A Financial Times cikke szerint ezzel egyfajta „kanadai stílusú” kereskedelmi megállapodásra tennének javaslatot, amennyiben a brit kormány rövid időn belül nem áll elő saját, konkrét elképzeléssel arról, hogy mit is szeretnének a kilépést követően. Theresa May brit miniszterelnök  hozzáállása ugyanis nem tesz lehetővé érdemi tárgyalásokat a jövőbeni kapcsolatokhoz, valamint a kilépést követő kereskedelmi kapcsolatrendszerről sem.

Ráadásul az Európai Unió kész magához ragadni a kezdeményezést, amennyiben Nagy-Britannia olyan kereskedelmi modellt próbál erőltetni, amely érvényesítené az unió egységes belső piacának előnyeit, ugyanakkor elvetné az EU szabályozási kötelmeit. Ez hasonló lenne ahhoz a megoldáshoz, amit Kanadával szemben hoztak. Amennyiben ezt a modellt folytatják, úgy a megállapodás nem terjedne ki például a szolgáltatások kereskedelmére, noha a brit GDP 80 százalékát ez adja.

Maguk alatt vágják a fát

Konkrét dátumot kapott, mikor hagyhatják el a britek az EU-t. >>>

A brit kormány ugyanakkor továbbra is ki akar lépni az EU egységes belső piacáról és vámuniójából is, mivel az EU-tagság megszűnése után nem kívánja teljesíteni azokat a feltételeket, amelyeket az Európai Unió a belső piaci és a vámunióbeli tagsághoz megszab. E feltételrendszer egyik sarkalatos eleme – egyebek mellett – a munkaerő megkötések nélküli áramlása az uniós országok között, London viszont szabályozni kívánja az EU-országokból érkező bevándorlást is.

London teljes exportján belül a pénzügyi és a kapcsolódó egyéb szolgáltatások exportjának értéke eléri az évi 100 milliárd fontot (csaknem 36 ezer milliárd forintot), a londoni gazdaság teljes exportjának 50 százalékát.