Volodimir Zelenszkij ukrán elnök azt közölte, hogy Oroszország 36 rakétát lőtt ki Ukrajna elleni legutóbbi támadás során. A Telegramon közzétett bejegyzésében azt írta, hogy a kilőtt rakéták nagy részét az ország légvédelmi rendszerei lelőtték.
Közép- és Nyugat-Ukrajnában ma több százezer ember ébredt áramkimaradásokra és időszakos lövöldözésekre, amikor az ukrán légvédelem drónokat és beérkező rakétákat próbálta lelőni. Kira Rudik, az ukrán parlament képviselője szerint 1,5 millió ember maradt áram nélkül az erőművek elleni szombati orosz csapások után.
Annak kapcsán, hogy ismét polgári célpontokat támadtak az oroszok Dmitro Kuleba külügyminiszter a Twitteren azt írta, hogy „orosz rakéták záporoznak” az ukrán városokra. Jelezte, hogy szombaton Ukrajnában a kritikus polgári infrastruktúrát célzó orosz rakétatámadások folytatódtak. Egy részüket az ukrán légelhárítás elfogta, mások sajnos célbataláltak. „A légvédelem életeket ment meg. Éppen ezért azt kérjük az Ukrajnát támogató országoktól, hogy ne késlekedjenek, amikor légvédelmi rendszerek küldéséről döntenek.”
Teherán szombaton határozottan elítélte Franciaország, Németország és Nagy-Britannia felhívását, hogy az ENSZ indítson vizsgálatot, valóban használt-e Oroszország iráni gyártmányú drónokat ukrajnai hadműveletei során. Nasszer Kanáni iráni külügyminisztériumi szóvivő kijelentette: az E-3 csoporthoz tartozó országok pénteki felhívása "hamis és alaptalan", Teherán "határozottan visszautasítja és elítéli" azt. Ukrajna szerint Oroszország Sahíd-136 típusú, iráni gyártmányú támadó drónokat használt, amelyek célba éréskor felrobbannak. Teherán tagadja, hogy ilyen drónokat juttatott volna Oroszországnak, Moszkva pedig azt, hogy iráni gyártású drónokat használt volna ukrajnai hadműveletei során. Ugyanakkor az ukrán vezetők több alkalommal mutattak iráni gyártmányú lelőtt drónokról fotókat, és az amerikai hírszerzők szerint iráni tanácsadók segítettek az oroszoknak a drónok kezelésében és karbantartásában.
Az ukrán erők bombázták az orosz állásokat a megszállt Herszon régióban. Többek között egy jelentős, folyón átívelő utánpótlási útvonalat iktattak ki, és egyre közelebb kerültek a kulcsfontosságú város elleni teljes támadáshoz. Az Associated Press arról számolt be, hogy az oroszok által beiktatott tisztviselők állítólag kétségbeesetten próbálják „erőddé” alakítani Herszon városát, amely mindkét fél elsődleges célja kulcsfontosságú iparágai, valamint jelentős folyami és tengeri kikötői miatt.
Az Egyesült Királyság védelmi minisztériuma szerint az orosz erők tovább erősítik a Dnyeper folyó feletti átkelőhelyeket, és befejezték az uszályhíd építését a megsérült Antonovszkij híd mellett a dél-ukrajnai Herszonban.
Az Oroszországban is elérhető közösségi médiafelületeken egyre több olyan felvétel terjed, ahol a frissen besorozott katonák panaszkodnak. Van, ahol azt állítják, hogy „kutyánként dobták ki” őket Ukrajna mezőin, információ, parancs és felszerelés nélkül. A katonák azt mondják, oda-vissza szállították őket, mielőtt valahol megállították őket, ahol puszta kézzel a földből kiásott gödrökben próbálják átvészelni az ukrán támadásokat. Ám ha ez sikerül, akkor is óriási veszélyben vannak, mert egyre hidegebbek az éjszakák, és rendes felszerelés hiányában, egyszerűen halálra fagyhatnak.
Spanyolország szombaton közölte, hogy 14 vadászgépet küld Bulgáriába és Romániába a NATO keleti szárnyának megerősítésére, miközben a védelmi szövetség megerősíti elrettentő képességét Oroszország ukrajnai inváziója után. Madrid hat Eurofighter repülőgépet és 130 katonát küld Bulgáriába november közepe és december eleje között a helyi erők kiképzésére – áll a spanyol védelmi minisztérium közleményében.
Időt és pénzt takarítana meg a kormány vagy ennél sokkal sötétebb motivációk állnak a mögött, hogy ezután már csak külön kérésre kapnának borítékot a szavazók? 
