4 helyre 4 jelölt - vajon mekkora lehetett a verseny?
Nagy verseny nem volt: a testületbe Afrika 4 országot delegálhat, és pont 4 jelölt ország volt a helyekre. Közülük Kongó kapta a legkevesebb szavazatot, de a 151 voks még így is messze meghaladja azt a 97-et, ami szükséges volt a pozitív döntéshez.
Valódi verseny egyébként csak az ázsiai országok között volt, ahol 6 országot jelöltek 4 helyre, közülük Malajzia és a Maldív-szigetek nem kaptak helyet. Bejutott viszont Nepál, Katar, Pakisztán és Afganisztán.
A verseny nélküli helyeket Angola, Nigéria, Szenegál, Szlovákia, Ukrajna, Chile, Mexikó, Peru, Ausztrália és Spanyolország szerezte meg.
Hogy merült fel egyáltalán az ötlet?
|
Nehogy véletlenül kiderüljön, hogy a pénzről van szó Az utóbbi időszakban egyre markánsabban bontakozik ki az USA, Kína, Japán, India, Törökország, Németország és Franciaország versenyfutása Afrikáért. Ez nem véletlen, hiszen az óriási kontinens lakosságának 65 százaléka 35 évesnél fiatalabb és évente tízmillió fiatal jelenik meg a munkaerőpiacon. A világ platinatartalékának 75 százaléka, aranytartalékának 22 százaléka, gyémánttartalékának 52 százaléka, olajtartalékának 7,8 százaléka Afrikában van. A kontinensen található bolygónk még meg nem művelt termékeny földjeinek 60 százaléka. Összeállításunk az Afrikáért vívott harcról >> |
Az Egyesült Államok ENSZ-nagykövete, Nikki Haley közleményben ítélte el a döntést. Haley szerint "a Kongói Demokratikus Köztársaság beválasztása újabb bizonyíték az Emberi Jogi Tanács szükséges reformjára". A nagykövet szerint az afrikai ország azért méltatlan arra, hogy az emberi jogok legfontosabb intézményének tagja legyen, mert Kongó "a politikai elnyomásról, a nők és a gyermekek ellen elkövetett erőszakról, a jogellenes letartóztatásokról és fogva tartásokról, a gyilkosságokról és az emberrablásokról" ismert.
"Az emberi jogok ügye túlságosan is fontos ahhoz, hogy továbbra is egy ellenőrzés és reform híján lévő, már elavult rendszerre bízzuk" - szögezte le a közleményben az amerikai kormányzat képviselője, bírálva az EJT-t. Az Egyesült Államok már júliusban élesen bírálta azokat az afrikai országokat, amelyek támogatták a Kongói Demokratikus Köztársaság jelölését.
A Human Rights Watch emberi jogi szervezet igazgatója, Louis Charbonneau New Yorkban kiadott közleményében szintén bírálta a döntést. A szervezet 2017-es jelentése egyébként itt olvasható a Kongói Demokratikus Köztársaságról - érthetetlen, ezek alapján hogyan kerülhetett be az ország az EJT-be.
Kalilur Rahmán bangladesi külügyminisztert választották meg.
Így fektetnek be Magyarország legjobb szakemberei
Nem a piac a legnagyobb ellenség, hanem mi magunk – interjú
Az AI olyan lesz, mint a mobiltelefon – Klasszis Podcast
A forint is azt jelzi, hogy Magyarországon kiengedtük a kéziféket – interjú
Jobban fogják ezentúl keresni a forintot, mint a devizát? – interjú
