5p

Ez a cikk Privátbankár.hu / Mfor.hu archív prémium tartalma, amelyet a publikálástól számított egy hónap után ingyenesen elolvashat.
Amennyiben első kézből szeretne ehhez hasonló egyedi, máshol nem olvasható, minőségi tartalomhoz hozzáférni, akár hirdetések nélkül, válasszon előfizetői csomagjaink közül!

A régió az atrocitásoknak egy sötét korszakát élte át az első Talibán kormány korszaka alatt, különösen a Fergana-völgyben. Komoly az aggodalom Közép-Ázsia fővárosaiban, hogy a Talibán militánsai menekültnek álcázva jutnak be a térségbe és terjeszthetik a radikális ideológiát. Káncz Csaba jegyzete 

Közép-Ázsia egy rendkívül komplex régió, számos kockázati faktorral. Ide tartoznak: az Üzbegisztán, Kirgizisztán és Tádzsikisztán közötti megoldatlan határkérdések, a bonyolult etnikumközi kapcsolatok, a növekvő víz- és termőföld hiány, a vallási szélsőségek jelenléte, a kábítószer kereskedelem és a szociális ellátás rendkívül alacsony szintje. Nem véletlen, hogy Oroszország geopolitikailag a térséget saját „lágy altestének” tekinti.

Könnyen feltépődhetnek a régi sebek. Fotó: Remote Lands
Könnyen feltépődhetnek a régi sebek. Fotó: Remote Lands

A térséget negatívan befolyásolta az 1996 és 2001 között működő első Talibán kormány radikális iszlamista ideológiája. Márpedig idén a második Talibán kormánnyal könnyen feltépődhetnek a régi sebek. A megnövekedett menekülthullámnak, a radikális ideológia újjáéledésének és a gazdasági veszteségeknek már van precedense.

A régió az atrocitásoknak és a terrorizmusnak egy sötét korszakát élte át az első Talibán kormány korszaka alatt, különösen a Fergana-völgyben. Ezért is futkosott a hideg a térségbeli fővárosok kormányainak a hátán, amikor három hete az Al-Kaida jemeni csoportja gratulált a Talibán hatalomátvételéhez és a dzsihád folytatására szólított fel. 

A menekültek ügye

A Talibán mostani hatalomátvétele miatt már több ezer menekült Tádzsikisztánba és Üzbegisztánba. Ez a tömeges exodus megterheli az egészségügyi és biztonsági személyzetet – különösen a COVID-járvány idején –, amely könnyen erőszakhoz vezethet egy olyan régióban, ahol egyébként is számos etnikum-közi és kulturális feszültséggócokat találunk. Komoly az aggodalom a régiós fővárosokban, hogy a Talibán militánsai menekültnek álcázva jutnak be Közép-Ázsiába és terjeszthetik a radikális ideológiát.  

Oroszország pontosan ezzel az érveléssel határolódott el afgán menekültek fogadásától.  Türkmenisztán még a türkmén etnikumúakat sem fogadja Afganisztánból. Kazahsztán több tízezer menekültet akart fogadni, de akkora volt a közfelháborodás, hogy a kormány gyorsan kifarolt eredeti terveiből.  

A radikalizáció és a terror menedékhelyei

Az első Talibán kormány idején a mudzsahedin ideológiája gyorsan terjedt a térségben.  2001-es bukásuk után pedig az ujgur (East Turkestan Islamic Movement, ETIM), az üzbég (Islamic Movement of Uzbekistan, IMU) és a tádzsik (Islamic Movement of Tajikistan, IMT) iszlamisták a Talibánnal vállvetve harcoltak az NATO csapatok ellen. Többen szövetkeztek az iraki és szír radikálisokkal (Islamic State of Iraq and Syria, ISIS) és az Al-Kaidával is. Márpedig egy idei ENSz jelentés szerint a Talibán jelenleg is fenntartja kapcsolatait az Al-Kaidával.  

Drogkereskedelem

Moszkva ígéretet csikart ki a Talibánból, hogy az felhagy a drogtermeléssel Afganisztánban. Az még nyitott kérdés, hogy ezt a könnyelműnek látszó ígéretet a Talibán a nemzetközi elismeréshez vezető lépcsőnek tekintette-e? Hiszen az első kormány idején az illegális drogkereskedelem a Talibán rezsim kulcsfontosságú bevételi forrása volt. Hagyományosan a legélénkebb csempészet a tádzsik határon keresztül történik, amely önmagában megfelel az afgán GDP 30 százalékának.  

Gazdasági kapcsolatok

Az még nem világos, hogy a térség országai miképp állnak a Talibánnal folytatandó kereskedelem kérdéséhez. Türkmenisztán és Üzbegisztán Kína partnerországai az Új Selyemút (BRI) gigaprojektben. Peking most ki akarja terjeszteni a BRI befolyását Afganisztánra és be akar fektetni az ottani infrastrukturális és energiaszektorba. 

Kabul és a közép-ázsiai fővárosok stabilitása előfeltétele annak, hogy folytatódjanak a befektetések olyan óriási projektekbe, mint a Közép Ázsia-Dél Ázsia Áramátviteli Projekt (CASA 1000), a Türkmenisztán-Afganisztán-Pakisztán Áramösszekötő Projekt (TAP) és a Türkmenisztán-Afganisztán-Pakisztán-India Gázvezeték Projekt (TAPI).

A játszma elkezdődött

Szembesülve az elkerülhetetlennel, Üzbegisztán és Türkmenisztán kormányaenyhítette a kommunikációját a Talibánnal szemben annak hatalomra kerülése után. Mindkét ország nyitva hagyta konzuli irodáit Kabulban Mazarban és a Heratban és „barátságukról, valamint jószomszédságukról” biztosították a Talibánokat. 

Tádzsikisztán viszont nem volt ennyire udvarias. Emomali Rahmon elnök nem hajlandó kommunikálni a Talibánnal és figyelmeztetett, hogy Dushanbe nem fogja elismerni a Talibán kormányt, ha a tádzsik és egyéb etnikumúak érdekeit aláássa. Korábbi becslések szerint a tádzsik etnikumúak Afganisztán lakosságának 27 százalékát teszik ki. Az elnök leszögezte a pakisztáni külügyminiszternek, hogy „nem ismerjük el az önkényuralmi afgán kormányt”. 

(Káncz Csaba szerzői oldala itt érhető el.)

LEGYEN ÖN IS ELŐFIZETŐNK!

Előfizetőink máshol nem olvasott, higgadt hangvételű, tárgyilagos és
magas szakmai színvonalú tartalomhoz jutnak hozzá havonta már 1490 forintért.
Korlátlan hozzáférést adunk az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz is, a Klub csomag pedig a hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is tartalmazza.
Mi nap mint nap bizonyítani fogunk! Legyen Ön is előfizetőnk!

Makro / Külgazdaság Bojár Gábor: Az EU-ból való kilépésnél is sokkal rosszabbat csinál Orbán Viktor – belülről veri szét
Izsó Márton - Csabai Károly | 2025. március 20. 19:13
Ezt a fizikus, vállalkozó, üzletember a Klasszis Klub Live adásában azon felvetés kapcsán mondta, hogy tartja-e a még évekkel ezelőtti kijelentését, miszerint Orbán Viktor ki akarja vezetni Magyarországot az Európai Unióból. A Huxitra keresztelt aktus mellett Bojár Gábor beszélt Magyar Péter március 15-én meghirdetett programjáról, a Pride betiltásáról, a kata esetleges visszahozataláról, a hétfőtől ketyegő árrésstopról és elárulta, szerinte mi a magyar gazdaság legfőbb baja. 
Makro / Külgazdaság Enyhülés a kereskedelmi háborúban? Később vezetnék be az EU-s vámokat
Privátbankár.hu | 2025. március 20. 16:11
Több időt hagynának a párbeszédre.
Makro / Külgazdaság Az európai építőipar még kitart
Privátbankár.hu | 2025. március 20. 14:20
Stagnált a termelés az euróövezetben.
Makro / Külgazdaság Az Oroszországot háború miatt elhagyó Ericsson márka orosz kézbe került
Elek Lenke | 2025. március 20. 11:22
És a Starbucks is készülődik?
Makro / Külgazdaság A legrosszabb is bekövetkezhet: újabb uniós pénzeket bukik el Magyarország?
Privátbankár.hu | 2025. március 20. 07:24
Újabb uniós pénzek lehetnek veszélyben – értesült a Népszava brüsszeli forrásból.
Makro / Külgazdaság Trump késlekedése kényszerhelyzetbe hozhatja a Fedet
Privátbankár.hu | 2025. március 19. 11:52
Este kamatdöntő ülést tart az amerikai jegybank szerepét betöltő intézet.
Makro / Külgazdaság Ismét átléphet egy lélektani határt a benzin ára
Privátbankár.hu | 2025. március 19. 10:29
Csütörtökön megint változnak az üzemanyagok árai.
Makro / Külgazdaság Szeretne kérdezni Bojár Gábortól? Ma délután megteheti – a Klasszis Klub Live-ban
Privátbankár.hu | 2025. március 19. 09:13
A fizikus, vállalkozó, üzletember 15 óra 30 perckor lesz az egyórás élő műsorunk vendége.
Makro / Külgazdaság Mennyibe is kerülnének Magyar Péter ígéretei?
Privátbankár.hu | 2025. március 19. 08:51
Bár a Nemzetgazdasági Minisztérium szerint Magyar Péter március 15-én tett ígéretei 3000 milliárd forintba kerülnének, így egyenlő lenne az államcsőddel, az valójában nagyságrendekkel kisebb teher lenne a költségvetésnek.
Makro / Külgazdaság Magyarország vétókkal fenyeget
Privátbankár.hu | 2025. március 18. 11:33
Bóka János szerint az uniós csúcstalálkozón születendő nyilatkozatok ellentétesek lehetnek a magyar érdekekkel. 
hírlevél
Ingatlantájoló
Együttműködő partnerünk: 4iG