Orbán Viktor csodabogár - nem lesz, aki megmentsen most minket?

Az Economist "Orbán-bolygó" címmel közölt gazdasági és politikai elemzést Magyarországról. A cikk elsősorban az IMF-fel való újbóli kapcsolatfelvételt taglalja, mely szerint a megállapodáshoz több tényező is hozzájárult, a forint rekord szintű árfolyamzuhanása, a sikertelen kötvényaukciók, és az S&P hitelminősítő is kilátásba helyzete Magyarország leminősítését. Az új IMF-megállapodás híre enyhén megnyugtatta a piacokat, a lap szerint azonban a kedvező hatást ellensúlyozta, hogy a kormány a bejelentés előtt nem vette fel a kapcsolatot sem az IMF-fel sem az EU-val.

A gazdasági lap nagy fordulatként értékelte, hogy a kormány újból felvette a kapcsolatot az IMF-fel, miután 2010 júliusában Orbán Viktor kiviharzott a tárgyalásokról. A lap véleménye szerint rövid távon sem az idő sem  pedig az események nem kedveznek Orbán Viktornak.

A cikk szerint az ország rosszabb helyzetben van, mint a 2008-as válság idején. Az indoklás szerint 3 évvel ezelőtt a világgazdaág kész volt Magyarország számára egy 20 milliárd dolláros segítséget nyújtani, annak az érdekében, hogy a válság ne terjedjen tovább a többi poszt-kommunista országra. A helyzet azonban mára megváltozott, mivel a legtöbb ex-kommunista uniós tagország jobb állapotban van, mint a déli tagállamok, így ennek fényében a kelet-európai címke elvesztette jelentőségét.

Mindezek mellett Magyarország két szomszédos országa, Szlovénia és Szlovákia bevezette az eurót, a lengyel gazdaság pedig megkérdőjelezhetetlenül dübörög előre. Az Economist véleménye szerint mindezek fényében Orbán Viktor csodabogárnak számít országa pedig kevésbé élvez prioritást egy olyan időszakban, amikor a hitelezők pénzéért sürgősebb hívások érkeznek.

A cikk mindezek mellett a stabilizáció lépéseként értékeli a deficit csökkentését, többek között a magán-nyugdíjpénztári vagyon államosításával, valamint a külföldi tulajdonú bankok megadóztatásával. A cikk említést tesz a háztartások svájci frankban történő eladósodottságáról is, valamint a végtörlesztési törvényről, amely az EKB rosszallását váltotta ki. A cikk szerint azonban az intézkedések ellenére a gazdaság növekedési üteme a kormányzati várakozások  1,5 százalékos értéke alatt lesz, és a fekete gazdaság mértéke is rendkívülien nagy.