Draghi szerint az euróövezet gazdasági kilátásait továbbra is kockázatok terhelik az elégtelen strukturális reformok és a vártnál gyengébb belső kereslet miatt. Ehhez járulnak még a geopolitikai kockázatok, és kedvezőtlenül befolyásolhatja a gazdasági feltételeket a pénzpiac és a feltörekvő országok gazdaságának alakulása.
A bankelnök hangsúlyozta, hogy folytatni kell a költségvetési konszolidációt és a strukturális reformokat.
1000 milliárdos TLTRO és egy ABS-program
Draghi közölte, hogy a már korábban bejelentett idei két célzott hosszú távú refinanszírozási programot (TLTRO) követően továbbiakat is indít az EKB a reálgazdaság támogatására. A jövő év márciusa és 2016 júniusa között még hatra kerülhet sor, és a teljes hitelösszeg elérheti az 1000 milliárd eurót.
A bankelnök elmondta, hogy az EKB változatlanul foglalkozik az eszközfedezetű értékpapír (ABS) vásárlási programmal, mert a reálgazdaságnak, főleg a kis-és közepes vállalatoknak akar pénzt juttatni.
"Ennek valódi ABS-nek kell lennie, a koncepcióban nincs helye származékos eszközöknek vagy ilyesminek" - mondta Draghi. Hozzátette: a konstrukciónak egyszerűnek és világosnak kell lennie, tekintettel az átláthatatlanul bonyolult konstrukciókkal kapcsolatos korábbi keserű tapasztalatokra. A legösszetettebb eszközöket nem Európában dolgozták ki - hangsúlyozta Draghi, közvetve utalva az amerikai pénzintézetek felelősségére.
Draghi hangsúlyozta, hogy a bankok további forrásokhoz is hozzájuthatnak, ha hitelkihelyezéseik meghaladják a megszabott mértéket, ezzel szemben vissza kell fizetniük a pénzt, ha nem tesznek eleget az elvárásoknak.
Jövőre csak ritkábban ülnek össze
A bankelnök bejelentette, hogy januártól az EKB nem havonta, hanem csak hat hetente tart kamatdöntő ülést, mert nem tud és nem is helyes minden hónapban intézkedést hozni. Ugyancsak januártól az amerikai Fed-hez hasonlóan közzéteszik az ülések jegyzőkönyvét.
Olyan is lesz, mint Matolcsyék hitele
Mario Draghi legutóbb jelezte: egy potenciális jövőbeli mennyiségi lazításhoz megkezdi előkészíteni az átlátható eszközfedezetű értékpapírok jegybanki felvásárlását, mellyel azonban csak a helyzet esetleges további romlása esetén élne - emlékeztet az Erste Alapkezelő korábbi elemzése.
Az intézkedésekhez kapcsolódóan az EKB deklarálta azt is, hogy a kötvényvásárlásai során a piacokra jutó pótlólagos euró mennyiséget nem sterilizálja, vagyis nem vonja ki a gazdaságból. A sterilizáció elmaradása értelemszerűen inflációt gerjeszt, azonban az EKB álláspontja szerint az euró zóna inflációs várakozásai meglehetősen lehorgonyzottak, és a jegybank a saját korábbi 1,0%-os inflációs várakozását is 0,7%-ra visszavágta.
A fenti lépéseken túlmenően az európai jegybank két, egyenként 400 milliárd eurós volumenű, a korábbi LTRO tenderekhez hasonló likviditás bővítési program őszi meghirdetését is tervezi. Ennek során 4 éves futamidejű, alacsony kamatozású hitelt nyújtanának olyan bankoknak, akik ezt a hitelt a gazdaság szereplői számára tovább hitelezik. Ez a program - első megközelítésben - meglehetős hasonlóságot mutat a Magyar Nemzeti Bank NHP programjával - írják az Erste Alapkezelő szakemberei.
Draghi most azt mondta a programról: a teljes hitelfelvétel elérheti majd az 1000 milliárd eurót is. Az ingatlanpiacot és az állampapírok piacát kizárják a programból; a program szeptember 18-án indul.
Amerika elvitte a show-t
A devizapiacon közben a vártnál sokkal jobb amerikai munkaerőpiaci adatok hatására egy kisebb dollár-rali bontakozott ki, Draghi egész héten nagy izgalommal várt sajtótájékoztatója ehhez érdemben nem tett hozzá.
Jana Lantratova képviselőt nevezte ki emberi jogi biztosnak csütörtöki plenáris ülésén az orosz parlament alsóháza. 
