Az Ukrajna elleni orosz támadás miatt folyamatosan vonulnak ki a nyugati cégek Oroszországból. Ez a hét sem volt kivétel:
Hétfőn a finn festékgyártó Teknos Group közölte, hogy bezárja Szentpéterváron működő gyárát és átadja azt egy nagy helyi partnernek. Annak idején 17 millió eurót költött a gyár beindítására. Az egyszer használatos műanyag edényeket gyártó, szintén finn Huhtamaki is szeretné eladni vagyonelemeit. A 38 országban jelen lévő vállalat 1993-ban lépett a piacra, jelenleg Moszkva melletti üzemén kívül Tatárföldön is fenntart egy gyártó egységet.
Kedden egy igazi nagy szereplő a Henkel is bejelentette, hogy elmegy, 2500 dolgozójának a bérét viszont kifizeti, amíg teljesen bezárják a gyárukat. Csütörtökön az amerikai Procter&Gamble közölte, hogy már közel a döntés arról, hogy felhagy az ottani működésével.
Pénteken a belga Anheuser-Busch (AB) InBev, a világ legnagyobb söripari csoportja jelentette be, hogy válaszul Oroszország Ukrajna elleni agressziójára, eladja érdekeltségeit a török Anadolu Efes söripai vállalattal közös oroszországi vegyesvállalatban. A vállalatnak Oroszországban 11 sörfőzdéje van, amelyek 3500 embert foglalkoztatnak, illetve három gyárat üzemeltetnek Ukrajnában 1800 munkavállalóval.
Ez csak egy heti friss példa arra, hogy a kivonulók milyen széles köre gondolja tarthatatlannak a további oroszországi működést. Eddig már 750 gyártó és szolgáltató cég mondott búcsút Oroszországnak, de azzal sokáig nem nagyon foglalkoztak az oroszok, hogy mi lesz a vagyonelemeikkel. Azért nem, mert több világcég eleinte csak „felfüggesztette” tevékenységét, a távozásról szóló döntések később születtek – részben a szankciós intézkedések miatt.
Vlagyimir Putyin orosz elnök úgy 3-4 hete lengette be először, hogy ha nem tudják úgymond lebeszélni a távozásról a külföldieket, akkor „honi kézbe” veszik a vagyonelemeket. Az orosz törvényhozás gyorsan megértette a célzást: jelenleg lázas törvény előkészítés zajlik. Most hétfőn közölte az Interfax hírügynökség, hogy az Állami Duma májusban tárgyalja első olvasatban az érintett külföldi cégek „külső irányítás” alá vételét.
Egyelőre annyit tudni, hogy azok a vállalatok vannak veszélyben, amelyeknél a tulajdonosoknak legalább a negyede „barátságtalan ország” állampolgára. Olyan cégek ezek, amelyek az orosz gazdaság és közellátás biztonságának a fontos részesei, például alapvető élelmiszereket gyártanak, jelentős a részesedésük az orosz piacon belül vagy egyedüli szereplők az adott ágazatban.
A tervezet nem pontosan fogalmaz, mert nem az államosítás szót használja, hanem az említett külső irányítást, ami vélhetően egyfajta állami gondnokság alá helyezést jelenthet. Az elképzelések szerint akkor kerülhet ilyen irányítás alá egy cég, ha a vezetők február 24. után elhagyták az országot és magára hagyták az itteni céget. Ugyancsak „átveszik” a vállalatot, ha kivonták a vagyonelemeit, s ennek következtében a leányvállalat már képtelen teljesíteni a szerződéses kötelezettségeit. Szintén ez következik be, ha méltányolható gazdasági indok nélkül nyilvánosan jelentették be, hogy felhagynak az itteni működéssel, felmondták a partnerekkel a szerződéseiket és legalább a dolgozók harmadával közölték, hogy elbocsátások lesznek.
Érdekes mindezzel összefüggésben idézni Konsztantyin Koszacsevnek, a parlament alelnökének a minapi szavait. A „Govorit Moszkva” nevű rádióadónak nyilatkozva azt mondta, hogy Oroszország nacionalizálhatja (államosíthatja) a kivonuló külföldi cégek vagyonát, ha Nyugaton lefoglalják az orosz cégek ottani vagyonelemeit.
Zsebre tesszük a nyugatiak értékeit
„Vannak eszközeink a nyomásgyakorlásra. Sok és értékes vagyon ez, könnyen átírhatjuk Oroszország nevére. Persze csak akkor, ha nincs más megoldásunk, de jelzem, hogy ez nem a mi választásunk. A Nyugat lépései túl mennek minden jogi kereten.” - fejtegette.
Az árnyaltabb kép érdekében megkérdeztük dr. Novák Zoltánt, a Taylor Wessing nemzetközi jogi cég szakértőjét, aki szerint várhatóan az úgynevezett diplomáciai védelem lehet a kivonuló nyugati cégek egyetlen mentsvára. Ez a nemzetközi jogban bevett gyakorlat, ekkor a magánvállalat a saját országát kéri fel, hogy járjon el a másik állammal szemben. Van egy fejlettebb verzió, ez a beruházásvédelmi egyezmény. Több ilyet kötöttek a rendszerváltás előtt, de zömmel utána születtek és sok még mindig érvényben van. Ebben a magáncég önállóan is bírósághoz fordulhatott, ha sérelem érte.
Kisajátítási-államosítási feltételek:
- csak a közjó érdekeit szolgálja
- diszkriminációtól mentes
- pontos eljárásrendet határoztak meg
- kártalanítás lesz
A magyar szakértő felhívta a figyelmet: a nyugatiak orosz cégeket érintő szankcióit a korlátozás és a nyomásgyakorlás motiválja, az oroszokat pedig az ellátásbiztonság, legalábbis erre hivatkozhatnak. A legvalószínűbb, hogy kétoldalú nemzetközi vagyonjogi egyezmények születnek majd, amikben a jóvátétel és a kölcsönös igények eredőjét fogják megállapítani, ehhez persze kell, hogy Oroszország megmaradjon a nemzetközi jog medrében.
Közben a háttérben egyes orosz vállalatok már a konkrét átvételre készülnek. A hét végén a Ruszagro nevű agáripari konszernről derült ki, hogy szeretné megvásárolni a távozását március 8-án bejelentő Valio csoport összes vagyonelemét. A szándékról beszámoló Kommerszant nevű gazdasági lap szerint a Valio oroszországi fő telephelyén kívül magának a márkának a használati jogát is megvenné. A Valio egy Moszkvához közeli üzemben lágy sajtokat állt elő, kapacitása évi 15 ezer tonna. A Ruszagro az orosz sertéshús termelők első öt vállalata között van, ugyancsak az élbolyban található a cukor- és a főzőolaj termelők piacán.
Moszkva ellenlépésekre készül
Az Állami Dumában egyre hangosabbak a nyugati szankciókkal szemben sokkal erőteljesebb fellépést sürgetők. Nekik válaszolva Elvira Nabiullina, a jegybank elnöke a parlamentben hétfőn mondott beszédében megerősítette: az orosz nemzeti bank (Bank Rosszii) alaposan megfontolja és jogilag megalapozza a barátságtalan lépéseket elkövetett cégekkel szembeni válaszintézkedéseit. Elmondta még, hogy a jegybank jelenleg tartalékainak feléhez fér hozzá a szankciók miatt.
Az is érdekes, hogy miként viszonyulnak az orosz emberek a nyugati vállalatok kivonulásához és általában a szankciókhoz. Az Otkrityije nevű bank (maga is a szankciók által sújtott - a szerk.) felmérést készíttetett, melyből kiderült, hogy a megkérdezettek 60 százaléka egyetért a távozásukkal, 21 százalékuk szerint politikai indokok vannak emögött és nem gazdaságiak, továbbá 20 százalékuknak hiányozni fognak ezek a termékek és szolgáltatások. A válaszadók 35 százaléka szerint Oroszország könnyen pótolhatja ezen cégek termékeit és a szolgáltatásait, 24 százalékuk nem vette igénybe ezeket a vállalatokat.
És a lényeg: a megkérdezettek többség egyetért az államosítással. Ennek a csoportnak a fele úgy látja, hogy ezzel megőrizhetik a munkahelyeket, 23 százalék pedig jó büntetésként értékeli. Az államosítást leginkább (80 százalék) az Ural környékén élők, legkevésbé (59 százalék) a Moszkvában és környékén lakók támogatják. Mindössze 18 százaléknyian ellenezték az államosítást, 13 százalék pedig kifejezetten törvényellenesnek tartják. A kutatást ezer fős országos mintán végezték a 18-65 éves korosztályban, április 12-18 között.
