A Jelentés az átalakulásról című idei elemzés - amely az EBRD tevékenységi területéhez tartozó 29 kelet-európai és közép-ázsiai ország éves haladását méri fel - felidézi az EBRD és a Világbank közösen végzett térségbeli felmérését, amely kimutatja, hogy az átalakuló országok háztartásainak 29,3 százalékában csökkentek a jövedelmek a válság hatására, a háztartások 19,8 százalékában legalább egy családtag elveszítette állását, 38 százalékuk pedig az alapvető élelmiszerek fogyasztását is kénytelen volt csökkenteni. Az EBRD ez utóbbi adattal kapcsolatban megjegyzi, hogy Nyugat-Európában a háztartásoknak mindössze a 11 százalékában esett vissza az élelmiszerfogyasztás a válság elhatalmasodása óta.
Jelentősen csökkent a demokrácia támogatottsága
A válság másik feltűnő hatása az EBRD-jelentés szerint a demokratikus állami berendezkedés és a piacgazdaság támogatottságának jelentős eróziója. A bank a 39 ezer fő bevonásával elvégzett térségi felmérés adatai alapján kiemeli, hogy ez a jelenség különösen érzékelhető a fejlettebb, szabadabb közép-kelet-európai térségben, mint a gazdasági-politikai átalakulás kevésbé előrehaladott szakaszában járó egykori szovjet köztársaságokban.
A londoni bank elemzése szerint azoknak az aránya, akik előnyben részesítik a demokráciát minden más politikai rendszerrel szemben, a közép-kelet-európai új EU-tagállamok mindegyikében alacsonyabb volt tavaly, mint 2006-ban. Ez alól csak Bulgária kivétel, ahol a demokrácia támogatottsága már 2006-ban is alacsony volt. Az EBRD külön kiemeli, hogy az euróövezeti tag Szlovákiában ebben az időszakban a korábbi 70 százalék körüli szintről több mint 20 százalékponttal zuhant a demokráciát pártolók aránya, de Magyarországon és Szlovéniában is jelentősen csökkent a demokráciapártiak tábora.
Nyugatot okoljuk a válság kialakulásáért
A jelentéshez fűzött grafikus kimutatás alapján Magyarországon a demokratikus államforma híveinek aránya a 2006-ban mért, 60 százalékot meghaladó szintről négy év alatt jóval 60 százalék alá zsugorodott.Az EBRD szerint ennek egyik magyarázata az lehet, hogy a válság által érintett közép-kelet-európai háztartások jelentős része a nyugati piacgazdasági demokráciákat okolja a pénzügyi-gazdasági válságért. A bank felmérése szerint ebben a szlovákok járnak az élen, akiknek több mint a 70 százaléka hibáztatja a Nyugatot a válságért, de az így vélekedők aránya Magyarországon, Csehországban és Szlovéniában is eléri, illetve meghaladja a 60 százalékot.
Forrás: EBRD
A EBRD-jelentés Magyarországgal foglalkozó gazdasági értékelő fejezete szerint Magyarországnak meg kell őriznie a külföldi befektetésekkel szembeni nyitott, egyenlő bánásmódra alapozott megközelítést. Hiteles intézkedésekre van szükség az egyes szektorokra kirótt külön válságadók felszámolása érdekében, és biztosítani kell a bankszektort arról, hogy a hitelszerződéseket nem vetik alá olyan szabályozói beavatkozásnak, amely a bankok tőkeerózióját okozza.
Az EBRD szerint a jegybank és a költségvetési tanács függetlensége alapvető fontosságú a megfelelő gazdaságirányítás szempontjából, és ezeket az intézményeket meg kell erősíteni a hiteles és fenntartható makrogazdasági és költségvetési döntéshozatal érdekében. A bank szerint ha Magyarország csökkenteni tudja makrogazdasági sebezhetőségét - mindenekelőtt a kormány költségvetési reformprogramjának végrehajtásával -, akkor 2-3 százalék közötti hosszú távú növekedési pálya érhető el.
Kockázatokat lát az EBRD a végtörlesztéssel kapcsolatban
Az EBRD a végtörlesztési programmal kapcsolatban annak a véleményének adott hangot, hogy a piacinál lényegesen alacsonyabb árfolyamú devizahitel-végtörlesztési lehetőség "aggodalmakat vet fel" a magánjogi szerződések és az EU-előírások tiszteletben tartásával kapcsolatban. A kezdeményezés az EBRD szerint a bankszektorbeli tőkepozíciók eróziójának, a finanszírozási költségek emelkedésének és a hitelkínálat lassabb növekedési ütemének kockázatával jár.
Az egyes fő átalakulási kategóriákra adott EBRD-osztályzati listán Magyarország ugyanakkor továbbra is a bank működési térségének élmezőnyében jár. A vizsgált területeken - nagyvállalati privatizáció, kisvállalati privatizáció, vállalatvezetés és vállalati átalakítás, árliberalizáció, kereskedelmi és árfolyamrendszer, versenypolitika - Magyarország a 4 mínusztól 4 pluszig terjedő legjobb osztályzati sávban van. Az EBRD 1-től 4 pluszig terjedő osztályzati meghatározása szerint az átalakulás előrehaladottságát mérő magyar besorolások az iparosodott piacgazdaságokra jellemző kritériumoknak felelnek meg.
Jana Lantratova képviselőt nevezte ki emberi jogi biztosnak csütörtöki plenáris ülésén az orosz parlament alsóháza. 
