9p

Miből lesz pénz a választási osztogatásra?
Mit okoz az árrésstop?
Mit kellene tenni a költségvetéssel?

Online Klasszis Klub élőben Békesi Lászlóval!
Vegyen részt és kérdezze Ön is a korábbi pénzügyminisztert!

2025. június 11. 15:30

A részvétel ingyenes, regisztráljon itt!

Orosz színekben támadnak az iráni drónok, de milyen technológia áll ezek mögött? A választ a Távol-Keleten kell keresni. Fegyverrendszerekben tényleg lassan világháborúvá szélesedik a konfliktus.

Hétfőn hajnalban Oroszország légi- és rakétacsapások sorozatát intézte ukrán városok ellen, elsősorban a kritikus energetikai infrastruktúrát célozva. Az Ukrajna olyan, a fronttól távol eső településeit, mint például Lvivet is érintő támadássorozatban az oroszok cirkálórakéták mellett Irántól beszerzett pilóta nélküli eszközöket (UAV) is bevetettek. A támadások másnap is folytatódtak, és ugyan szerdán már alábbhagyni látszottak, csütörtökön és pénteken is újabb hullámokban zajlottak, de a hétvégién is újabb csapásokról érkeztek hírek – ha ez továbbra is így folytatódik, akkor az azt is jelentené, hogy Putyin új szakaszt kész nyitni a háborúban, és nem csupán a kercsi híd elleni támadásra adott válaszról van szó.

Lehet, hogy rakéta, de lehet hogy drón csapódott be - helyszínt biztosító rendőr Kijevben 2022. október 10-én, miután az orosz erők rakétatámadást intéztek az ukrán főváros ellen. Legalább nyolc ember életét vesztette, 24 pedig megsebesült. Fotó: MTI/EPA/Oleh Petraszjuk
Lehet, hogy rakéta, de lehet hogy drón csapódott be - helyszínt biztosító rendőr Kijevben 2022. október 10-én, miután az orosz erők rakétatámadást intéztek az ukrán főváros ellen. Legalább nyolc ember életét vesztette, 24 pedig megsebesült. Fotó: MTI/EPA/Oleh Petraszjuk

Alant olvasható írásunkban már július közepén előrejeleztük amerikai titkosszolgálati források alapján, hogy Irán „több száz” különböző kategóriájú és képességű drónt szerezhet be Irántól. Bár akkor sokan nem tartották elképzelhetőnek, hogy iráni UAV-k tömeges bevetésre kerülhetnek az Ukrajnában dúló háborúban, szeptembertől egyre gyakoribbak lettek az iráni drónok észlelései az ukrán légtérben, és a lelőtt, meghibásodott példányok alapján be is bizonyosodott, hogy az oroszok beszerezték, illetve be is vetik ezeket az eszközöket.

Korábbi cikkünkben már leírtuk, miért van szüksége az orosz haderőnek az iráni pilóta nélküli repülőgépekre. Röviden: az oroszoknak saját, hasonló eszközeik nem igazán vannak, precíziós, nagy hatótávolságú fegyvereik – például a héten is bevetett Kalibr cirkálórakéták – fogyóban vannak, utánpótlásuk pedig legalábbis kérdéses a szankciók hatálya alá eső nyugati szankciók miatt. Mivel az amerikai HIMARS-hoz hasonló nagy pontosságú, nagy hatótávolságú tüzérsége nincs az oroszoknak, hagyományos légierejük pedig csak óriási kockázatokkal lenne képes mélyen az ukrán légtérben célpontokat támadni, az iráni drónok kulcsfontosságú képességekkel ruházzák fel az orosz haderőt.

Akkor a Sahed-129, illetve a Sahed-191-es iráni drónokról azt írtuk, hogy „ez a két drón jelenleg Irán technológiájának a csúcsát jelenti, de elektronikai, kommunikácós és harci képességeik még messze vannak a fejlett nyugati vagy éppen kínai modellekétől”. Ugyan ez az állítás továbbra is megállja a helyét, fontos új információkkal kell bővíteni. Az iráni UAV-kről ugyanis közben kiderült, hogy nagyon jelentős kínai segítséggel készülnek, sőt bizonyos tekintetben gyakorlatilag kínai modelleknek is tekinthetők. Hogyan lehetséges ez?

Keleti segítség

Az iráni drónprogram hosszú évek óta zajlik, és részben amerikai, izraeli, iráni kezekbe jutott drónok lemásolására épült, azonban ennek megvoltak a korlátai. Ugyan Iránban természetesen vannak jól képzett mérnökök, a fejlesztéseket nagyon komolyan hátráltatták egyfelől a csúcstechnológiás alkatrészek iráni exportját tiltó nemzetközi szankciók, másrészt az államon belüli államként, illetve tulajdonképpen saját hadiipari kapacitásokkal is rendelkező Iráni Forradalmi Gárda különböző érdekcsoportjai közti rivalizálás és pozícióharcok.

Ennek következtében ugyan sok iráni drónprototípus készült el, de ezek képességei meg sem közelítették a lemásolni kívánt típusokét, ráadásul a drága és akadozó, csempészetre alapuló alkatrészellátás miatt sorozatgyártásuk sem tudott beindulni. Azonban valamikor 2015-2016 táján Irán stratégiai megállapodást kötött Kínával különböző fegyverrendszerek, és különösen pilóta nélküli repülőgépek fejlesztésére és gyártására.

Egy Sahed-129-es, rajta és előtte az iráni fejlesztésű irányított bombák - valószínűleg egyik sem készülhetett volna el kínai segítség nélkül. Fotó: Wikimedia
Egy Sahed-129-es, rajta és előtte az iráni fejlesztésű irányított bombák - valószínűleg egyik sem készülhetett volna el kínai segítség nélkül. Fotó: Wikimedia

A megállapodás pontos részletei nem ismertek, ám az tény, hogy az iráni hadiipar a következő néhány évben hirtelen minőségi és mennyiségi ugrást hajtott végre UAV-k tekintetében, de például nagyon fejlett légvédelmi rendszereket is szolgálatba állított. Nagyon látványos ugrás volt az is, hogy a korábban legfeljebb csupán gravitációs bombákkal felszerelt iráni drónok hirtelen fejlett, irányított rakétákat kaptak, jelentősen növelve harci képességeiket. A fentebb hivatkozott írásban már ismertetett Sahed-129-es és Sahed-191-es típusok mellett a most nagy szerepet kapó, Ukrajnában tömegesen  „kamikaze drón”, azaz a Sahed-136 is az utóbbi években jelent meg nagyobb számban például a szaúdi légtérben, és ha igazak azok a hírek, hogy Oroszország 2400 darabot vásárolt belőle, akkor ilyen volumenű gyártása sem képzelhető el csupán innen-onnan becsempészett alkatrészekből, „sufnis” jelleggel, tehát e mögött is joggal gyanítható valamilyen kínai segítség.

Hogyan nézhetett, nézhet ki ez a stratégiai együttműködés? Tom Cooper, az iráni légierő szakértője szerint valahogy úgy, hogy az irániak átadták összes meglévő fejlesztésüket, a megszerzett amerikai és izraeli drónok adatait Kínának, illetve meghatározták, milyen képességekre van szükségük. A fejlesztést ezután már kínai állami, vagy állami irányítás alatt álló vállalatok végezték el, majd nemcsak leszállították a továbbfejlesztett dróntípusok tervrajzait, de az iráni gyártókapacitások felállításában is segítettek. A beépített alkatrészek nagyon jelentős hányada is Kínában készül, Iránban elsősorban csak összerakják ezeket (Tom Cooper szerint ez annyira igaz, hogy még a „Készült az Iráni Iszlám Köztársaságban” feliratú táblácskákat is Kínában gyártják le, majd szállítják Iránba.)

  • Kína néhány feltételt szabott az együttműködés beindításához:
  • Az irániak nem adhatják át a gyártáshoz szükséges know-howt harmadik félnek
  • Irán nem léphet hasonló partnerségre más országgal

Minden, az együttműködés keretében gyártott eszköz papíron kizárólag Iránban készülhet (ugyanis a kínai cégek nem szívesen kockáztatnák nyugati kapcsolataikat, tennék ki magukat szankcióknak az iráni együttműködés miatt).

Majdnem mindenki jól jár

Iránnak az együttműködés rendkívül kedvező, hiszen a csempészett alkatrészekhez képest jóval olcsóbban, jobb minőségben és nagyobb darabszámban tud UAV-ket gyártani, amelyekkel egyrészt a térségben is komoly stratégiai ütőkártyára tesz szert, másrészt – mint az orosz üzlet kapcsán láthatjuk – nagyhatalmi játszmákban is felhasználható képességekre tett szert.

De miért volt ez jó Kínának? Sok szempontból. Egyrészt természetesen pénzért adták mind a tudást, mind a fejlesztéseket, mind a konkrét alkatrészeket is – ráadásul ez utóbbi hosszú távú, stabil bevételi forrást is jelent a kínai félnek. A szankciók miatt szűk piaccal rendelkező iráni olaj egyik legnagyobb vásárlójaként Kína szívesen adott lehetőséget Iránnak arra, hogy az olajbevételek egy részét egy ilyen együttműködés keretében visszajuttassa a feladónak.

Másrészt az iráni gyártású, de tulajdonképpen kínai technológiát használó drónok arra is remek lehetőséget nyújtanak Kínának, hogy olyan harci tapasztalatokat gyűjtsön be ezek éles bevetéseiről, amelyekre kínai felségjel alatt nem lenne lehetőség. Az iráni drónok évek óta repülnek bevetéseket Szíriában, illetve a különböző iráni szövetségesek, proxyhaderők (például a Hezbollah vagy a jemeni polgárháború húti erőinek) színeiben az izraeli vagy éppen a szaúdi légvédelemmel szemben is megmérethették magukat. Most pedig Ukrajnában, egy „valódi” háborúban Ukrajna szovjet-orosz eszközei, illetve a nyugatról érkezett NATO-rendszerek ellen is kipróbálásra kerülnek.

És akkor arról még nem is beszéltünk, hogy Kína az iráni csapásmérő képességek növelésével úgy képes a közel-keleti térség erőviszonyaiba belenyúlni, adott esetben bizonytalanságot kelteni az Egyesült Államok térségbeli szövetségeseit, pozícióit veszélyeztetni, hogy hivatalosan ehhez semmilyen köze nincsen. További előny, hogy egy ilyen hadiipari együttműködés – ahogy korábban a dél-koreai fegyverexportot elemző írásunkban részletesebben is kifejtettük – mindig politikai stratégiai elköteleződést is jelent a vásárló részéről, az eladó pedig egy hatékony nyomásgyakorlási eszközt kap a kezébe.

Van azért az érmének másik oldala is. Orosz szempontból a tömegesen, rakétákkal együtt bevetett drónok valóban sikeresen túlterhelték az ukrán légvédelmet, de sokat még így is lelőttek a cél felé tartva, egy másik részük pedig nem találta el a kijelölt célpontokat. Az október 10-i támadáshullám óta már több nyugati ország jelentette be, hogy az eddig nagyrészt visszatartott fejlett légvédelmi rendszereket is elkezdi leszállítani Ukrajnának, hosszabb távon tehát egy újabb területen kerülhet behozhatatlan előnybe az ukrán haderő. A nagy tömegben bevetett drónok ellen jelenleg nem létezik igazi csodafegyver, bár mind Amerikában, mind Izraelben fejlesztenek olyan rendszereket, amelyek a jövőben talán képesek lehetnek hatékonyan elhárítani egy ilyen támadást is. Azért addig se mindegy persze, hogy tíz bevetett „lebegő lőszerből” mondjuk öt, vagy esetleg csak egy éri el a kijelölt célpontokat.

Kína szempontjából gondot jelenhet, hogy a lezuhant, lelőtt iráni drónokat, rakétákat minden bizonnyal alaposan meg fogják vizsgálni nemcsak az ukrán, hanem a nyugati szakértők is, és ezáltal pedig az eddiginél pontosabb képet kaphatnak képességeikről, gyenge pontjaikról is. Az elmúlt hetekben a hidzsábviselés, illetve Masha Amini halála kapcsán kitört, lassan már forradalmi mértéket elérő tüntetéssorozat miatt a nemzetközi érdeklődés előterébe került Iránnak pedig biztosan nem hiányzott most az, hogy az általa szállított eszközöket nem ukrán katonai egységek, hanem civil célpontok, köztük lakóházak és játszóterek ellen is bevetették Ukrajnában.

Azt, hogy összesen hány és milyen típusú drónt szállított le Irán Oroszországnak, és ezekből mennyi került bevetésre, azt senki nem tudja, azt pedig csak Teheránban tudhatják, milyen készletei vannak ezekből még Iránnak, és milyen ütemben képesek előállításukra. Ha továbbra is jelentős számban fognak az oroszok rendelkezésére állni ezek az eszközök, az továbbra is gondokat okozhat az ukránok számára mind a frontokon, mind a hátországban – a válaszul beérkező nyugati légvédelmi rendszerek azonban sokat enyhíthetnek ezeken a gondokon, miközben az orosz haderő hagyományos eszközeinek, tehát a repülőgépeknek, helikoptereknek és cirkálórakétáknak a hatékonyságát is csökkenthetik.

(Tom Cooper a témáról írt elemzése itt olvasható: 1. rész, 2. rész, 3. rész)

A rovat támogatója a 4iG

LEGYEN ÖN IS ELŐFIZETŐNK!

Előfizetőink máshol nem olvasott, higgadt hangvételű, tárgyilagos és
magas szakmai színvonalú tartalomhoz jutnak hozzá havonta már 1490 forintért.
Korlátlan hozzáférést adunk az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz is, a Klub csomag pedig a hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is tartalmazza.
Mi nap mint nap bizonyítani fogunk! Legyen Ön is előfizetőnk!

Makro / Külgazdaság Vége lehet a Magyarország elleni eljárásnak?
Privátbankár.hu | 2025. június 6. 12:56
Értékeltek az uniós szakértők. 
Makro / Külgazdaság Mindenki köszönetet mondhat a cukornak
Privátbankár.hu | 2025. június 6. 12:28
A FAO árindexe kedvező irányba mozdult. 
Makro / Külgazdaság Meglepetésre kamatot vágtak az indiai jegybankárok
Privátbankár.hu | 2025. június 6. 11:15
Az irányadó ráta 5,5 százalékra csökkent. 
Makro / Külgazdaság Hosszú idő után kapott reménysugarat az Orbán-kormány
Privátbankár.hu | 2025. június 6. 08:35
Áprilisban ugyan még mindig csökkent az ipari termelés az előző év azonos időszakához viszonyítva, de a munkanaphatással kiigazított 2,3 százalékos mínusz a tizennégy hónapja tartó negatív trend legalacsonyabb mutatója.
Makro / Külgazdaság Csinosabb számok jöttek a boltokból
Privátbankár.hu | 2025. június 6. 08:30
Megnőtt a vásárlási kedv áprilisban. 
Makro / Külgazdaság Merz szerint Trump a kulcsember a háború befejezésében
Privátbankár.hu | 2025. június 6. 07:13
A háború befejezéséről is tárgyalt a német kancellár az amerikai elnökkel. 
Makro / Külgazdaság Orbán Viktor egyre nagyobb nyomás alatt van és ez még közel sem a vége
Privátbankár.hu | 2025. június 5. 19:01
Növekvő hiány, befagyasztott EU-pénzek, milliárdos büntetések – az Euractiv szerint súlyos pénzügyi nyomás alatt áll a magyar gazdaság a 2026-os választások előtt. Orbán „háborúellenes költségvetéssel” válaszol, de Brüsszel újabb jogállamisági vitákra készül.
Makro / Külgazdaság Megint vágott az EKB – itt a legfrissebb gazdasági előrejelzés!
Privátbankár.hu | 2025. június 5. 15:31
Az Európai Központi Bank (EKB) Kormányzótanácsa csütörtöki ülésén a piaci várakozásoknak megfelelően 25 bázisponttal csökkentette a három irányadó eurókamat szintjét.
Makro / Külgazdaság Brutálisan megnövelné minden NATO-tagország védelmi kiadását Washington
Privátbankár.hu | 2025. június 5. 13:16
A NATO egészében a bruttó hazai termék (GDP) 5 százalékát kitevő védelmi kiadásokra lesz szükség – jelentette ki az amerikai védelmi miniszter Brüsszelben a NATO védelmi miniszteri találkozója előtt újságíróknak nyilatkozva csütörtökön.
Makro / Külgazdaság Az új elnök öröksége: gazdasági válság, külpolitikai aknák
Káncz Csaba | 2025. június 5. 09:29
Az új dél-koreai elnök az amerikai-dél-koreai szövetség megerősítésére törekszik, miközben kiegyensúlyozottabb diplomácia mellett száll síkra, amely során javítaná a Kínával és Észak-Koreával való kapcsolatokat. Li szerint Szöulnak ki kell maradnia bármilyen kínai-tajvani konfliktusból. Káncz Csaba jegyzete.
hírlevél
Ingatlantájoló
Együttműködő partnerünk: 4iG