektorokra kirótt külön válságadók felszámolása érdekében, és biztosítani kell a bankszektort arról, hogy a hitelszerződéseket nem vetik alá olyan szabályozói beavatkozásnak, amely a bankok tőkeerózióját okozza.
Az EBRD szerint a jegybank és a költségvetési tanács függetlensége alapvető fontosságú a megfelelő gazdaságirányítás szempontjából, és ezeket az intézményeket meg kell erősíteni a hiteles és fenntartható makrogazdasági és költségvetési döntéshozatal érdekében. A bank szerint ha Magyarország csökkenteni tudja makrogazdasági sebezhetőségét - mindenekelőtt a kormány költségvetési reformprogramjának végrehajtásával -, akkor 2-3 százalék közötti hosszú távú növekedési pálya érhető el.
Kockázatokat lát az EBRD a végtörlesztéssel kapcsolatban
Az EBRD a végtörlesztési programmal kapcsolatban annak a véleményének adott hangot, hogy a piacinál lényegesen alacsonyabb árfolyamú devizahitel-végtörlesztési lehetőség "aggodalmakat vet fel" a magánjogi szerződések és az EU-előírások tiszteletben tartásával kapcsolatban. A kezdeményezés az EBRD szerint a bankszektorbeli tőkepozíciók eróziójának, a finanszírozási költségek emelkedésének és a hitelkínálat lassabb növekedési ütemének kockázatával jár.
Az egyes fő átalakulási kategóriákra adott EBRD-osztályzati listán Magyarország ugyanakkor továbbra is a bank működési térségének élmezőnyében jár. A vizsgált területeken - nagyvállalati privatizáció, kisvállalati privatizáció, vállalatvezetés és vállalati átalakítás, árliberalizáció, kereskedelmi és árfolyamrendszer, versenypolitika - Magyarország a 4 mínusztól 4 pluszig terjedő legjobb osztályzati sávban van. Az EBRD 1-től 4 pluszig terjedő osztályzati meghatározása szerint az átalakulás előrehaladottságát mérő magyar besorolások az iparosodott piacgazdaságokra jellemző kritériumoknak felelnek meg.
