|
| (Fotó: ENSZ, UNHCR) |
Németországban az idén már több mint 17 ezren fordultak bírósághoz, hogy az úgynevezett oltalmazotti státus helyett szélesebb jogkörrel járó menekültstátust kapjanak.
Kormányzati adatok szerint a szövetségi bevándorlási és menekültügyi hivatal (BAMF) oltalmazotti státusz megadásáról szóló döntését bíróságon megtámadó menedékkérők legnagyobb csoportját a szíriai állampolgárok alkotják több mint 15 ezer fővel. A bíróságok az eddig lezárt perekben 90 százaléknál is nagyobb arányban a felperes javára döntöttek, menekültstátuszhoz juttatva őket.
Oltalmazotti jogállást azok a menedékkérők kaphatnak, akik nem felelnek meg a menekültkénti elismerés feltételeinek, de nem lehet hazaküldeni őket, mert hazájukban súlyos sérelem érheti őket. A BAMF az utóbbi hónapokban egyre több szíriai menedékkérőt minősít oltalmazottnak, arra hivatkozva, hogy nem közvetlenül a polgárháború sújtotta hazájukból érkeznek, hanem valamely Szíria körüli országból, ahol már biztonságban voltak.
Nem hozhatják a családtagokat
Az oltalmazotti státusz és a menekültek jogállása között az a legnagyobb különbség, hogy az oltalmazottaknak az első két évben nem jár családegyesítési jog. A családegyesítés lehetőségét az év elején függesztették fel, azzal a céllal, hogy megelőzzék a menekültügyi rendszer további túlterhelését.
A családegyesítési jog a szülőkből és kiskorú gyermekekből álló úgynevezett magcsaládra vonatkozik. A német közéleti viták egyik témája, hogy mekkora terhet jelenthet, hogy a menekültek családjuk németországi egyesítését kezdeményezhetik. Kormányzati becslések szerint alaptalan az az aggodalom, hogy ennek révén megsokszorozódhat a menekültek száma, mert a Németországba érkező menedékkérők legjelentősebb csoportját az egyedülálló, gyermektelen, felnőtt fiatalemberek alkotják, akik családi helyzetükből adódóan egyetlen rokonuk áttelepítését sem tudják kezdeményezni.
Egy katona és civil társa „vállalkozása” volt. 
