Hazánk több ok miatt is rosszul jár azzal, hogy ma hajnalban az orosz hadsereg átfogó katonai támadást indított Ukrajna ellen, és ezáltal az egyik legsúlyosabb válsághelyzetet okozta Európában a II. világháború óta.
Magyarország egyrészt nehéz helyzetbe kerül a kárpátaljai magyarság várható provokációja miatt. Orosz cél volt régóta – ennek keretében történt a merénylet a kárpátaljai magyar pártiroda ellen –, hogy a magyar közösséget az ukránok ellen izgassák. Ez most új teret és energiát kaphat. Ebben nehéz lesz Budapestnek navigálni
- mondta kérdésünkre Feledy Botond külpolitikai szakértő. (A Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség ungvári székházát 2018 februárjában több támadás is érte, amelyet a gyanú szerint Kreml-barát személyek követtek el, hogy az ukrán szélsőségesekre tereljék a gyanút.)
Emellett – tette hozzá – menekülthelyzet alakulhat ki a magyar-ukrán határon. Laptársunk, az mfor.hu beszámolója szerint a hadkötelesek Kárpátaljáról már jönnek át a határon, és Ukrajna távolabbi részeiről is sokan megindulhatnak – Kijevet például már nagy számban hagyják el a helyiek.
Végül, de nem utolsósorban politikailag is nehéz helyzetbe kerülhet Magyarország.
Putyin eddig is arra használta a magyar, osztrák, olasz és német politikai kapcsolatait – amelyeket energetikai üzleti úton stabilizál –, hogy megossza az uniós partnereket. Ez fokozódni fog
- mondta a külpolitikai elemző.
Arra a kérdésünkre, hogy miért átfogó támadást indított Vlagyimir Putyin Ukrajna ellen, és miért nem "csak" a szakadár kelet-ukrajnai régiókba vonult be – ezek függetlenségét hétfőn ismerte el –, Feledy Botond azt mondta: az orosz elnök meg akarja dönteni a jelenlegi ukrán vezetést, és oroszbarát kormányt akar a helyére.
Feltehetőleg olyan egyezményekbe akarja kényszeríteni a bábkormánnyal az országot, amely hosszú évekre megköti, feltételezem, valamilyen szintű orosz katonai jelenlét kontinuitása mellett
- fogalmazott. Azon felvetésünkre pedig, hogy milyen konkrét lépéseket tehet a NATO, illetve mekkora a veszélye annak, hogy más országok is belesodródnak a háborúba, azt válaszolta:
A NATO oldaláról egyelőre világos a szándék, hogy katonai oldalon nem akar belekeveredni. Marad az ukránok támogatása, tehát egy orosz-NATO proxy háborúvá válik Ukrajna.
Ugyanakkor fennáll a veszélye annak, hogy az orosz támadás "politikai radikalizációs reakciót" indít be a kelet-európai országok választásain, amely tovább élezheti Oroszország és az észak-atlanti szövetség viszonyát, mondta Feledy Botond.
Jens Stoltenberg NATO-főtitkár, Ursula Von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke és Charles Michel, az Európai Tanács elnöke ma délután közös brüsszeli sajtótájékoztatón ítélték el az Ukrajna elleni támadást. Az EU pedig történetének legkeményebb szankcióit fogadhatja el Oroszország ellen ma esti rendkívüli csúcsértékezletén.
Nem lesz zökkenőmentes az átmenet. 
