Itthon többen dolgoznak, külföldön kevesebben
A 2021. június–augusztusi időszakban a munkanélküliek átlagos létszáma 200 ezer fő, a munkanélküliségi ráta 4,1 volt a KSH friss közlése szerint - az előző év azonos időszakához képest a munkanélküliek száma 15 ezer fővel, míg a munkanélküliségi ráta 0,3 százalékponttal csökkent. Ugyanebben az időszakban a foglalkoztatottak átlagos létszáma 4 millió 659 ezer főt tett ki, ami 40 ezer fővel több, mint az előző év azonos időszakában.
A foglalkoztatottság itthon erősödött, míg a külföldön dolgozók száma csökkent: a hazai elsődleges munkaerőpiacon dolgozók száma 57 ezer fővel nőtt, addig a magyarországi háztartások külföldön dolgozó tagjaié 17 ezerrel kevesebb lett. Mindez annak ellenére következett be, hogy júniusban majd júliusban is történelmi csúcsot döntött az Ausztriában dolgozó magyar állampolgárok száma - a csökkenés így más relációban következhetett be, a Brexit óta jelentős munkaerőhiánnyal küszködő Angliából biztosan sok magyar munkavállaló érkezhetett haza az elmúlt egy évben.
A fiatalok körében csökken a foglalkoztatottság - az szja-mentesség majd segít?
A KSH a legnagyobb emelkedést egy év alatt az idősebb korosztály foglalkoztatottságában mérte: az 55–64 évesek körében 3,7 százalékponttal, 63,8-ra emelkedett a foglalkoztatottság. Ezzel szemben a fiatal (15–24 éves) korcsoportban a foglalkoztatási ráta 0,7 százalékponttal, 27,8-ra csökkent.
Ugyanez a jelenség figyelhető meg a munkanélküliségi adatokban is: miközben a 25 év fölöttiek munkanélküliségi rátája csökkent, a 15–24 éves korosztály munkanélküliségi rátája 1,4 százalékponttal, 15,9 százalékra nőtt. Az összes munkanélküli több mint egynegyede a fiatalok közül került ki.
Nem véletlen, hogy a kormány épp ennek a korosztálynak ajánlott 2022-től jelentős adókedvezményt: januártól a 25 év alatti fiatalok teljes személyi jövedelemadó-mentességet kapnak (maximum az előző évi júliusi átlagkereset mértékéig terjedő keresetük után). Az intézkedés a jelenlegi adatok szerint 273 ezer főt érint - ennyi a 25 alatti munkavállalók száma, ők adják az összes foglalkoztatott 6 százalékát.
Az elvárás nyilván az, hogy az szja elengedésének következményeként ezek a számok növekedjenek. Prinz Dániel közgazdász, a Harvard University PhD-hallgatója korábban az Mfor.hu-n megjelent elemzésében nemzetközi és korábbi hazai példákat is talált hasonló ösztönzőkre, amelyek jelentősen és költséghatékonyan emelték a fiatalok foglalkoztatását, a mostani adóelengedés hatásai viszont nem biztos, hogy ugyanolyanok lesznek, mint a 2013-as reform után becsült hatások.
Ukrajnáról eddig nem is igazán volt szó. 
