Ukrajna "tömbön kívüli" státusának feladásáról és a NATO-csatlakozáshoz vezető út megkezdéséről döntött december 23-án a kijevi parlament. A törvényt Porosenko államfő arra hivatkozva nyújtotta be a parlamentben, hogy "az Ukrajnával szembeni orosz agresszió" és "a Krím törvénytelen elfoglalása" miatt nem tartható az ország tömbön kívülisége. A tömbön kívüliséget Ukrajna egy 2010-ben, a februárban a kijevi tüntetések hatására elmenekült, majd a parlament által elmozdított Janukovics exelnök által kihirdetett törvényben vállalta.
Mivel ez ez nyilvánvaló eszkalációja az amúgy is feszült helyzetnek keleti szomszédunknál, Berlin és Párizs korábban óvta Kijevet ezen lépés megtételétől. De a keményvonalas republikánusok által szorongatott Obama adminisztrációnak nem voltak ilyen fenntartásai. Marie Harf külügyi szóvivő kifejtette, hogy a NATO ajtaja nyitott azon országok előtt, amelyek az Euro-Atlanti tér biztonságához szeretnének hozzájárulni. A döntés csupán Ukrajnára és a NATO-ra tartozik - tette hozzá. Másszóval Washington szerint Moszkvának nincs beleszólása abba, hogy NATO tankokat és repülőket telepítene a határaihoz.
Moszkva új katonai doktrínája
Moszkva dühösen reagált és Lavrov, az orosz diplomácia vezetője kijelentette: már maga az elképzelés, hogy Kijev a NATO-ba törekszik, nemcsak az ukrán népre, - amely nem egységes ebben a kérdésben, - hanem az európai biztonságra is veszélyes. Lavrov ugyanakkor azt is közölte: meggyőződése, hogy Ukrajna, mint szövetséges állam, nem veszett el Oroszország számára. "Nem lehet elválasztani Oroszországot és Ukrajnát" - mondta, a két ország közös történelmére, gazdasági, földrajzi, kulturális és lakossági kapcsolataira hivatkozva.
Moszkva korábban többször is arra szólította fel Ukrajnát, hogy tartsa fent semlegességét, és maradjon távol a NATO-tól. A kijevi bejelentés nem maradt tetteleges válasz nélkül, és december 26-án Putyin elnök jóváhagyta Oroszország új katonai doktrínáját. A dokumentum a NATO terjeszkedését az Oroszország biztonságát fenyegető legfontosabb kockázatok között említi. Az új doktrína szerint a NATO támadófegyvereket helyezett az orosz határ közelébe, ami veszélyt jelent Oroszországra, akárcsak a tervezett amerikai rakétaelhárító rendszer. Oroszország immár kiterjeszti a jogot a nukleáris fegyverek bevetésére a nem atomhatalmak ellen is, ha azok Oroszország fennmaradását fenyegetik. Ezt Ukrajna is potenciális fenyegetésként értelmezheti. Mintegy alátámasztva eltökéltségét, alig pár órával az új doktrína kihirdetése előtt Moszkva RS-24 Yars típusú interkontinentális ballisztikus rakétát tesztelt.
Feszült nukleáris szembenállás
Philip Breedlove európai NATO-főparancsnok már november közepén közölte, hogy Moszkva nukleáris robbanófejek hordozására alkalmas rakétákat telepít a Krím félszigetre. Hozzátette, hogy a NATO nem tudja megerősíteni, hogy konkréten a robbanófejek már a régióban vannak-e, de a fegyver szállítóeszközeit már installálták. December 17-én pedig egy vezető amerikai külügyi tisztviselő óvta Moszkvát attól, hogy nukleáris fegyvereket telepítsen a félszigetre. Ha ez megtörténik, akkor arra Washington és szövetségesei választ fognak adni - tette hozzá.
Lavrov szerint viszont Moszkvának minden joga megvan ahhoz, hogy a félszigeten tároljon nukleáris fegyvereket. Szerinte márciustól a Krím félsziget része lett egy olyan államnak, amely jogszerűen tulajdonol atomfegyvereket az Atomsorompó Szerződés (NPT) szerint.
Bizonyára a fentiekkel összefüggésben az ukrán állami vasúttársaság december 27-én jelentette be, hogy nem meghatározott „biztonsági okokból” leállítja a személy és teherszállítást a Krím félszigetre. Az állami Ukrenergo pedig az áramszállítást állíttatta le.
Kérdőjelek az Eurázsiai Gazdasági Unió kapcsán
A rubel válsága és a növekvő regionális feszültség óhatatlanul kihat a tervezett, Moszkva által vezetett Unióra is. Ez január 1-el indul, az EU-hoz hasonló közös intézményekkel Oroszország, Fehéroroszország, Kazahsztán, Örményország és Kirgizisztán részvételével.
De az orosz-ukrán feszültség új dimenzióba helyezte az együttműködést és a jelentős orosz kisebbséggel rendelkező Kazahsztán felettébb ideges, hogy a jövőben a kazah területi épség is megkérdőjeleződhet. Ezért Nazarbajev kazah elnök december 22-én Kijevbe látogatott és katonai együttműködésről írt alá szerződést. A nyilvánosság előtt „szervezett polgárháborúról” beszélt Kelet-Ukrajna kapcsán és szintén Moszkvának címezve üzenetét a „nemzetközi jog megsértését” emelte ki.
Bárcsak lenne Európában is olyan hét mesterlövész, mint az amerikai részvénypiacon!
