Kezd komoly problémákat okozni az ellátásban az energiainfrastruktúra elleni támadássorozat, ráadásul drágább lelőni a drónokat, mint amennyiért kilövik őket az oroszok. Reggeli háborús összefoglaló.
Az utóbbi órákban újabb erőműveket, transzformátorokat és hálózati elosztópontokat ért orosz támadás Ukrajnában. Ugyan az ukrán szakemberek folyamatosan dolgoznak a károk kijavításán, a hibák elhárításán, a lakosságnak arra kell felkészülnie, hogy rendszeresek lesznek az akár hosszúra nyúló áramszünetek az ország egyes területein.
Az ukrán hatóságok tegnap este azt jelentették be, hogy „gördülő áramszünetek” bevezetésével tervezik kezelni a helyzetet, és a lakosságnak is jelentősen vissza kell fognia energiafogyasztását. Az ukrán elnöki hivatal Telegramon kiadott közleményében azt közölték, hogy már ma reggel 7 és 11 óra között „minimálisra kell csökkenteni az áramfogyasztást”, és ez az „ország MINDEN régiójára vonatkozik”. Azt is közölték, hogy az utcai világítást korlátozni fogják a városokban, és elkezdték arra is felkészíteni a lakosságot, hogy „nehéz télre” kell készülniük.
Az ukrán országos áramszolgáltató vállalat is arra kérte az embereket, hogy reggel 7-re töltsenek fel mindent: mobiltelefonokat, külső akkumulátorokat, zseblámpákat.
A nyugati hatalmak szerint „rengeteg bizonyíték” áll rendelkezésre arról, hogy Oroszország iráni drónokkal támad civil célpontokat Ukrajnában, miközben ezt mind orosz, mind iráni részről tagadják. Válaszul nyugaton szankciókat vethetnek ki az iráni drónprogram egyes vezetőire, a gyártásban és a szállításban részt vevő cégekre. Az EU már elő is készítette a szankciós intézkedéseket három magas rangú iráni katonai parancsnok, valamint az egyik dróngyártó vállalat ellen.
Ugyan az ukrán erők jelentős számban lőttek le iráni „öngyilkos” drónokat, ennek költségei egy elemzés szerit jelentősen meghaladják azok bevetésének orosz költségeit. E szerint az oroszok mintegy 11-18 millió dollárt költhettek a céljukat el nem ért drónokra, míg ezek lelövése 28 millió dollárt emésztett fel ukrán részről.
Az ukránok „propagandashow”-nak nevezték azt az orosz bejelentést, hogy Herszon lakosait a közelgő ukrán támadás miatt a város elhagyására szólították fel, illetve hogy az orosz állami tévében a városból menekülőkkel tömött csónakokról készült felvételeket mutattak. Az ukrán hatóságok arra figyelmeztettek, hogy ez is csak az ukrán lakosság tömeges kitelepítésének eszköze.
Előfizetőink máshol nem olvasott, higgadt hangvételű, tárgyilagos és magas szakmai színvonalú tartalomhoz jutnak hozzá
havonta már 1490 forintért.
Korlátlan hozzáférést adunk az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz is,
a Klub csomag pedig a hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is tartalmazza.
Mi nap mint nap bizonyítani fogunk!
Legyen Ön is előfizetőnk!
Bár a Magyar Nemzeti Bank (MNB) az óvatosabb, 25 bázispontos csökkentés mellett döntött a júniusi ülésén, Varga Mihály jegybankelnök bejelentette, hogy egy „mini kamatcsökkentési ciklus” indul, amibe 3, egyenként 25 bázispontos vágás is beleférhet.
A Magyar Nemzeti Bank a három hónappal korábban még 3,8 százalékos idei inflációs célját jelentősen, kereken 2 százalékponttal vitte le. Ez annak ismeretében érdekes, hogy ugyanakkor nem mertek 25 bázisponttal nagyobbat vágni az alapkamaton.
Komoly erőt képviselhet a Visegrádi Együttműködés – ha sikerül közös pontokat találnia a négy kormányfőnek. Csak nem biztos, hogy ez olyan könnyű lesz.
A várakozásoknak megfelelően 25 bázisponttal csökkentette az alapkamatot a Magyar Nemzeti Bank (MNB) monetáris tanácsa. Az irányadó ráta így 6,25 százalékról 6 százalékra süllyedt.
Jegybanki célsáv alatti infláció, tovább javuló nemzetközi befektetői megítélés, többéves csúcsokat döntő forint, csökkenő olajárak – úgy tűnik, összeálltak a csillagok ahhoz, hogy a Magyar Nemzeti Bank (MNB) kedden, február után ismét lejjebb vigye a jelenleg 6,25 százalékon álló alapkamatot. Az egyetlen intő jel a kiszámíthatatlan geopolitikai környezet mellett az, hogy a világ nagy központi bankjai ismét a monetáris szigorítás útjára léptek vagy léphetnek – erről beszélt kollégánk, Imre Lőrinc, az Mfor és a Privátbankár újságírója a Trend FM hétfői adásában.
Gyengült kedden a forint a főbb devizákkal szemben a kora reggeli jegyzéséhez képest a bankközi piacon. 
Lerántotta a leplet: ezzel zsebelte be az idei díjakat az Erste profija
A magyar sztori jó és a forint erősődésén keresztül megfelelő dezinflációs folyamatok indultak el
