A hitelbiztosító emlékeztet arra, hogy az EU 2013. március 16-án életbe léptetett irányelve elvileg maximalizálta a fizetési határidőket. Ennek alapján az állami megrendelőknek, vagy a hatóságoknak 30 napon belül, illetve rendkívüli körülmények esetén 60 napon belül kell fizetniük az általuk megvásárolt árukért és szolgáltatásokért. A vállalkozások nagyobb szabadságot élvezhetnek: nekik 60 napon belül kell kiegyenlíteniük a számláikat, kivéve, ha ettől eltérően állapodnak meg, és ha ez nem súlyosan tisztességtelen a hitelezővel szemben.
Olaszország a csúcstartó
Az Európai Unióban évente mintegy 450 ezer munkahely szűnik meg az a fizetésképtelenségi eljárások miatt, a hitelezők körülbelül évi 24 milliárd eurót írnak le veszteségként, és az európai vállalkozások 57 százaléka számolt már be arról, hogy számláit késve egyenlítették ki - írja közleményében a hitelbiztosító, ahol azt tapasztalták, hogy az európai vállalkozások átlagosan 61 napot kénytelenek várni pénzükre állami megrendelés esetén.
A csúcsot Olaszország tartja 170 napos átlagos fizetési időtartammal, míg Görögország a második helyen áll 159 nappal, de velük együtt összesen négy olyan tagország is van, ahol az átlag meghaladja a 130 napot. A 27 EU-tagország közül pedig mindössze Észtország és Finnország tudja tartani a 30 napos fizetési határidőt.
Mi is rosszul állunk
Magyarország 2013. július 1-én adoptálta az irányelvet, az új szabályokat már minden 2013. március 16-a után kötött szerződésre alkalmazni kell 2013. július 1-jétől kezdődően. Az első lényeges módosítás, hogy ha a felek a szerződésben nem rendelkeznek a teljesítési határidőről, akkor a pénztartozást főszabály szerint a számla, illetve a fizetési felszólítás kézhezvételétől számított 30 napon belül kell teljesíteni. Ettől abban az esetben lehet eltérni és maximálisan 60 napban megállapítani, ha azt a szerződés jellege indokolja - olvasható a közleményben.
A felmérés szerint Magyarországon az átlagos fizetési határidő 30,8 napot tett ki, de a magyar válaszadók által kibocsátott belföldi és külföldi számláik teljes értékének átlagban 24,9 százalékát és 17,8 százalékát nem fizették ki az esedékességi határidő lejártakor. A késések átlagos időtartama elérte a 23 napot - áll az Atradius jelentésében.
Az Atradius Fizetési Szokások Barométerének 2013-as kiadása szerint a visegrádi országok közül továbbra is a magyar vállalkozások alkalmazzák leginkább a halasztott fizetés módszerét: a teljes külkereskedelmi és hazai céges értékesítés átlagosan 80,8 százaléka, illetve 73,6 százaléka utólagos fizetéssel bonyolódik. Mindkét átlag jelentősen a régiós és a nyugat-európai átlag felett van - közölte az Atradius Hitelbiztosító.
Ennyit az uniós szabályról: szinte senki nem fizet időben
Nem hozott látható eredményt a közszféra kifizetési határidőinek csökkentésére kialakított európai uniós direktíva, fél évvel a hatályba lépése után mindössze két uniós ország teljesíti a 30 napos fizetési határidőt állami megrendelések esetén, Olaszországban átlagosan 170 napot is várhatnak pénzükre a beszállítók - derült ki az Atradius Hitelbiztosító legfrissebb elemzéséből.
A kínai kereskedelmi minisztérium 20 japán szervezetet vett fel exportellenőrzési listájára, másik 20 japán vállalatot pedig megfigyelési listára helyezett. 
