Orbán Viktor júniusban váltott sebességet: a koronavírus átmeneti lecsengését kihasználva akkor fordult rá ismét a migránsozásra. A június 11-i, Kossuth rádióban elhangzott interjújában mondta ki a kicsit félresikerültségében is emlékezetes "migránshadak dorombolnak, dörömbölnek Európa minden útvonalán" mondatot, és ekkor dobta be azt is, hogy tovább kéne keményíteni a magyar álláspontot, nemcsak az illegális migrációt kellene elutasítanunk, hanem két évig semmilyen migrációt nem kéne engednünk.
Bakondi György, a miniszterelnök belbiztonsági főtanácsadója pedig két napra rá a köztévében erősítette meg főnöke szavait, ekkor beszélt először arról, hogy idén jóval több illegális bevándorlót kapnak el a határon, mint tavaly. Orbán és Bakondi is igazat mondott: Magyarországon akkor még hónapról hónapra ugyan nem, de Európa határain már valóban nőtt a migrációs nyomás, és tényleg, 2020 első feléhez képest a statisztikák szerint is többször intézkedett a magyar határrendészet illegális bevándorlási ügyekben.
Utóbbi mondjuk nem volt nagy művészet, hiszen tavaly tavasszal a koronavírus globális berobbanása miatt megdermedt a világ, és egy ideig a menekültek sem indultak meg: legalább két hónapig szinte teljesen távol tartottál magukat a magyar határtól. Az idei évvel összevetve így persze tényleg erős lett a kontraszt, a kormány pedig ki is használta ezt az ajtó-ablak helyzetet, egyre többször hozták fel a politikusok, kormányközeli beszélő fejek is a súlyosbodó migránshelyzetet. Ami az elérhető adatok alapján nyáron még inkább tűnt riogatásnak, mostanra azonban a valóság beérni látszik a propagandát.
A helyzet most tényleg romlik
Ha lefejtjük a kommunikációs biciklicselt Bakondi nyár eleji riogatásáról, láthatjuk, hogy akkor még tényleg csak az első koronaévhez képest volt rázós a helyzet a határon. A belbiztonsági főtanácsadó a 23. héten beszélt arról, hogy a megelőző hetekben bedurvult a helyzet, de ha csak az idei év korábbi számaival vetjük össze a májusi-júniusi adatokat, akkor a rendőrségi nyilvántartásban azt láthatjuk, hogy márciustól fogva nem beszélhetünk kiugró esetszámokat hozó hetekről.
Az illegális migrációt megakadályozó határrendészeti intézkedések összesített száma a rendőrség adatai szerint a harmadik hónaptól nagyjából heti 1400 és 1900 között alakult, sőt, a nyilatkozatot megelőző, 22. hét pont enyhe csökkenést hozott a számokban, akkor összesen 1631-szer intézkedtek az őrök a határon az egy héttel korábbi 1938 alkalomhoz képest.
Idén nyáron az intézkedések száma a 31. héttel, vagyis augusztus első hetével kezdett látványosabban nőni, és bár voltak kisebb visszaesések, a növekedés azóta folyamatosnak mondható. Egyelőre az év legdurvább hete a 37. - ez szeptember második hete - volt, akkor összesen 4001 intézkedés történt. Azóta volt egy kisebb hullámvölgy, aminek pont a megelőző, 41. hét vetett véget újabb, kismértékű növekedéssel, legutóbb 3373 volt az összesített szám.
A police.hu oldaláról screenshotolva ez így néz ki:
Ha átkattintanak a rendőrséghez, akkor a kis oszlopok fölé vitt kurzorral a konkrét számokból is kiolvashatják, hogy amikor az első kormány-vészharangok felmerengtek, akkor még valójában nem romlott a helyzet, csak hónapokkal később.
A rendőrség a fenti ábrán csak a "megakadályozott tiltott határátlépéseket", a "feltartóztatott, majd IBH-kapun (ideiglenes biztonsági határzár - a szerk.) átkísért" és az "elfogott, előállított, majd eljárás alá vont" eseteket gyűjti. Azonban havonta közölnek egy bővebb infópakkot is, ahol már egyéb intézkedéseket is hozzávesznek a statisztikához, vagyis azok az intézkedésszámok magasabbak, nem is kicsivel.
Ez a pakk további érdekességekkel is szolgál, összesítik benne például, hogy aktuálisan melyik határrészre nehezedik nagyobb migrációs nyomás, és azt is, hogy az illegálisan bejutni akarók milyen nemzetiségűnek vallják magukat. A legutolsó, a cikk írásakor elérhető összesítő infópakk az augusztusi, egyelőre tehát nem tudjuk az aktuális adatokat vizsgálni - de ez a legutóbbi is szolgál néhány érdekes tanulsággal.
Nem ők jöttek
Ha egy magyar meghallja a migráns szót, alighanem automatikusan iszlám vallású, közel-keleti emberekre - döntő részben fiatal férfiakra - gondol. Érthető, hiszen a 2015-ös hullámban a legnagyobb számban ilyen bevándorlók érkeztek az országba, majd álltak innen tovább. Ha megnézzük a közmédia hirado.hu oldalát, akkor az ottani migrációs hírek ugyanezt a képet erősítik meg.
A hirado.hu a szakadatlan tömeges bevándorlási veszélyhelyzet ellenére az utóbbi években elvétve közölt csak illegális migrációval kapcsolatos híreket, nyár vége óta azonban náluk is egyértelműen megsokasodtak az ilyen híradások. Ezek két csoportra oszthatók: az egyikbe tartoznak a nemzetközi migrációs helyzettel foglalkozók, a másikba a hazai helyzetet bemutatók.
Utóbbiak jellemzően egy-egy kiragadott esetet vázolnak a police.hu hírközlései alapján, kisebb-nagyobb csoportok vagy embercsempészek lekapcsolását. Minden esetben a déli határra nehezedő nyomást illusztrálják ezekkel, a megállított migránsok pedig ezekben a hírekben majdnem mindig szírnek vallják magukat - bár a keddre jutó hír már magukat szír, iraki, marokkói, afgán, török, líbiai, egyiptomi, tunéziai, palesztin és indiai állampolgárnak vallókról szól.
Mivel, mint említettük, szeptemberre és októberre a cikk írásakor még nem jött ki a rendőrség részletes infópakkja, mi is csak találgathatunk, és simán lehetséges, hogy az elmúlt másfél hónapban valóban megint megindult egy jelentős közel-keleti áradat a déli határ felé - az azonban tény, hogy szeptemberig nem volt ilyen. Volt ellenben elég durva nyomás a keleti határon, csak oda meg nem szírek és társaik, hanem moldávok és ukránok jöttek. Ez azonban valamiért sohasem volt érdekes a közmédia híradójának.
Januártól augusztus végéig így alakult az illegális migrációhoz kapcsolódó jogellenes cselekmények állampolgársági megoszlása a magyar határon:
Fontos tényezőnek tűnik a határsértők feltételezhető vallási hovatartozása. Ilyesmiről a rendőrség nem vezet statisztikát - miért is tenné - de a küldő országok vallási adatai alapján jó eséllyel be lehet lőni, hogy milyen vallásúak a határainkon zavargók. A három legnagyobb csoport, a moldávok, az ukránok és a szerbek túlnyomó többségben keresztények, azon belül is leginkább ortodoxok, de akad köztük katolikus és evangélikus is. A középmezőnyt a románok vezetik, nagy többségben ők is keresztények.
Többségében iszlám vallást a fenti táblázatból az albánok - ez a táblázat "albánok" és "koszovóiak" sorára is érvényes - afgánok és szírek követnek, Észak-Macedóniában kábé 70-30 a keresztények és az iszlám hívők százalékos megoszlása, a keresztények javára, a bosnyákok körében a kereszténységgel együtt mainstream vallás az iszlám, Montenegróban kevesebb mint 20 százalék követi az iszlám tanait, Grúzia (vagy Georgia) pedig alig több mint 10 százalékban iszlám hitű.
Mint a számokból látható, idén szeptemberig a valószínűsíthetően keresztény, illegális migrációhoz kapcsolódó jogsértéseket elkövetők száma sokszorosan túlüti a valószínűsíthetően iszlám vallású jogsértők számát. Ahol egyértelműen többségben vannak az iszlám hitűek, onnan összesen 3380 ember követett el valamilyen jogsértést a határon, és ha úgy vesszük, hogy a kisebb részben iszlám vallású országokból is csak az iszlám hitűek próbáltak hozzánk jogsértően bejutni, akkor is csak 5418-ra jön ki az összlétszámuk. A döntően keresztény migrációs kontingenst adó moldáv-ukrán-szerb-román négyes összlétszáma viszont 33 680 fő. Ráadásul 2019-től fogva egyértelműen a keresztény illegális migránsok számának növekedése volt a legdinamikusabb.
Ez alapján tehát az a reflex, amit a kormány az illegális migrációval kapcsolatban 2015 óta az emberekbe nevelt - hogy jönnek az arabok -, már nem találkozik a valósággal. Most már évek óta sokkal inkább a keresztények jönnek, ez viszont a megszaladó bevándorlási esetszámokról szóló kormánykommunikációból rendre kimarad.
Érdemes foglalkozni az egyes határszakaszokra nehezedő migrációs nyomás alakulásával is. A kormánykommunikációban most is a déli határ a sztár. Még egyszer: könnyen elképzelhető, hogy ott most valóban, ismét felforrósodott a helyzet, viszont szeptemberig - ugyanúgy, ahogy már évek óta - nem ott tapasztalták a legtöbb illegális behatolási kísérletet, hanem Keleten:
Januártól szeptemberig majdnem húszezerrel többen akartak jogtalanul behatolni az országba két keleti megyéből, mint egy déliből, de ez sohasem volt olyan érdekes, hogy a kormány és a médiája szóvá tegye.
Pár óra maradt. 
