Az elemzői várakozásokkal összhangban 50 bázisponttal 11 százalékra csökkentette az alapkamatot az orosz jegybank, hogy támogassa a recesszióba süllyedt gazdaságot, miközben az inflációs kockázatok enyhén erősödtek és a rubel árfolyama jelentősen csökkent.
| Oroszország központi bankja tavaly december 16-án, a pénzügyi válság kellős közepén emelte váratlanul 17 százalékra a korábbi 10,5 százalékról az alapkamatot, hogy így próbálja megvédeni a rubel árfolyamát és megfékezni az inflációt. Az olajárak zuhanása és az Oroszország ellen az ukrán válságban játszott szerepe miatt bevezetett nyugati szankciók miatt kialakult monetáris válság gyorsan átterjedt a reálgazdaságra és súlyos recessziót okozott. Az év elejétől stabilizálódó rubel árfolyam okán elkezdődött az alapkamat-csökkentés, amit a vállalatok és a kormány is sürget, mivel a jelenlegi kamatszint - amely nagyon messze áll az ukrán válság előtti 5,5 százaléktól - gyakorlatilag elfojtja a hitelezést. |
Bár egyes elemzők nem zárták ki azt sem, hogy szinten tartás lesz a döntés az infláció gyorsulása és a devizapiacon tapasztalható erős elmozdulások miatt, ám a jegybank igazgatótanácsa szerint a gazdaság hűlése nagyobb kockázatot jelent, mint az infláció enyhe emelkedése.
A döntés után több mint négyhavi mélypontjára esett a rubel dollárhoz és euróhoz viszonyított árfolyama. Egy euróért több mint 67 rubelt, egy dollárért pedig több mint 61 rubelt adtak, ami utoljára márciusban fordult elő.
Az Interfax szerint az orosz jegybank igazgatótanácsa nem zárta ki, hogy csökkentik az idei évre vonatkozó gazdasági növekedési előrejelzésüket is, miután a belső kereslet a vártnál erősebb mértékben csökkent az első félévben. Éves összehasonlításban a GDP nagyobb ütemben zsugorodott a második negyedévben, mint az elsőben.
Július 27-én a fogyasztói árak éves növekedési üteme 15,8 százalékra emelkedett a júniusi 15,3 százalékról. A jegybank arra számít, hogy jövő év júliusára 7 százalék alá esik a pénzromlás éves üteme, a 4 százalékos célszámot pedig 2017-ben éri el.
A fél százalékpontos kamatcsökkentést bejelentő közleményben az orosz jegybank semmilyen utalást nem tett arra, hogy a jövőben miként alakíthatja kamatpolitikáját.
Döntött a dél-koreai alkotmánybíróság Jun Szogjol sorsáról: „súlyosan elárulta az emberek bizalmát”. 
