8p

Mire készülhet a kormány?
Meg lehet még menteni az idei évet az ezer sebből vérző gazdaságban?

Online Klasszis Klub élőben Győrffy Dórával!
Vegyen részt és kérdezze Ön is a közgazdászt, egyetemi tanárt!

2025. július 16. 15:30

A részvétel ingyenes, regisztráljon itt!

Ez a cikk Privátbankár.hu / Mfor.hu archív prémium tartalma, amelyet a publikálástól számított egy hónap után ingyenesen elolvashat.
Amennyiben első kézből szeretne ehhez hasonló egyedi, máshol nem olvasható, minőségi tartalomhoz hozzáférni, akár hirdetések nélkül, válasszon előfizetői csomagjaink közül!

Nyár közepe óta valóban egyre több illegális bevándorló próbál átjutni a magyar határon, de az elérhető statisztikák szerint, augusztus végéig legalábbis, nem azok akartak tömegesen bejönni, akikkel a Fidesz a régi hagyományt folytatva ismét üzembiztosan riogat. Úgy tűnik, a kormánykommunikációban csak az a hír, ha a migráns délről jön és iszlám hitű.

Orbán Viktor júniusban váltott sebességet: a koronavírus átmeneti lecsengését kihasználva akkor fordult rá ismét a migránsozásra. A június 11-i, Kossuth rádióban elhangzott interjújában mondta ki a kicsit félresikerültségében is emlékezetes "migránshadak dorombolnak, dörömbölnek Európa minden útvonalán" mondatot, és ekkor dobta be azt is, hogy tovább kéne keményíteni a magyar álláspontot, nemcsak az illegális migrációt kellene elutasítanunk, hanem két évig semmilyen migrációt nem kéne engednünk.

Bakondi György, a miniszterelnök belbiztonsági főtanácsadója pedig két napra rá a köztévében erősítette meg főnöke szavait, ekkor beszélt először arról, hogy idén jóval több illegális bevándorlót kapnak el a határon, mint tavaly. Orbán és Bakondi is igazat mondott: Magyarországon akkor még hónapról hónapra ugyan nem, de Európa határain már valóban nőtt a migrációs nyomás, és tényleg, 2020 első feléhez képest a statisztikák szerint is többször intézkedett a magyar határrendészet illegális bevándorlási ügyekben.

Utóbbi mondjuk nem volt nagy művészet, hiszen tavaly tavasszal a koronavírus globális berobbanása miatt megdermedt a világ, és egy ideig a menekültek sem indultak meg: legalább két hónapig szinte teljesen távol tartottál magukat a magyar határtól. Az idei évvel összevetve így persze tényleg erős lett a kontraszt, a kormány pedig ki is használta ezt az ajtó-ablak helyzetet, egyre többször hozták fel a politikusok, kormányközeli beszélő fejek is a súlyosbodó migránshelyzetet. Ami az elérhető adatok alapján nyáron még inkább tűnt riogatásnak, mostanra azonban a valóság beérni látszik a propagandát.

A helyzet most tényleg romlik

Ha lefejtjük a kommunikációs biciklicselt Bakondi nyár eleji riogatásáról, láthatjuk, hogy akkor még tényleg csak az első koronaévhez képest volt rázós a helyzet a határon. A belbiztonsági főtanácsadó a 23. héten beszélt arról, hogy a megelőző hetekben bedurvult a helyzet, de ha csak az idei év korábbi számaival vetjük össze a májusi-júniusi adatokat, akkor a rendőrségi nyilvántartásban azt láthatjuk, hogy márciustól fogva nem beszélhetünk kiugró esetszámokat hozó hetekről.

Az illegális migrációt megakadályozó határrendészeti intézkedések összesített száma a rendőrség adatai szerint a harmadik hónaptól nagyjából heti 1400 és 1900 között alakult, sőt, a nyilatkozatot megelőző, 22. hét pont enyhe csökkenést hozott a számokban, akkor összesen 1631-szer intézkedtek az őrök a határon az egy héttel korábbi 1938 alkalomhoz képest.

Idén nyáron az intézkedések száma a 31. héttel, vagyis augusztus első hetével kezdett látványosabban nőni, és bár voltak kisebb visszaesések, a növekedés azóta folyamatosnak mondható. Egyelőre az év legdurvább hete a 37. - ez szeptember második hete - volt, akkor összesen 4001 intézkedés történt. Azóta volt egy kisebb hullámvölgy, aminek pont a megelőző, 41. hét vetett véget újabb, kismértékű növekedéssel, legutóbb 3373 volt az összesített szám.

A police.hu oldaláról screenshotolva ez így néz ki:

Forrás: police.hu
Forrás: police.hu

Ha átkattintanak a rendőrséghez, akkor a kis oszlopok fölé vitt kurzorral a konkrét számokból is kiolvashatják, hogy amikor az első kormány-vészharangok felmerengtek, akkor még valójában nem romlott a helyzet, csak hónapokkal később.

A rendőrség a fenti ábrán csak a "megakadályozott tiltott határátlépéseket", a "feltartóztatott, majd IBH-kapun (ideiglenes biztonsági határzár - a szerk.) átkísért" és az "elfogott, előállított, majd eljárás alá vont" eseteket gyűjti. Azonban havonta közölnek egy bővebb infópakkot is, ahol már egyéb intézkedéseket is hozzávesznek a statisztikához, vagyis azok az intézkedésszámok magasabbak, nem is kicsivel.

Ez a pakk további érdekességekkel is szolgál, összesítik benne például, hogy aktuálisan melyik határrészre nehezedik nagyobb migrációs nyomás, és azt is, hogy az illegálisan bejutni akarók milyen nemzetiségűnek vallják magukat. A legutolsó, a cikk írásakor elérhető összesítő infópakk az augusztusi, egyelőre tehát nem tudjuk az aktuális adatokat vizsgálni - de ez a legutóbbi is szolgál néhány érdekes tanulsággal.

Nem ők jöttek

Ha egy magyar meghallja a migráns szót, alighanem automatikusan iszlám vallású, közel-keleti emberekre - döntő részben fiatal férfiakra - gondol. Érthető, hiszen a 2015-ös hullámban a legnagyobb számban ilyen bevándorlók érkeztek az országba, majd álltak innen tovább. Ha megnézzük a közmédia hirado.hu oldalát, akkor az ottani migrációs hírek ugyanezt a képet erősítik meg.

A hirado.hu a szakadatlan tömeges bevándorlási veszélyhelyzet ellenére az utóbbi években elvétve közölt csak illegális migrációval kapcsolatos híreket, nyár vége óta azonban náluk is egyértelműen megsokasodtak az ilyen híradások. Ezek két csoportra oszthatók: az egyikbe tartoznak a nemzetközi migrációs helyzettel foglalkozók, a másikba a hazai helyzetet bemutatók.

Utóbbiak jellemzően egy-egy kiragadott esetet vázolnak a police.hu hírközlései alapján, kisebb-nagyobb csoportok vagy embercsempészek lekapcsolását. Minden esetben a déli határra nehezedő nyomást illusztrálják ezekkel, a megállított migránsok pedig ezekben a hírekben majdnem mindig szírnek vallják magukat - bár a keddre jutó hír már magukat szír, iraki, marokkói, afgán, török, líbiai, egyiptomi, tunéziai, palesztin és indiai állampolgárnak vallókról szól.

Mivel, mint említettük, szeptemberre és októberre a cikk írásakor még nem jött ki a rendőrség részletes infópakkja, mi is csak találgathatunk, és simán lehetséges, hogy az elmúlt másfél hónapban valóban megint megindult egy jelentős közel-keleti áradat a déli határ felé - az azonban tény, hogy szeptemberig nem volt ilyen. Volt ellenben elég durva nyomás a keleti határon, csak oda meg nem szírek és társaik, hanem moldávok és ukránok jöttek. Ez azonban valamiért sohasem volt érdekes a közmédia híradójának.

Januártól augusztus végéig így alakult az illegális migrációhoz kapcsolódó jogellenes cselekmények állampolgársági megoszlása a magyar határon:

Forrás: police.hu
Forrás: police.hu

Fontos tényezőnek tűnik a határsértők feltételezhető vallási hovatartozása. Ilyesmiről a rendőrség nem vezet statisztikát - miért is tenné - de a küldő országok vallási adatai alapján jó eséllyel be lehet lőni, hogy milyen vallásúak a határainkon zavargók. A három legnagyobb csoport, a moldávok, az ukránok és a szerbek túlnyomó többségben keresztények, azon belül is leginkább ortodoxok, de akad köztük katolikus és evangélikus is. A középmezőnyt a románok vezetik, nagy többségben ők is keresztények.

Többségében iszlám vallást a fenti táblázatból az albánok - ez a táblázat "albánok" és "koszovóiak" sorára is érvényes - afgánok és szírek követnek, Észak-Macedóniában kábé 70-30 a keresztények és az iszlám hívők százalékos megoszlása, a keresztények javára, a bosnyákok körében a kereszténységgel együtt mainstream vallás az iszlám, Montenegróban kevesebb mint 20 százalék követi az iszlám tanait, Grúzia (vagy Georgia) pedig alig több mint 10 százalékban iszlám hitű.

Mint a számokból látható, idén szeptemberig a valószínűsíthetően keresztény, illegális migrációhoz kapcsolódó jogsértéseket elkövetők száma sokszorosan túlüti a valószínűsíthetően iszlám vallású jogsértők számát. Ahol egyértelműen többségben vannak az iszlám hitűek, onnan összesen 3380 ember követett el valamilyen jogsértést a határon, és ha úgy vesszük, hogy a kisebb részben iszlám vallású országokból is csak az iszlám hitűek próbáltak hozzánk jogsértően bejutni, akkor is csak 5418-ra jön ki az összlétszámuk. A döntően keresztény migrációs kontingenst adó moldáv-ukrán-szerb-román négyes összlétszáma viszont 33 680 fő. Ráadásul 2019-től fogva egyértelműen a keresztény illegális migránsok számának növekedése volt a legdinamikusabb.

Ez alapján tehát az a reflex, amit a kormány az illegális migrációval kapcsolatban 2015 óta az emberekbe nevelt - hogy jönnek az arabok -, már nem találkozik a valósággal. Most már évek óta sokkal inkább a keresztények jönnek, ez viszont a megszaladó bevándorlási esetszámokról szóló kormánykommunikációból rendre kimarad.

Érdemes foglalkozni az egyes határszakaszokra nehezedő migrációs nyomás alakulásával is. A kormánykommunikációban most is a déli határ a sztár. Még egyszer: könnyen elképzelhető, hogy ott most valóban, ismét felforrósodott a helyzet, viszont szeptemberig - ugyanúgy, ahogy már évek óta - nem ott tapasztalták a legtöbb illegális behatolási kísérletet, hanem Keleten:

Forrás: police.hu
Forrás: police.hu

Januártól szeptemberig majdnem húszezerrel többen akartak jogtalanul behatolni az országba két keleti megyéből, mint egy déliből, de ez sohasem volt olyan érdekes, hogy a kormány és a médiája szóvá tegye.

A rovat támogatója a 4iG

LEGYEN ÖN IS ELŐFIZETŐNK!

Előfizetőink máshol nem olvasott, higgadt hangvételű, tárgyilagos és
magas szakmai színvonalú tartalomhoz jutnak hozzá havonta már 1490 forintért.
Korlátlan hozzáférést adunk az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz is, a Klub csomag pedig a hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is tartalmazza.
Mi nap mint nap bizonyítani fogunk! Legyen Ön is előfizetőnk!

Makro / Külgazdaság Nincs mese, árat emelhetnek a benzinkutak
Privátbankár.hu | 2025. július 9. 09:48
Az olajár miatt történik minden.
Makro / Külgazdaság Lantos Csaba szerint nagyon megéri Putyinnal üzletelni
Privátbankár.hu | 2025. július 9. 07:46
Az energiaügyi miniszter az orosz gáz áráról is beszélt.
Makro / Külgazdaság NATO 5 százalék: óriási blöff vagy sorsfordító elhatározás?
Litván Dániel | 2025. július 9. 05:41
Mindenki reszkethet majd Európától, ha a NATO-tagállamok elkezdik önteni a pénzt a védelmi képességeikre? Vagy megint csak szép szavakat hallhattunk, a valóság pedig más lesz?
Makro / Külgazdaság Ez feszes munkaerőpiac? Több mint egy évig is tarthat az álláskeresés
Privátbankár.hu | 2025. július 8. 16:21
A GKI havi rendszerességű felmérései szerint a cégek foglalkoztatási hajlandósága 2025 első hónapjaiban elbizonytalanodást mutat.
Makro / Külgazdaság Összekaparta a pénzt a kormány: többlettel zárt a költségvetés
Privátbankár.hu | 2025. július 8. 12:09
Számottevő többlettel zárt júniusban a központi költségvetés: ebben a hónapban 200 milliárd forint összegű osztalékbevétel érkezett a költségvetésbe, részben a Szerencsejáték Zrt-től, részben pedig a Corvinus Zrt-től. Ezen túlmenően jelentős, 100,6 milliárd forint társasági adó befizetés érkezett be a hónap végéig.
Makro / Külgazdaság Rossz hírek érkeztek az orosz gazdaságról
Privátbankár.hu | 2025. július 8. 12:03
Az orosz költségvetés hathavi hiány a GDP 1,7 százaléka volt, elérte az éves tervezettet – áll a pénzügyminisztérium keddi jelentésében.  
Makro / Külgazdaság Bejött Trump számítása a németeknél: visszaesett az export
Privátbankár.hu | 2025. július 8. 11:10
Az export és az import vártnál nagyobb csökkenése mellett májusban növekedett Németország külkereskedelmi többlete a német szövetségi statisztikai hivatal, a Destatis kedden publikált előzetes adatai szerint.
Makro / Külgazdaság Nagy Mártonék megmagyarázzák: emiatt nő megint az infláció
Privátbankár.hu | 2025. július 8. 09:07
A Nemzetgazdasági Minisztérium a második hónapja ismét emelkedő éves infláció láttán azt írta: folytatódik a harc az indokolatlan áremelésekkel szemben.
Makro / Külgazdaság Bumerángot dobott el az Orbán-kormány
Privátbankár.hu | 2025. július 8. 08:30
Az adatok szerint nem hatott, hogy a március közepétől még csak az élelmiszerekre érvényes árrésstopot május végétől kiterjesztették a háztartási cikkekre is.
Makro / Külgazdaság Halmozza a devizát a kínai jegybank
Privátbankár.hu | 2025. július 8. 08:18
Kína devizatartaléka, amely a világon a legnagyobb, júniusban további 32 milliárd dollárral, 3317 milliárd dollárra, 2015 decembere óta legmagasabb szintre emelkedett – áll a kínai központi bank jelentésében – írja az MTI.
hírlevél
Ingatlantájoló
Együttműködő partnerünk: 4iG