Tökéletes vihar közelít a Nyugat-Balkán energiaszektorához – az EU küldi

Egy kutatás szerint a növekvő szén-dioxid-költségek, a hazai árképzés hiánya, a késedelmes piaci integráció és a korlátozott átmeneti támogatás „tökéletes vihart” teremthet a nyugat-balkáni energiaszektor számára, amint a jövő évben hatályba lép az EU szén-dioxid-kibocsátás határokon történő kiigazítási mechanizmusa (Carbon Border Adjustment Mechanism vagy CBAM) – írta a Carbon Pulse.

Az elektromos áram vitatott bevonása az EU szén-dioxid-határvámjába alapjaiban rázhatja meg a kelet-európai villamosenergia-piacot, amikor az intézkedés január 1-jén hatályba lép – érvel az Euractiv.

Az elmúlt évtizedben a nyugat-balkáni országok – Bosznia-Hercegovina, Szerbia, Montenegró, Koszovó, Albánia és Észak-Macedónia – évente mintegy 10 terawattóra, döntően szénalapú villamos energiát exportáltak az Európai Unióba, ami milliárdos bevételeket hozott ezeknek az EU-tagságra váró államoknak.

Eddig jövedelmező volt

Ez a jövedelmező üzleti modell azonban január 1-jével véget ér, amikor életbe lép a CBAM. Az uniós vállalatok védelmére tervezett rendszer – amely a kevésbé klímabarát külföldi versenytársakat hivatott ellensúlyozni – gyakorlatilag ellehetetleníti a leendő tagállamok villamosenergia-exportját.

A bécsi székhelyű Energiaközösség – az EU azon együttműködési szervezete, amely a nyugat-balkáni országok és Ukrajna energiaellátásának és -piacának uniós integrálását célozza  – kutatása szerint 2026-ban a vámteher elérheti az évi 1 milliárd eurót.

A régióra nyomás nehezedik a szén fokozatos kivezetése érdekében. Az EU nagy erőművekre vonatkozó szabályai 2018 óta vannak érvényben, de a megfeleléshez szükséges beruházások jelentősen elmaradtak a Balkánon. A CBAM csökkenti a széntermelés vonzerejét, a tisztább energia felé terelve a régiót – de feszültségeket is kelt az árak, az ellátásbiztonság és a társadalmi hatások miatt.

Súlyos csapás

A CBAM súlyos csapást mér az áramkereskedelemre, és a nyugat-balkáni országoknak alig van eszközük a közelgő bevételkiesés megakadályozására.

Eredetileg az volt a terv, hogy a vám „ostorcsapásként” ösztönzi az érintett országokat villamosenergia-piacaik uniós integrációjára, de egy ideig ideiglenes mentességet kaphattak volna. A térség energetikai vállalatainak vezetői „komoly kockázatokra” figyelmeztettek a helyi energiapiacok, a zöld átmenet és az EU-ba való szélesebb körű integráció szempontjából, mivel a vámok hamarosan éreztetik hatásukat.

Brüsszelt bírálatok érték az EU-tagságra váró országok – köztük Ukrajna –, valamint az újracsatlakozást kereső Egyesült Királyság és több agytröszt részéről is, amelyek szerint az elektromos áram bevonása a CBAM-ba „aláássa” az unió energiabiztonságát. Az Európai Bizottság nem reagált a megkeresésekre.

Kisebb módosítás

December 17-én, szerdán Brüsszel módosításokat javasolt a szén-dioxid-határvámra vonatkozóan, amelyek a kritikák egy részére választ adnak, ám átlagosan mindössze 30 százalékkal csökkentenék a terheket.

Ennek ellenére a várólistás országokkal tartott éves brüsszeli egyeztetés hangulata szerdán a szokásosnál jóval hűvösebb volt – nemcsak azért, mert Szerbia egyáltalán nem vett részt az eseményen. A tervezett sajtótájékoztatót előbb elhalasztották, majd teljesen törölték.

„Még a javasolt változtatások mellett is Montenegróból származó áram esetében megawattóránként körülbelül 35 eurós pótdíjjal kell számolni” – mondta Rouven Stubbe, a berlini Helmholtz Zentrum kutatója. „Koszovó esetében ez több mint kétszer ennyi lenne” – tette hozzá.

„A CBAM bevezetése az EU-val való piaci integráció érdemi előrehaladása nélkül strukturális egyensúlytalanságot teremt” – mondta az észak-macedón villamosenergia-tőzsde vezetője. Hozzátette: a régió „többletköltségeket visel anélkül, hogy egy teljesen integrált piac előnyeit élvezhetné”.

Az éltanuló Szerbiát különösen sújtja

Belgrádot egyébként különösen súlyosan érintik majd a vámok, mivel messze Szerbia exportálja a legtöbb, ráadásul rendkívül karbonintenzív villamos energiát. A helyi média szerint a kormány akár évi 300 millió eurós bevételkiesésre készül.

Mindemellett, Szerbia 2026 januárjában bevezeti a saját a nemzeti szén-dioxid-adóját, amely a szén-dioxid-kibocsátásra vet ki 4 eurót tonnánként. Az intézkedést két törvény fogja formalizálni – az egyik a belföldi üvegházhatású gázok kibocsátására vonatkozik, a másik pedig a szén-dioxid-intenzív termékek importjára vet ki adót. Mindkét törvénytervezetről október végén zárult le a nyilvános konzultáció – jelentette a holland mezőgazdasági és környezetvédelmi minisztérium.

Željko Marković, a Szerb Energetikai Mérnökök Szövetségének munkatársa megjegyezte, hogy a hazai adó elsősorban a szén-dioxid-intenzív iparágakat érinti, beleértve a nitrogénműtrágyák, a vas- és acél, a ferroötvözetek, a cement és a villamos energia gyártóit. Az adót a kibocsátott szén-dioxid mennyisége alapján számítják ki, míg a többi üvegházhatású gázt szén-dioxid-egyenértékre váltják át. A második törvény ugyanazt a 4 eurós tonnánkénti adót veti ki a Szerbiába importált szén-dioxid-intenzív áruk beágyazott kibocsátására.

Albánia szerencsés, de mégis gondja lehet

Bár Albánia villamosenergia-mixe már most is több mint 95 százalékban vízenergia, az ország intézményi problémákkal küzd. A kibocsátási adatok esetlegesek, így megbízható és nyomon követhető adatok nélkül, alapértelmezett (és potenciálisan magasabb) CBAM díjak vonatkozhatnak az országra. A szabályozási kapacitás korlátozott, az olyan ügynökségeknek, mint az Energia Szabályozó Hatóságnak és az Infrastrukturális és Energiaügyi Minisztériumnak több erőforrásra és képzésre lenne szüksége – foglalja össze a Balkan Energy School.

Bár Albánia maga nem használ szenet energiatermelésre, a szomszédos hálózatokkal való integráció az import révén behozza az országba a fosszilis energiát, ami így CBAM-költségekhez vezethet.

E hiányosságok kezelése intézményi reformokat, az uniós szabályokkal való jogi összhangot és komolyabb műszaki kapacitásokat igényel.

Az EU-s importőröket is érinteni fogja

Az új szén-dioxid-kibocsátási uniós határvám nem csak a „piszkos” energia Európai Unióba exportálóit, de az importáló európai országokat, vállalatokat is érinteni fogja, amelyek közé hazánk is tartozik.

„A CBAM bevezetésével az EU jelentősen kevesebb villamos energiát fog importálni a Nyugat-Balkánról” – mondta Rouven Stubbe, a berlini Helmholtz Zentrum kutatója. Modelljei szerint az áramkereskedelem több mint 60 százalékkal zsugorodhat a határvám alapján.

Tehát az uniós CO₂-vám „kalapácsa” nem csak a helyi költségvetéseket formálja majd át.