|
| Forrás: Depositphotos |
A klímaváltozás kapcsán elsőre mindig annak legdrámaibb hatásai kerülnek a reflektorfénybe a szétolvadó sarkkörökkel, a most már egymást érő erdőtüzekkel és a zéró napokhoz egyre közelebb kerülő városokkal az élen. Ez érthető is, hiszen ezekkel a jelenségekkel már nem a jövő fenyeget minket, hanem most zajlanak körülöttünk a világban. Ezek elég rémisztőek is, de konkrétan a saját bőrünkön egyelőre csak annyit érzünk - nem mintha az nem lenne elég -, hogy a súlyosbodó kánikulák miatt egyre kevésbé lehet már elviselni a nyarakat, és a hogy a telek lassan ősszé változnak, ami a hőmérsékletet illeti.
A Guardian cikke viszont most igyekszik mindenki számára igazán testközelbe hozni a klímaváltozást: amerikai szakértők megszólaltatásával azt járja körbe, hogy konkrétan az USA városainak milyen jelenségekre kell felkészülniük, ha nem sikerül valahogy visszafogni a globális felmelegedést. A kihívások viszont természetesen nem csak a tengerentúlra vonatkoznak, hanem univerzálisak: az Országos Meteorológiai Szolgálat modellje szerint a következő száz évben Magyarország területének 35-40 százalékán az évi negyvenet is meghaladhatja majd a hőhullámos napok száma, és nyaranta egyes régiókban szinte élhetetlenné romlanak majd az állapotok. A 444 által nemrég megszólaltatott klímaszakértő szerint ráadásul egyelőre nem sok jelét látni annak, hogy az állam, illetve az önkormányzatok jól állnának a felkészülésben. Az amerikai forgatókönyvek mindenesetre valószínűleg jelentős részben a hazai viszonyokra is érvényesek, és ezek alapján mi sem számíthatunk sok jóra.
Sokkal többen halnak majd meg a hőség miatt
Az amerikai Járványkezelési- és Megelőzési Központ (Centers for Disease Control and Prevention, CDC) statisztikái szerint az USA-ban évente átlagosan 658 ember hal meg hőség miatt. 1999 és 2010 között pedig összesen 8081 áldozatot követelt a kánikula, többségében az idősebb, a legfiatalabb és a legszegényebb réteg köreiben. A városi hőszigetek miatt a levegő éjjel sem tud igazán lehűlni, ami jelentősen lerontja a városlakók alvásminőségét, ez pedig további egészségügyi problémákhoz vezet. A helyzetet tovább súlyosbítja, hogy a levegő szennyezettségi szintje gyakran a legforróbb napokon a legmagasabb - akkor, amikor az emberek éjjelre is nyitva hagyják az ablakokat, hogy szellőztessenek. Ettől pedig a légúti megbetegedések esélye nő meg. Ami a meleg, de nedvesebb időszakokat illeti: ezek egyre gyakrabban járnak árvizekkel, melyek az amerikai Országos Meteorológiai Szolgálat (National Weather Service, NWS) adatai szerint csak idén 78 áldozatot követeltek az Államokban.
Áramkimaradások
A rendkívüli hőség és az abból fakadó, az intenzívebb légkondicionálás miatt megnövekedett áramfogyasztás az elektromos hálózat részleges vagy teljes leállásába torkollhat. Kurt Shickman, a Global Cool Cities Alliance igazgatója szerint a megnövekedő energiaéhség olyan nyomás alá helyezi az ellátó infrastruktúrát, amire egyszerűen nem vagyunk felkészülve. Szerinte az, ha 26 Celsius fokról 32 Celsius fokra emelkedik a napi hőmérséklet, már 20-25 százalékos energiapluszt igényel az épületek hűtése miatt. Egy 35 Celsius fokos nap pedig már majdnem 40 százalékkal több energiát igényel. A megemelkedett hőmérséklet úgy is betehet az energiaellátásnak, hogy elpárolog az erőművek hűtővize, így azokat átmenetileg kénytelenek lesznek leállítani.
Infrastrukturális problémák
A kánikula a közlekedést is ellehetetlenítheti: a forróságban meggörbülnek a sínek - ezzel lőttek a vonatozásnak és a villamosozásnak is -, megolvadhat az aszfalt, ami az autós közlekedésnek tesz be, de Phoenixben például most is vannak olyan repülőgépek, melyek nem tudnak felszállni, mert 47 Celsius fok felett ehhez túlzottan megritkul a levegő. Természetesen az áradások is nagy pusztítást vihetnek végbe a városi infrastruktúrában, az árvizek hidakat rombolhatnak le, az utakat pedig minimum járhatatlanná teszik.
Viharkárok
2007 és 2011 között csak az illinoisi Cook megyében 176 ezer bejelentés érkezett az áradások okozta károk miatt, ami összesen 660 millió dollár - több mint 194 milliárd forint - kárt jelentett. Márpedig a klímaváltozás egyik hatása az, hogy az időjárási jelenségek egyre szélsőségesebbek lesznek, így az extrém esőzések, és velük együtt az árvizek is csak szaporodni fognak a jövőben. Az Egyesült Államok 13 állami ügynökségének közös klímaváltozással kapcsolatos kutatása, a National Climate Assessment 2017-es kiadása szerint ráadásul az elmúlt három-öt évtizedben megszaporodó extrém esőzések most már az USA minden egyes régiójára le fognak csapni.
Hogyan készülnek fel erre az amerikai városok?
Míg idehaza nem áll túl jól a városok felkészítése az egyre extrémebb időjárási jelenségekre, addig az USA-ban nem csak azt érzékelik, hogy - szó szerint - forrósodik a talpuk alatt a talaj, de már konkrét műveletek is beindultak arra, hogyan tegyék alkalmasabbá a következő időszakra a környezetüket. Nincs azonban egyetlenegy, mindent vivő megoldás, kisebb akciók egész sora próbálja kezelni a klímaváltozás városi tüneteit.
Kommunikáció
New Yorkban már külön képzést kapnak a házi gondozók arra, hogy felismerjék gondozottaikon a hőstressz jeleit. Az alabamai Auburnben és Birminghamben egyházi közösségeknek és civil szervezeteknek tartanak előadásokat a városi hőszigetekről és az egyéni szénlábnyomok csökkentésének lehetőségeiről. A témában okostelefonos appok készülnek, és formálódóban van egy Alabama-specifikus YouTube-csatorna is, mely a klímakrízis okozta problémákról és a kármentés lehetséges módjairól szól.
Parkosítás
A fák nemcsak lombkoronájuk árnyával csökkentik a városi hőmérsékletet, de vizet is párologtatnak, melyhez az energiát a környezettől vonják el. A Yale Egyetem tavalyi tanulmánya szerint így minden egyes fa annyival hűti a környezetét, mint két lakossági klímaberendezés. A fák és egyéb növények a hűtőhatáson túl fel is isszák a városra zúduló csapadékot. Az intenzív faültetés persze nem mindenhol lehetséges, Kaliforniában például alapból túl kevés a csapadék ahhoz, hogy egy ilyen programot sikerrel végbe lehessen vinni. A fásítás mellett kisebb léptékben ugyan, de még mindig jó megoldást jelentenek a közösségi kertek is, hiszen a gyümölcsfák, zöldségfélék is párologtatnak.
A tetők és a járdák hűtése
Shickman szerint az a minimum, hogy minden tetőnek fehérnek kell lennie, a napelemes és kertes tetők kivételével. A fehér vagy egyéb világos színű tető visszaveri a meleget, és ezzel nemcsak az épület lakásait, de a teljes várost is hűti. Egy ennek kapcsán összeállított tanulmány szerint a tetők és járdák jelentős részének kivilágosítása 1,5 Celsius fokkal csökkentené Chicago hőmérsékletét. Miután Louisville-t az egyik leggyorsabban forrósodó városként azonosították, a helyi önkormányzat elkezdett visszatérítést kínálni azoknak az alacsony jövedelmű városlakóknak, akik kivilágosították a lakóépületük tetejét, San Antonióban pedig segítik a szegényebb réteget, hogy világos tetőcserepekhez és hőgátakhoz jusson. Ezzel az érintett háztartások akár évi ezer dollárt is faraghatnak az energiaköltségeken. Los Angelesben most tesztelik a járdahűtést, 17 háztömbnyi területen vonták be a járófelületet fényvisszaverő réteggel.
Légkondicionálás
Még mindig a légkondicionálás a leggyorsabban ható ellenszer a kánikulára, de az energiaigénye és a gépek termelte, a városi levegőbe nyomott hő csak súlyosbítja a problémát, pláne, ha széntüzelésű erőműből származik a felhasznált energia. Ezen azonban enyhíthetne, ha a felhasznált elektromosság egészben vagy döntő részben megújuló energiaforrásokból származna.
(Guardian)
Egy bevásárlószatyor ikonná tud válni, az Ikeánál például ez történt. Ráadásul a cég ezzel reklámozza flancosnak ígérkező új boltját, 
