A vezető német lapok szinte kivétel nélkül foglalkoztak a Merkel-Orbán találkozóval. A Frankfurter Allgemeine Zeitung című konzervatív lap Orbán: nem vetjük el az eurót címmel közölt beszámolót a kormányfő és a német kancellár megbeszéléséről, elsősorban arra helyezve a hangsúlyt, ami a megbeszélést követő sajtótájékon elhangzott, vagyis Magyarország nem veti el az eurót, de csak akkor akarja bevezetni az új fizetőeszközt, amikor az ismét perspektivikus lesz és az ország felkészült rá.
A Die Welt megjegyezte, hogy a német kancellár eltekintett a magyar belpolitikai viszonyok nyílt bírálatától. Viszont beszámoltak arról, hogy Orbán Viktor a találkozó előtt háttérbeszélgetést folytatott újságírókkal a lapot kiadó Axel Springer berlini központjában. A beszélgetés "az egyik leginkább vitatott európai kormányfő politikájáról folytatott kritikus diskurzussá vált" - írja a lap. A vitán a kormányfő politikai kérdésként kezelte Görögország esetleges kilépését az eurózónából. Szerinte az euróövezeti partnerek végül valószínűleg nem ragaszkodnak majd Görögország tagságához, hanem hozzájárulnak ahhoz, hogy a dél-európai ország távozzék a közös fizetőeszközt használó uniós tagok közösségéből, ha maguk a görögök arra a belátásra jutnak, hogy az övezeten kívül jobban meg tudnak birkózni a válsággal.
A baloldali Berliner Zeitung egyértelműen a belpolitikai kérdésekre és nem az uniós szintű gazdasági problémákat emelte ki a Merkel-Orbán találkozó kapcsán. A liberális Tagesspiegel a látogatásnak arról a részéről írt, amikor a magyar vezető kitüntette a németországi romák vezetőjét és a Berlinben élő, híres, magyar gitárost, Snétberger Ferencet.
A Handelsblatt című üzleti lap utalt arra, hogy a magyar miniszterelnök védelmébe vette a német cégek által kifogásolt különadókat. Az újság megjegyezte, hogy a német kancellár nem csatlakozott nyilvánosan a magyar kormány tevékenységével szemben megfogalmazott bírálatokhoz, de megjegyzése, miszerint a találkozón nyílt párbeszédet folytattak, a "diplomatikus körülírása" annak, hogy voltak nézeteltérések.
A Budapesti Értéktőzsde részvényindexe, a BUX 2116,71 pontos, 1,4 százalékos csökkenéssel, 149 155,36 ponton zárt hétfőn.
