A jegybank nemzetközi tartalékai majdnem 6 milliárd euróval csökkentek 2016-ban - az év végére 24,3 milliárd eurón álltak. Decemberben 767 millió euróval apadtak a tartalékok a novemberi szerény, 149 milliós emelkedés után.
Terv szerint
Az MNB 2014 óta a külső sérülékenység megítélésének javítása érdekében számos lépést tett, amelyekből eleve következett a devizatartalék szintjének, egyúttal a tartalékolás költségeinek csökkentése.
Ezek között a két legfontosabb
- a külső adósság belföldi finanszírozásának erősítése
- és a jelzáloghitelek forintosítása volt.
Az előbbivel az államháztartásnak, utóbbival pedig a bankszektornak segítette elő, hogy a finanszírozás egyre inkább hazai forrásokra támaszkodhasson. A mozgásteret az adta, hogy a tartalékok szintje érdemben meghaladja a befektetők által elvárt mértéket, amelyet általában az éven belüli lejáratú külső adóssághoz viszonyítanak. 2016 harmadik negyedévének (szeptember) végén az éven belüli lejáratú külső adósság 18,4 milliárd euró volt. A Guidotti-mutató alapján a devizatartalék szeptemberi végi 23,7 milliárd eurós értéke jelentősen, 5,3 milliárddal (28,8 százalékkal) meghaladta a rövid külső adósság összegét.
A terv szerint a jegybank devizatartalékai 2017-re akár 22 milliárd euróra is mérséklődhetnek.
| A Guidotti - Greenspan szabály szerint... ...egy jegybanknak rendelkeznie kell akkora devizatartalékkal, amely képes fedezni az ország egy éven belül lejáró külső adósságait. Az adott jegybank ezzel felkészül arra az esetre, ha külföldi befektetők gyorsan vonnának ki masszív mennyiségű tőkét az országból. |
A Budapesti Értéktőzsde részvényindexe a mínusz 7,56 pontos nyitás után emelkedett kedden délelőtt. 
„Nem hagyhattuk ki a magyar sztorit, vonzóbbá válhatnak a hazai eszközök” – Interjú
„Nem hiszem, hogy a vagyonadó akkora veszteség lenne a gazdagoknak” – az utca emberét kérdeztük
Korábban soha nem látott elköteleződés kell a magyar euróhoz – Interjú
Eljött a nők ideje az egyik legférfiasabb szakmában
