Káncz Csaba a Mindenki Magyarországa Mozgalom jelöltje az ellenzéki előválasztáson. A szerző nem tagja szerkesztőségünknek, külsősként publikál oldalainkon.
Az afganisztáni beavatkozás az Egyesült Államok történetének leghosszabb háborúja, amely 2 ezermilliárd dollárt emésztett föl, amelyben meghalt 2300 amerikai katona és megsérült több, mint 20 ezer. Biden elnök múlt heti bejelentése szerint szeptember 11-i határidőre, a New York-i merénylet 20 éves évfordulójára Washington kivonja a még az országban állomásozó 2500 amerikai katonáját.
Elfordul a figyelem
A Fehér Ház új urának bejelentése a csapatok kivonásáról tulajdonképpen nem jelent meglepetést. Biden évek óta értelmetlennek tartja az ottani Talibán lázadókkal szembeni küzdelmet – egy olyan katonai műveletnek, amely nem szolgálja az USA egyetlen központinak tekinthető érdekét sem. Az Egyesült Államok a figyelmét és energiáit inkább stratégiai ellenfelekre akarja fordítani, így Oroszországra, Kínára, Észak-Koreára és Iránra.
De Biden döntése – szembemenve a Pentagon és a CIA álláspontjával – komoly hibának bizonyulhat. Nem igazán közismert, hogy a CIA is fenntart egy titkos bázist (Forward Operating Base Chapman) az ország keleti részén.
Az elnök elődjének, Trumpnak a nyomdokain halad, aki a Hindukus valós fejleményeit figyelembe nem véve a katonai beavatkozás leállítása mellett szállt síkra. Érdekes módon a republikánusok most nyíltan megosztottak Biden lépése kapcsán: a Trumphoz leginkább hű szenátorok, így Ted Cruz és Josh Hawley dicsérik a kivonulást, míg Mitch McConnell szerint ez „kapituláció a terrorizmus előtt”.
Csapnivaló békemegállapodás
Tavaly február végén kötötte meg Trump a Talibánnal azt a groteszknek tekinthető „Békemegállapodást”, amely teljes amerikai csapatkivonást ígért idén április végéig.
A megállapodás legfőbb gyengesége abban rejlik, hogy míg az amerikai fél konkrét ütemezésű csapatkivonást ígért, addig a lázadók többségében szimbolikus gesztusokra kötelezték el magukat: ilyen például a tárgyalások megkezdése a nemzetközileg elismert kabuli kormánnyal, avagy az ígéret, hogy a Talibán által ellenőrzött területekről soha többé nem tűrnek el terrortámadást Amerika ellen. Mindezekhez képest az iszlamista felkelők még egy tartós tűzszünetre sem tettek ígéretet a békeszerződésben.
Így jutottunk el máig, ahol is nem haladnak előre érdemben az afgán kormány és a Talibánok közötti tárgyalások, miközben a polgárháború intenzitása egyre csak növekszik. A békeszerződésre fittyet hányva a Talibán nem szakította meg a kapcsolatait olyan terrorcsoportokkal, mint az al-Kaida. A Talibánok egyik legfontosabb szárnya, a Hakkani-hálózat szorosan együttműködik az al-Kaidával.
A NATO főtitkár is óvott
„A NATO súlyos árat fizethet azért, ha túl korán vonja ki csapatait Afganisztánból. Fennáll ugyanis a kockázata, hogy az ország ismét a terroristák menedékévé válik, helyszínt biztosítva a szövetségesek elleni támadások megtervezéséhez és megszervezéséhez" – figyelmeztetett a NATO főtitkára már tavaly ősszel. Jens Stoltenberg kiemelte, hogy a NATO csaknem 20 éves afganisztáni jelenlétét követően azonban a túl korai, vagy az összehangoltság elmaradásával végzett csapatkivonás ára nagyon magas lehet. A főtitkár arra hívta fel a figyelmet, hogy az Iszlám Állam nevű terrorszervezet, miután kiszorult Szíriából és Irakból, Afganisztánban éledhet újjá.
A nyugati erők számára sem tét nélküli a végjáték, hiszen az országban a Pentagon 6000 civil szerződéses alkalmazottja dolgozik, ahogyan a szövetséges NATO-csapatok mintegy 8000 hozzátartozója is.
Biden most ugyanazt a hibát követi el, mint Trump. Az amerikai kivonulást mindenek fölé helyezi, anélkül, hogy a béketárgyalások előrehaladásától tenné ezt függővé. Ezzel Biden ország-világ előtt cserben hagyja Afganisztán megválasztott elnökét, Asraf Ghánit.
Az emirátus felé
A jelenlegi afgán kormány szinte bizonyosan meg fog bukni. A Talibán ugyanis többéves katonai kampányával elérte, hogy az ország nagy területét már gyakorlatilag ellenőrzése alatt tartja. A jelenlegi nemzetközi támogatás ellenére az afgán kormány az ország területének csak a 32 százalékát ellenőrzi és ráadásul folyamatosan defenzívában van.
A Talibán pedig pontosan érti a washingtoni üzeneteket: az amerikaiak el akarnak tűnni az országból, ráadásul már az elkövetkező hónapokban. Miért is tárgyalnának komolyan a lázadók. Sokkal okosabbnak tűnik a saját nézőpontjukból, hogy inkább az elkövetkező katonai offenzívára fegyverkezzenek föl. Biden bejelentése egy nagy lépéssel közelebb hozta az általuk kívánt iszlamista állam megvalósításának lehetőségét.
Az amerikai kivonulás nemcsak egy komoly reputációs veszteség lehet az Egyesült Államoknak. A Talibán által újra megalapítandó Afganisztáni Iszlám Emirátus szerte a régióban megerősítheti a radikálisokat, mindenekelőtt a nukleáris fegyverekkel rendelkező Pakisztánban.
(Káncz Csaba szerzői oldala itt érhető el.)
Az amerikai választásokig még nagyjából fél év van hátra, így aktívan folyik a republikánus kaszting.
