Mint arról beszámoltunk, a várakozásoknak megfelelően 13 százalék maradt az alapkamat, a Monetáris Tanács emellett 12,50 százalékon tartotta az egynapos betéti, valamint 25 százalékon az egynapos fedezett hitel kamatát.
A Magyar Bankholding elemzése emlékeztet arra, hogy a Magyar Nemzeti Bank (MNB) a szeptemberi kamatdöntő ülésen jelentette be a kamatemelési ciklus lezárását, mivel a Monetáris Tanács megítélése szerint az alapkamat jelenlegi szintjével a kamatkondíciók kellően szigorúvá váltak, ami biztosítja az inflációs cél elérését. A szigorú monetáris kondíciók ugyanakkor tartósan fennmaradnak, ami biztosítja az inflációs várakozások horgonyzását, és az inflációs cél fenntartható módon történő elérését. A monetáris kondíciók szigorítása a likviditás szűkítésével folytatódik. Ennek megfelelően októberben emelkedett a kötelező tartalékráta, valamint elindultak a rendszeres jegybanki diszkontkötvény-aukciók és bevezettek egy hosszabb futamidejű betéti eszközt. A Monetáris Tanács ugyanakkor a hazai pénzpiacokat érintő negatív kockázati prémiumsokk hatására október 14-től bevezette az egynapos betéti eszközt, 18 százalékos kamat mellett, valamint 25 százalékra emelte az egynapos fedezett hitel kamatát, az egyhetes fedezett hiteleszközt pedig átmenetileg felfüggesztette.
Emellett a jegybank vállalta, hogy a következő hónapokban közvetlenül biztosítja az energiaimport fedezése kapcsán felmerülő jelentősebb devizalikviditási igényt. Mivel a folyó fizetési mérleg energiaegyenlegen kívüli tételei összességében már pozitívak, így az intézkedés érdemben módosítja a devizapiac kereslet-kínálati viszonyait. Az intézkedéseknek köszönhetően az effektív kamatláb átmenetileg az egynapos betét kamata lett, amelynekfokozatos csökkentésére a hazai gazdaság kockázati megítélésének tartós javulása mellett kerülhet sor, amelyben kulcsszerepe lehet az uniós forrásokkal kapcsolatos mérföldkövek és horizontális feltételek teljesítésének.
A Bankholding elemzői arra számítanak, hogy az idei év közepétől az egynapos betéti eszköz kamata fokozatosan az alapkamat szintjére csökkenhet, majd kivezethetik azt.
Az utóbbi hónapokban – jelentős ingadozások mellett – azonban meredeken zuhantak a hazai hozamok mind az állampapír, mind a kamatcsere piacokon, a kamatcsökkentési várakozások felerősödének hatására, így az effektív kamatláb is jelentős mértékben csökkent.
A Monetáris Tanács a transzmisszió erősítése érdekében a kötelező tartalékráta 10 százalékra való emeléséről, valamint az egyhetes diszkontkötvény és a hosszú futamidejű betéti tender folytatásáról döntött. A kockázati megítélést befolyásoló tényezők áttekintése során jelezték, hogy az elmúlt időszak javuló tendencái ellenére a meghatározó jegybankok további szigorításának feltörekvő gazdaságokra gyakorolt hatása, az orosz-ukrán háború következményei, az uniós megállapodás részleteivel kapcsolatos bizonytalanság, a folyó fizetési mérleg hiánya, valamint a változékony pénzpiaci környezet továbbra is kockázatot jelent. Ennek megfelelően az október közepén bevezetett eszközök jelenlegi kondícióit a kockázati megítélés trendszerű javulásáig fenntartja.
Az MNB legutóbbi közleményeiben szintén megjelent, hogy külső inflációs nyomás enyhülése és a lassuló kereslet árleszorító hatása 2023 elejétől jelenhet meg a hazai inflációban. A szállítási költségek, a nyersanyag- és energiaárak csökkenése, a termelési láncokat érintő nehézségek oldódása, valamint a globális gazdaság növekedésének lassulása fékezhetik a külső inflációt. A kamatemelési ciklus lezárását lehetővé tette, hogy az előretekintő reálhozam pozitívvá vált, az inflációs kockázatok kiegyensúlyozottá váltak, valamint javult a monetáris transzmisszió az fx-swap és az állampapírpiacon is.
Az egyre erőteljesebb bázishatások, és a nyersanyag-, termény-, energiaárak, szállítási költségek fent említett csökkenése miatt az idei év elejétől fordulhatott az infláció, míg az energiaárak meredek csökkenése, az energiapiaci alkalmazkodás, a belső kereslet csökkenése miatt fékeződő import, valamint az új exportkapacitások miatt tovább élénkülő export hatására érdemben javulhat a külső egyensúly.
Az alapkamat csökkentésére 2023 év második felében számítanak a Magyar Bankholdingnál, ami az inflációs mérséklődésének gyorsulásával nagyobb mértékű is lehet az utolsó negyedévben, azonban 2023 végére várhatóan még nem éri el a korábbi 9 százalékos várakozásunkat, ami így magasabb lehet.
A határidős kamatlábak az effektív kamat meredek csökkentését árazva egy hónap múlva 15,65 százalék, három hónap múlva 14,10 százalék, hat hónap múlva 12,30 százalék, azt követően tovább mérséklődő kamatszintet jelez előre, így egy év múlva 10 százalék körüli kamatszintet jeleznek előre.
A Tisza képviselői benyújtották a közmédia teljes átalakítására vonatkozó törvényjavaslatukat. 
A magyar eszközök most immunisak a globális válságra – Klasszis Podcast
Uniós pénzek, hozamok és a hatékonyság csapdája – Klasszis Podcast
Így néz ki a kormány célkeresztjébe került bizalmi vagyonkezelői piac
