Az Európai Központi Bank (EKB) csütörtökön bejelentette, hogy 600 milliárd euróval növeli a pandémiás-vészhelyzeti eszközvásárlási programot (PEPP), ezzel is segítve, hogy a koronavírus-válság minél előbb megerősödjön a régió gazdasága. A most bejelentett 600 milliárdos program a már korábban elindított 750 milliárd eurós államkötvény-vásárlások mellett történik majd. Így összességében 1350 milliárd eurót mozgósíthat az EKB. A központi bank csütörtökön azt is jelezte, hogy válságkötvény-vásárlási programjának időtartama 2020 végéről 2021 júniusáig meghosszabbítja, igaz a lezárás nyitott, mert azt mondták, hogy ez annak függvényében változhat, hogy az EKB mikor úgy véli, hogy a válságnak vége. Előzetesen egyébként az elemzők azt várták, hogy a keretösszeget 3-400 milliárd euróval emelhetik meg, illetve strukturális változások is jöhetnek, bővíthetik a vásárolható eszközök körét.
A lépés a perifériás országok kötvényein máris segített általános hozamcsökkenést láthattunk a bejelentést követően. Az olasz tízéves állampapírok hozama röviddel a határozat közzététele után 1,56 százalékról 1,40 százalékra eset. Hasonló mozgások voltak a görög, portugál és spanyol állampapírok vonatkozásában is. Az euró minimális mértékben erősödött az EKB lépését követően az amerikai dollárral szemben.
Az EKB még agresszívabb monetáris politikai lépése segít a lefelé mutató kockázatok visszaszorításában. Ezen túlmenően erősítheti a háztartások és vállalkozások bizalmának helyreállítását.
Noha a kötvényvásárlási programok kapcsán vannak kritikus hangok, amelyek azt róják fel, hogy ezek a pénzek nem a reálgazdaságba folynak, hanem a különböző pénzügyi eszközökbe, így okozva lufit a részvénypiacokon. Az EKB ugyanakkor csütörtökön azt hangsúlyozta, hogy az a céljuk, hogy a most megnyitott forrásokból minél több jusson el a reálgazdaságba, a cégekhez és a háztartásokhoz.
Döntött a dél-koreai alkotmánybíróság Jun Szogjol sorsáról: „súlyosan elárulta az emberek bizalmát”. 
