|
| A győri Audinál 18 százalékkal emelkedtek idén az alapbérek. Forrás: Audi Hungaria |
Nagy meglepetés lehet az első negyedéves gazdasági növekedés: a piac által várt 4 százaléknál akár jóval nagyobb, 5-5,5 százalékos is lehet a bővülés üteme. Ez az éves növekedésben is vissza fog köszönni a Takarékbank elemzői szerint, akik az év eleji lendület, a vártnál gyorsabb bérkiáramlás, a családvédelmi akcióterv, valamint az erőteljes működőtőke-beáramlás hatására 4,2 százalékról 4,4 százalékra emelték az idei, valamint 3,5 százalékról 3,6 százalékra a jövő évi GDP növekedési előrejelzésüket.
Minden területen bővülés
A magyar gazdaság külső környezete egyre kevésbé tűnik támogatónak, mivel az európai gazdaságok konjunktúrája egyre gyorsabb ütemben romlik. A tavalyi negyedik negyedéves adatok alapján a világgazdaság növekedése tovább lassult az előző év utolsó negyedévében elért többéves csúcshoz képest. Ugyanakkor vannak arra vonatkozó jelek, hogy már elérték a mélypontot a legfontosabb európai gazdaságok.
Ha a várakozásoknak megfelelően a kínai gazdaság ismét elkezd erősebb ütemben bővülni, akkor az - például az autóipar révén - az európai országokra pozitívan hathat. A Takarékbank elemzői azt is kiemelték, hogy a növekedést visszafogja a mezőgazdaság is, amely 2019-ben a korábbinál várhatóan jóval gyengébben teljesíthet.
Suppan Gergely, a Takarékbank vezető elemzője hangsúlyozta azt is, hogy 5,1 százalékkal nőtt a hazai GDP a tavalyi negyedik negyedévben, amire a rendszerváltás óta nem volt példa, és az egész éves növekedés is kimagasló volt. Szerinte a bővülés széles bázisú, mivel szinte minden gazdasági ágazat hozzájárult, legnagyobb mértékben a piaci szolgáltatások és az építőipar. A Takarékban szakértői szerint a dinamikus bérkiáramlás és az új családtámogatási formák révén a fogyasztás továbbra is erőteljes marad.
Emellett a beruházások növekedési üteme továbbra is magas, robbanásszerű növekedés tapasztalható a szálláshely szolgáltatásoknál, valamint az iroda-, a kereskedelmi és a logisztikai piacon is. Nem véletlen, hogy az építőipar növekedése exponenciális, ráadásul az előjelek is pozitívak, így például a kiadott építési engedélyek száma továbbra is bővülést jelez.
A tavalyi év utolsó negyedévétől az ipar teljesítménye gyorsulást mutat, részben az előző évi alacsony bázis, részben a kapacitások üzembe helyezése, valamint az autóiparban az új modellek hazai gyártásának elindulása miatt. Az ipar kedvező kilátásait a történelmi csúcsra ugró ipari bizalmi indexek, és az utóbbi hónapokban meglóduló új ipari rendelések is alátámasztják.
A Takarékbank elemzője megjegyezte: hiába jelennek meg olyan hírek, hogy a magyar gazdaság leszakad, az adatok pont ezzel ellentétes képet festenek. Magyarország gazdasága az egyik leggyorsabban bővül Európában. A növekedésnek köszönhetően a Takarékbank elemzői szerint három éven belül például elérjük a portugál gazdaság szintjét.
Beindult az infláció
Várható volt, hogy a bérköltségek növekedése előbb-utóbb be fog gyűrűzni az inflációba. Az inflációs nyomás érdemi fokozódását mutatja, hogy a maginfláció 3,8 százalékra ugrott, az adószűrt maginfláció pedig 3,5 százalékra emelkedett, ami összhangban van az MNB előrejelzéseivel.Ez utóbbin belül kiemelkedően nőnek a piaci szolgáltatások árai.
Amennyiben az adószűrt maginfláció meghaladja az MNB várakozásait, a Monetáris Tanács folytathatja a monetáris kondíciók normalizálását a nem hagyományos eszközök visszavonásával. Suppan Gergely szerint ez elég lehet a forint erősödéséhez, mivel a nemzetközi kondíciók közben enyhülnek, amit erőteljesen fokoztak az EKB legutóbbi bejelentései is.
A bank szerint tavaly tavasszal viszonylag alacsony volt az üzemanyagok ára, ezért bázishatások és az árnyomás élénkülése miatt 4 százalék közelébe emelkedhet az infláció a következő hónapokban. Azt is jelezték, hogy éves átlagban 3,4 százalékra emelték az inflációs várakozásukat idén a tavalyi 2,8 százalék után.
Az infláció magasabb lehet, amennyiben folytatódik az olaj-, az energia-, valamint az üzemanyagárak emelkedése, míg az emelkedő belső kereslet és a bérköltségek növekedése szintén fokozhatja az infláció gyorsulását.
Az államháztartás továbbra is jól áll, ezt jelentősen segítette a növekedés gyorsulása. Ennek és a gazdaság fehéredésének köszönhetően például az áfabevételek 42 százalékkal ugrottak meg az első három hónapban, ami példa nélküli. A kedvező folyamatoknak köszönhetően a következő években szignifikáns többlet lehet a pénzforgalmi egyenlegben. Az elemzők szerint nominálisan is csökkenhet az adósság, ha sikerül lehívni az uniós forrásokat. Suppán Gergely szerint 2021-ben 60 százalék közelébe csökkenhet a GDP arányos adósság.
Tartósan emelkedhetnek a reálbérek
A munkaerőpiacon a foglalkoztatás-bővülés üteme lelassult a szűkülő munkaerő kínálat hatására, és ezt immár szinte kizárólagos jelleggel az elsődleges munkaerőpiac állásteremtése vezérli. A közfoglalkoztatás területén az elmúlt másfél évben megkezdődött az állomány csökkenése. Így arra számítanak, hogy mérsékeltebb ütemben ugyan, de a munkanélküliségi ráta süllyedése stabilan folytatódik. A tavalyelőtti év átlagában 4,2 százalékig süllyedő munkanélküliségi ráta tavaly 3,7 százalék, idén pedig 3,3 százalék közelébe kerülhet, azaz még feszesebbé válhat a magyar munkaerő-piac.
Elemzői várakozások szerint idén 9,6 százalékkal nőhetnek a fizetések a minimálbér 8 százalékos növekedése, valamint az egyre fokozottabb szakember hiány miatt. Ez a várt 3,4 százalékos infláció mellett 6 százalékot kissé meghaladó reálbér-növekedést eredményezhet, így 2013-tól 2019 végéig már összesen mintegy 51 százalékkal nőhetnek a nettó reálbérek.
A régiós országokból történő kivándorlás is hozzájárul a bérek növekedéséhez, így folytatódhat a felzárkózás a nyugati országok fizetéseihez. A magyar bérszínvonalat az is tolhatja, hogy Szlovákiában jelentős minimálbér növekedés várható, ahogy a román béremelés is tolja felfele a magyar fizetéseket. A Takarékbank elemzői szerint a román bruttó bérek ugyan közelítik a magyar szintet, de aligha fogják meghaladni.
Ráadásul számos olyan szektor van (oktatás, egészségügy), ahol komoly lemaradás van, és szükséges lesz a jövedelmek további emelése.
Külső hatásokra gyengült a forint, év végére újra erősödhet
Az elmúlt hónapokban az enyhülő feltörekvő piaci feszültségek, valamint a kiárazódó fejlett piaci monetáris szigorítások hatására némileg visszaerősödött a forint. Érdemi erősödését okozott az a jegybanki üzenet, miszerint az adószűrt maginfláció 3 százalékra vagy afölé emelkedése indokolttá teszi a hazai monetáris politika normalizálását. Ezzel szemben meredek gyengülést okozott, hogy a várakozásoknak megfelelő monetáris politikai lépéseket követően a jegybanki vezetés azt üzente: a lépés egyszeri volt, így nem jelenti egy szigorítási ciklus kezdetét.
Az elemzők rövid távon továbbra sem látnak indokot további gyengülésre a forint euróval szembeni árfolyamában: a magyar fizetőeszköz 2019 végére visszaerősödhet 315 közelébe az euróval szemben, ezt követően pedig a korábbi időszakot jellemző 310-315-ös sávban mozoghat. A külső egyensúlyi folyamatok alakulásán túl ezt az is támogathatja, hogy a viszonylag magas növekedés mellett a nagy hitelminősítő cégek a következő években tovább javíthatják Magyarország adósosztályzatait.
Hazai és uniós forrásokból, illetve magántőke bevonásával valósulhat meg. 
