Mint arról beszámoltunk, a Monetáris Tanács a várakozásoknak megfelelően nem változtatott az irányadó rátákon. Így a jegybanki alapkamat továbbra is 0,9, míg az egynapos jegybanki betét kamata mínusz 0,05, az egynapos fedezett hitelé pedig 1,85 százalék.
Az ülést követően kiadott közlemény nem tartalmazott újdonságot. Abban kiemelődött, hogy a koronavírus-járvány hatásai a hazai makrogazdasági adatokon meglátszódtak, ám a GDP az előzetes adatok szerint az első negyedévben így is 2,2 százalékkal bővült. Az MNB megerősítette, hogy továbbra is az a cél, hogy a magyar gazdaság eurózónához viszonyított 2-3 százalékos növekedési többlete fennmaradjon.
A közlemény kitér arra a már ismert tényre, miszerint az éves infláció áprilisban mérséklődött, a márciusi 3,9-ről 2,4 százalékra, ami kétéves mélypont. Ennek alapján a jegybank azt vetíti előre, hogy az év egészében a pénzromlás a 3 százalékos szinten stabilizálódhat, a kamatdöntéseknél alapvetően figyelembevett adószűrt maginfláció pedig 3,2-3,5 százalék között lehet. Összességében a koronavírus-járvány hatásai miatt az MNB a 3 százalékos inflációs célját nem érzi veszélyben, az idén a mindkét irányba 1-1 százalékos kiterjedésű toleranciasávon belül maradhat. Ugyanakkor egy gazdasági visszarendeződés esetén hosszabb távon felfelé mutató kockázatok jelentkezhetnek nemcsak Magyarországon, hanem a fejlett piaci gazdaságokban is.
Az MNB kiemelte még, hogy a hazai gazdaság fundamentumai erősek, s a Nemzetközi Valutaalap (IMF), valamint az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD) is a legellenállóbb gazdaságok közé sorolják az országot, a jegybanki eszköztár bővítésével pedig gyors válaszokat tud adni a bankok bankja az egyes részpiacokon. Ennek mikéntjeiről és azoknak a többi régiós jegybanki lépésekkel való összevetéséről lásd részletesebben elemzésünket.
Azt, hogy mennyire csendes volt a Monetáris Tanács mai ülése, az is tükrözte, hogy a forint gyakorlatilag nem mozdult el, az euróval szembeni árfolyama ugyanúgy 349-350 között volt, mint a kamat(nem)döntést megelőzően. Ez beleillik abba a 4-5 hete tartó trendbe, miszerint a hazai fizetőeszköz egy viszonylag szűk sávban mozog, enyhén erősödve. S hacsak nem jön közbe valami rendkívüli esemény, erre lehet számítani a következő négy hétben, azaz a június 23-ai kamatdöntő ülésig.
A Budapesti Értéktőzsde részvényindexe, a BUX 2273,58 pontos, 1,63 százalékos emelkedéssel, 141 741,65 ponton, történelmi csúcson zárt csütörtökön.
Szembeúszva a világpiaccal: miért esnek ilyen látványosan a magyar kötvényhozamok?
